Miként haszosíthatja megszerzett képesítését egy orvos, ha 34 évesen kezdi az orvosi egyetemet? (tudásbázis)

A legtöbben mégiscsak előbb tanulnak és utána szülnek, azért ez nem lehet véletlen...

Szerintem mindenképpen jó, ha van olyan időszak az ember életében amikor a szakmája az első - persze attól függ, milyen színvonalon akarja művelni... ha sokadrangú az életedben a szakma, akkor persze mindegy...Nem a szakvizsga a lényeg, hanem hogy milyen mértékben tud az ember elmélyülni a dolgokban.

Biztosan az én képességeim gyengék, de nem tudtam volna elképzelni hogy alaposan foglalkozzam a szakmámmal miközben ott egy gyerek akivel foglalkozni kellene, és fordítva sem, amikor a gyerek lépett első helyre akkor nem akarom őt félretenni vizsgák miatt. Igaz, én a sorrendeddel sem értek egyet, úgy gondolom, épp annyira vagyok orvos is mint anya, feleség és nő... ezek nálam egyenrangú szerepek és örülök, hogy voltak olyan szakaszai az életemnek amelyekben elsősrban egyik vagy másik lehettem... és nem írom kisebb betűvel az orvost sem mint a többit ;)

Én nagyon nem bántam meg, hogy nem született gyerekem egyetem alatt vagy közvetlenül utána. Így volt 6 egyetemi év, 5 év a szakvizsgáig és még kb. 2 év szakorvosként, amikor a szakma volt az első az életemben. Részben biztos gyakorlatot szereztem, részben kieéltem az ambícióimat. Így amikor anya lettem nyugodt szívvel hagytam ott a kórházat, nem okoz lelki válságot hogy a gyerek mellett hogyan valósítsam meg önmagam, és nem okozott problémát két év kihagyás után visszamenni. És persze az is fontos, hogy amikor viszont gyerekem lett, akkor nem kellett vizsgákra készülni, teljes egészében az övé voltam. Nem véletlen azért, hogy van egy "hagyományos" menete a dolgoknak, sok előnye van...

Ügyelet: hát nem tudom milyen orvos vagy, nálkunk biztosan nem tűrnének meg ilyen embert, aki csak akkor hajlandó ügyelni ha már végképp senki...

Elnézést a hibáért!

Szóval a középiskolai eredményei függvényében.

Én,ha orvos lettem volna,soha nem hagyom el az országot,sőt szülészként sem fogom.

Ragaszkodom a z országhoz,aholszülettem,hiszem,hogy van itt tennivaló bőven és nem milliomos akarok lenni.Tudom,hogy itt ez nem megy ezen a szakterületen,ebben a korban semmiképp.De akkor is maradok.:-)

Puszi mindenkinek!

Tündéri vagy

!Miért kellene elsüllyednem,Állampolgári joga mindenkinek igénybe venni a támogatott képzést,ha a középiskolai eredményei zerintem ez nem korfüggő.

Hidd el azok a fiatalok,akik ugyanígy 400 ponttal pályáznak az egyetemen egészségügyi vagy egyéb képzésre,érvényesülni fognak,vagyis felvételt nyernek ,akárcsak én.Ezen a területen nem csökkentették az áll.tám.keretszámot,mert hiány van eü. képzettekből.Mi a külömbség?Aki idősebb azt már nem illetik meg ugyanazok a jogok?Honnan tudod Te azt,hogy én miért most tanulok?Néha nem,sőt soha nem fog sikerülni azonosulnom az emberi rosszindulattal.

Köszönöm a hozzászólásodat,szép napot!

Csak személyes vélemény az előzőre reagálva.

Szerintem nincs szégyelnivalója valakinek mert állami képzésre jár felnőttként miért kellene?

Az mindenkinek jár ha első diploma megszerzéséről van szó.

Amúgy a fiatalok sürübben elveszik a helyet egymástól főleg ha egyik félévben ide, a másikban mégis máshova szeretnének járni,mert nem tudják mit akarnak.Ha már ezt kell megvitatni... :)

Sehogy, semmi értelme!

40 évesen maximum menjen el radiológusnak, de annak se nagyon, inkább pszichiáternek!

Kb. 50-es évek végéig, működik az embernél a precíz, biztos kéz!

Ő ötvenévesen még zöldfülű lesz még mindig, akire a kutyámat se bíznám nagyon rá!

Ez a véleményem!

A másik meg az, hogy ha államira jár, akkor süllyedjen el szégyenében, hogy a fiatalok elől vette el a helyet.

Nincs korhatár államira.Akár 70 évesen is járhatsz egyetemre államira :)

ha még megvannak az állami féléveid.Egyedül ez szabhat akadályt.

Soha nincs későn...

Ha van elég pénze, tudja finanszírozni, akkor hajrá!!!

Orvosokból itt nálunk sosincs elég..;DDD

Ez mondjuk 100%-ban igaz.

Én a jogot nyomom úgy, hogy együtt élek a párommal. Magyarul, mosok, főzök, takarítok, vasalok, stb stb.

Vizsgaidőszakban kegyetlen dolog. Munka mellett az utolsó energiáimat is felőröltem.

Az orvosi valóban CSAK nappalin mehet. És bár be tudsz jutni államilag finanszírozottra, ha nagyon szuper vagy, de ma erre alig van remény, kevés a támogatott. A diákhitel nem elég az orvosi fizetésére. Másrészt, egy barátnőm ott tanul. Van olyan könyve, ami 40 ezer ft volt. Ezt senki nem támogatja. KEMÉNY!

Meg kell mondjam, így hogy orvos is vagyok és anya is, még akkor sem érdemes szerintem, ha korlátlanul van pénz és a gyereket is átvállalja valaki arra a röpke 1+6+5 évre... mert ugye sem a felvétel, sem a diploma, sem a szakvizsga nem jön magától, arról nem beszélve hogy utána még természetes elvárás hogy dolgozzon is az ember...

26 voltam amikor végeztem, 31 amikor szakvizsgáztam, 33 amikor a kislányom született. Az első 7 évben havi 10-12 ügyeletem volt, kb. 300-320 órákat dolgoztam. Kb. pont annyi időm volt magánéletre mint az egyetem alatt. Két év gyed után visszamentem, most már "csak" 5-6 ügyeletem van... ez még összeegyeztethető a családdal, de az első 7 év nem... akinek hamarabb van gyereke, az vagy olyan szalmát választ ahol kisebb a terhelés (a szülészet egyébként nem ilyen) vagy a férje, családja neveli addig a gyereket... én mostani fejjel nagyon örülök hogy a lányom később érkezett, most már egyértelműen övé a főszerep az életemben. gyereke szerintem azért van az embernek hogy vele legyen, ha az önmegvalósítás addig nem jött össze, akkor olyan utat kell választani, ami összefér a gyerekneveléssel.

Szerintem soha nem késő. Nem csak a hátrányait kell figyelni, hanem az előnyeit is.

PL:

- érett, felnőtt fejjel áll a dolgok elé

- azzal foglalkozhat, amit szeret. Már maga ez egy nyomós érv.

45 évesen még nem vagy öreg. Ne temessük már ilyen fiatalon az embereket!

Hajrá!

Igen,azt gondolom-a hozzászólások alapján is-hogy ez a jó irány..:-)

Köszönöm mindenkinek.Megkaptam a szükséges válaszokat a kérdésemre.

Mégegyszer köszönöm!

Jelölve van az ápolás és betegellátás szak az ezévi felvételi eljárásban.Úgyhogy akkor ez helyes döntés volt,úgy látom.

Puzsilok minden kedves hozzászólót,további sikereket,sok örömöt kívánok Nektek az életben!-És persze-jó EGÉSZSÉGET!:-)

Nagyon szép elképzelés csak a kezed a biliben van :)

Válassz valami mást....

Szerintem kizárt dolog család mellett elvégezni az orvosit.

Hacsaknem eltartanak, és be tud valaki segíteni a gyereknevelésbe.

Emellett bejutni is nehéz, bent maradni annál inkább.Emellett sok pluszköltséggel jár.

De a kérdésedre megadva a választ soha semmi nem késő, csak fontosak a körülmények.

szülésznőnek mennél? az egy köztes megoldás...ha mondhatom ezt...

kevesebb idő/pénz és egyebek ráfordítása...de gyönyörű, főleg ha ez az irány érdekel...

Tudom,hogy nem jól keresnek az orvosok,sőt..

De egyszerűen évről-évre visszajár ez a gondolat,hogy mennyire boldoggá tenne a gyógyítás.

Számomra a legszebb terület a szülészet..