Mikor szakadt el a cérna? (beszélgetés)

Velem még nem fordult elő, végtelen türelmem van minden vonatkozásban 🙂

Azt tudom tanácsolni, hogy hirtelen felindulásból ne dönts.

Ez érdekes, mert hónapokig terveztem. A világ legkêtszínűbb csoportvezetője, a hetente új főnök, és hatalmas felelősséggel járó munkám, na meg az állandó, hónapokig tartó mandulagyulladásom (gyanítom lelki eredetű volt, mert hála az égnek azóta sem jött vissza) szóval fel akartam mondani, de megtettêk helyettem 1 héttel előtte. Szuper érzés volt. Boldog voltam. :)

Pedig nem ezt a célt akarták elêrni. Gondolom azt hitték majd sírok vagy ilyesmi. :)

Amikor már a szervezetem tiltakozott, monden reggel hánytam, ebédre 3 cigi ment el csak, egyre több túlóra volt, egyre kevesebb penzért. A 'vakok javára' nem akartam többet dolgozni, míg más 3x annyit keresett ugyanolyan pozícioban, csak sokkal hosszabb nyelvvel.

Előtte meg belefáradtam a rengeteg cipekedésbe, és, hogy 2 egész télen netto 7 fok volt bent, pedig nem hűtőházba szerződtem. Nehezen találtam új helyet, de nagyon jól döntöttem!

3x mondtam fel.

Egy nagy multinál dolgoztam raktárosként már 2.5 éve.

Először mikor zsínórban kellett mennem 6 nap 12 órás éjszakásban amit ki se akartak fizetni,helyette majd megkapjuk valamikor csúszónak.. Az eredeti műszakjaink 12 ósak voltak 2 éjjel , 2 nap pihenő, 2 nap reggel majd 2 nap pihenő. Az is közre játszott hogy minden rohadt hétvégén is dolgoztam mikor mindenki pihen, szórakozik, kikapcsolódik.

2. Alkalommal Németországban dolgoztam 24 órás ápoló/házvezetőként és az alkoholista alzheimeres bácsika majdnem megütőtt.

3.alkalommal szintén Németország 24 órás ápoló/házvezetőként egy ritka fura családnál. Apukámnál rákot diagnosztizáltak pont karácsony előtt. A család húzta a száját mit képzelek én, hogy elszúrom az ő karácsonyukat (a váltás pont karácsony után és szilveszter előtt lett volna) mire közöltem, hogy nagy ívben leszarom a karácsonyukat, nem fogok vadidegent ápolni,se körbe ugrálni karácsonykor mikor a saját apám beteg és a családom mellett a helyem.

Akkor, amikor megtalaltam a kovetkezot.

4x mondtam mar fel, mindig jobb helyre mentem, több penzert.

Akarmennyire is elegem volt, a megszokott eletemhez kellett az az anyagi biztonsag, amit a havi fizum nyujtott es nem szerettem volna az allaskereses honapjai alatt a tartalekaimat pazarolni.

1x mondtam fel.

Jeleztem a műszak vezetőnek, hogy az adott feladadot ennél jobban képtelenség megcsinálni.

Azt mondta ez így rendben van, ne hergeljem magam.

10 perc múlva mikor arra járt, lecseszett, hogy nincs rendesen megcsinálva.

Közöltem, jövök mindjárt.

Felmondtam. Ő tudta meg utoljára, hogy a felmondási időmet töltöm.

2x mondtam fel.

Egyszer mikor már gyomorideggel mentem be.

Egyszer pedig idegösszeomlást kaptam...

Miután a férjem a műszak közepén hazahozott, utána kb egy hétre nem emlékszem...

Nálatok mikor jött el az a pont, amikor beadtátok a felmondásotokat a munkahelyeteken?

Nem érzem jól magam a munkahelyemen, de a járvány miatt nem merek lépni. Mondhatni itt ragadtam. Csak erőt akarok gyűjteni, mert már tervezgetem a felmondást egy ideje. Ez a vírustól is függ, de ki tudja, mikor szakad el nálam a cérna annyira, hogy az se érdekel.