Miért rossz belül minden birsalma? Igényel valami különös gondozást a birsfa? (tudásbázis)

A tél végén, de még a rügyfakadás előtt kell a lemosó permetezést elvégezni.

Erősen igényli a metszést, a fa tövénél kihajtó sarjakat is mindig vagdosni kell.

A metszés a moníliás ághegyek eltávolítását is magában foglalja, ezért azonnal el kell égetni a metszési hulladékot.

A birs ellenségei

A legsúlyosabb kór, a moníliás fertőzés elviheti a birstermés nagy részét, mert a károsodás következtében a bő virágzás ellenére sincs gyümölcskötődés. Ha virágzáskor esős, csapadékos az idő, a gyümölcsmúmiákban, fertőzött ágrészeken áttelelt gomba megkezdi a szaporodást.

Az elszáradó kis gyümölcskezdemény és az ehhez szorosan tapadó, barnuló levél vagy hajtásrész mutatja a fertőzést. A levelek csúcsán keletkező barnulás átterjed az egész felületre, a leveleken szürkésfehér gombaszövedék is kialakul. A kórokozó a nyíló birsvirágokat is megbetegíti.

Nagyobb a kár, ha az ágak háncs- és farészébe is eljutó kórokozó miatt egész ágrészek száradnak el. Esős, párás tavaszi időben csak kémiai védekezéssel (pl. ciprodinil hatóanyagú szerrel) menthetjük meg a termést. Ősszel viszont nagy hangsúlyt kell fektetni az elszáradt ágak megsemmisítésére.

A gyümölcsmúmiák leszedésével és az őszi rezes lemosó kezelés alkalmazásával csökkenthető a jövő évi fertőzés mértéke. Metszéskor a beteg ágrészekkel együtt egy arasznyi élő részt is célszerű levágni, mert a kórokozó az egészségesnek látszó edénynyalábokban is jelen lehet.

A birset gyakran megtámadó másik gombabetegség, a fábreás barnafoltosság leginkább a faiskolai alanyokat és oltványokat sújtja. A nyár folyamán elszenvedett nagyarányú lombveszteség miatt a magoncok héja leragad, ezért a szemzés nehezen végezhető el és a hajtásnövekedésben is visszamarad a növény.

Tavasszal a fiatal leveleken apró, barna, kerek, a levélnyélen hosszúkás, később megnagyobbodó foltok jelennek meg. A hajtásokon is barnás-szürke, elnyúló, idővel felrepedő foltok alakulnak ki. A birsfák termésén a kezdetben látható apró, fekete foltok idővel beboríthatják a felület nagy részét.

A lehullott levelekben, fertőzött vesszőkben áttelelő gombából kiszóródó spórák indítják el tavasszal a kórfolyamatot. A moníliánál alkalmazott készítmények és az őszi védekezések ennél a gombánál is hatásosak.

Az állati kártevők közül a keleti gyümölcsmoly utolsó nemzedéke (főleg késői rajzás esetén) tápnövény hiányában szeptember végén veszélyezteti leginkább a birset. A kö-rülbelül másfél centiméteres, szürke színű lepke hasonlít a szilvamolyhoz.

A nyár közepétől fejlődő nemzedék hernyói már nem a hajtásokban, hanem a gyümölcsökben élnek. Kezdetben fehérek, majd a kifejlett lárvák sárgás rózsaszínűekké válnak. A gyümölcsben egyre beljebb hatolnak és a mag körül szabálytalan üreget alakítanak ki.

Az őszi nemzedék hernyói általában októberben fejezik be táplálkozásukat és sűrű, fehér gubót képezve a fák törzsének kéregrepedéseiben keresnek maguknak telelőhelyet. Őszi törzstisztítással elpusztíthatjuk a lárvák jelentős részét.

Györffyné dr. Molnár Júlia,

a mezőgazdaság-tudomány doktora

[link]

Sokan a birset tévesen birs almának vagy birs körtének mondják. Pedig csak simán birs van. Vagy alma vagy körte alakú a gyümölcse, ezért keverik. Nekünk alma alakú birsünk van.

A birs melegigényes fénykedvelő növény. Későn virágzik, így az utófagyok nem károsítják. A középkötött, mély rétegű, jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. Homok- és erősen kötött talajokon a gyümölcs apró és kősejtes lesz. A szakszerű öntözést és trágyázást meghálálja.

3-6 m magasra megnövő bokor vagy fa. A csúcsrügyből fejlődő hajtásokon képződik a termés, ha tehát a vesszőket visszacsípjük, azzal együtt az az évi termést is eltávolítjuk. Ezért a vesszőket visszavágni nem szabad, csak ritkítással formáljuk a fát vagy bokrot.

Terméséből készíthetünk birssajtot. Ezt anyu csinált régen, de nem nagyon ettük. Azt mondják nagyon jó a pálinkába is. Oda minden jó.

Viszont magas pektintartalma miatt a dzsemekbe jó tenni, és minden lekvárba, ha az ízek nem ütköznek.

Gyökérsarjaira szoktam oltani az almát és a körtét.

Birsalanyra oltva az alma és körtefajták, előbb hoznak termést, viszont rövidebb életű és kisebb fák lesznek.

A birsalmát értéktelennek tartják sokan.Pedig nagyon igényli a törődést.Főleg a vizet.A metszést!

Mi sem permetezünk.

Én már érdeklődtem, de csak idősebb emberektől. Ők azt mondták, a birsfát nem kell permetezni. Így hát mi sem permeteztük. Az igaz, hogy üzletben még nem érdeklődtem. Ámbár, vannak rossz tapasztalataim a permetezőszereket ajánló kereskedőket illetően. Egyszerűen rádumál, az ember nem ért hozzá és nem biztos, hogy jót ad. Mert az, hogy - teszem azt - almagyümölcsűek, vagy mittudoménmi, az nem biztos, hogy konkrétan azt a gyümölcsöt jelenti, ami után érdeklődik az ember.

(Nnna, ezt jól "összefogalmaztam", de talán érthető, mire gondoltam.)

Tudja-e valaki, miért rossz belül minden birsalma? És miért rothad meg olyan gyorsan?

Igényel valami különös gondozást a birsfa? Emlékezni nem emlékszem rá, hogy valaha is csináltak volna fele valamit, mégis, annakidején nagyanyám feltette a gyönyörűszép birsalmákat a szekrény tetejére és olyan finom illat volt. Én nem hogy feltenni, eltenni sem tudom, ha nem igyekszem, mert tönkremegy.