Mikortól ajándékoz a gyerek a szülőnek karácsonyra? (beszélgetés)

Nem arra gondoltam, hogy megajándékozzuk a nagyikat, mert azt mi is csináljuk kicsi koruk óta, együtt készítjük az ajándékot, nincs is zavar emiatt a fejekben.

Az lenne a kérdés, hogy kinél mikor jött el az az idő, amikor a gyerek,

--saját indíttatásból,

--teljesen egyedül készített vagy vett

valamilyen ajándékot a szüleinek?

Nálunk már egész pici kora óta ő is ad, együtt készített ajándékokat (eleinte kézlenyomatot, majd rajzokat, kis szobrocskákat). Szeretem, hogy ő is átéli az ajándékozás örömét, nagyon lelkes, csak úgy csillog a szeme. :)

Legutóbb egy plüss mackót választott ki a gyűjteményéből Mamának, legkedvesebb gombjait a mackó zsebébe rejtette. Tanakodott, hogy odaadja-e, aztán úgy döntött, hogy igen. :)

Most öt éves, idén kipróbáljuk a nemezelt ajándékokat. Ez még nekem is új, remélem jól sikerül.

Én már az első kérdések felmerülésekor elmondtam, hogy Jézuska, mint konkrét személy nem jön el és hoz ajándékot, hanem valahogy az ő segítségével tudjuk megvenni mi neki.

Próbáltam azt is elmagyarázni, hogy ki Isten, van-e, ha van hol van stb. Mivel engem nagyon sokáig összezavart az, amit gyerekkoromban kötelezően tanítottak (hittanon), így nem akartam, hogy ő is így járjon. Elmondtam neki, hogy az emberek egy része hisz Istenben, másik részük nem, ez egyéni meggyőződés kérdése.

Szóval nálunk is "jár" a Jézuska, de nálunk, csak átvitt értelemben.

Mi most ott tartunk, hogy közösen készített ajándékot szeretnénk adni családtagoknak.

Másodikos a lányom.

Amíg hisznek a karácsonyi varázslatokban, Jézuskában, egyebekben, addig ők nem ajándékoznak a szülőknek. De amikor már telnek az évek és kezdik érteni, hogy a szülőktől kapják az ajándékokat, akkor hogyan alakul a fordított ajándékozás?

Nálatok hogy alakult ez ki? Mikor kaptatok először önállóan leszervezett ajándékot a gyereketektől?