Miért jött most elő belőlem, azt hittem túl vagyok rajta? (beszélgetés)

Te teljesen ártatlan vagy ! A sok bor a bűnös ! Vagy mégsem ?

Miért kellett volna " odadobni magadat" neki ? Ezt bánod ? Megáll az eszem ! Keress egy társra vágyó férfit magadnak, ezt a pasit felejtsd el ! Vagy netán belezúgtál ? Vagy csak bántja a hiúságodat, hogy később nem kellettél neki ? Tegyél rendet a fejedben !

De jó, hogy írtál neki!

Reménykedhetünk akkor benne, hogy végleg megszabadulunk a fórumjaidtól?

És kaptál rá választ?

Mert arról nem szól a fáma.

Kérlek mesélj arról, hogy fórumot indítottál (a többi 10 mellett) arról, hogy az itt említett férfi bipoláris,vagy depressziós-e, csak azérz mert kikosarazott?

Szerintem ez egy öngól volt.

Itt tényleg mindenki baromi "okos". Ne idegesítsd magad.

Hihetetlen egy oldal. Néha csak kapkodom a fejem. Tudom nem kötelező itt lenni.. :DDD

Csak nézd meg a fórumod címét:Miért jött most elő belőlem, azt hittem túl vagyok rajta?

Ezt elhiszed? Kinek akarsz hazudni? Túl lenni rajta?

Hetente indítasz fórumot 25 évesen. Valami nincs veled rendben, normális ember nem csinál ilyet.

Ne haragudj, ez nem lesz kedves 🙃

Kibaxxxot szánalmas, hogy egy felnőtt ember azt hiszi, hogy ha nem hajlandó köszönni, azzal ő bárkit büntet, vagy helyre tesz. Magadat alázod azzal, hogy nem vagy képes norálisan viselkedni. Köszönni nem azért szoktunk, mert kegyet gyakorolunk, hanem mert kulturált emberi lények vagyunk.

Az, hogy te hogy viselkedsz, soha nem a másikról szól, hanem saját magadról.

Nem az igazsággal járattad le magad, hanem nyilvánvalóan elárultad, hogy egy éve ezen rágódsz.

Miközben lehet, hogy ő azt sem tudta már, hogy a világon vagy... el lehet képzelni, mennyire meglepődhetett.

Mégis jobban érzem magam. Régóta marja a számat az igazság, amit most kimondtam. Kimondtam, és most úgy érzem, hogy felszabadultam.

Ha megláttam valahol sokszor elcsaptam a fejemet, vagy más irányba indultam el, ami neki is feltűnt, mert szóvá is tette. Hát most megkapta a választ, hogy miért nem vagyok hajlandó neki köszönni.

Szabadságon vagyok és tegnap sikerült összehozni egy találkozót egy régi barátnőmmel. Persze kicsit sok bort ittunk, aminek meg is lett az eredménye. Egy olyan férfinek írtam vallomást, aki majdnem egy éve megbántott, de szerintem ő nem tudott róla. Ismerkedtünk, én többet láttam benne, mint amit mások mondtak, de nem akartam odadobni magamat neki, nem akartam, hogy tudja, hogy kedvelem. Mire elhatároztam magam, hogy megadom neki az esélyt, ő elkezdett hisztizni, és megkaptam tőle, hogy nem kellek neki, ilyen nő nem kell neki. Azóta se mondtam neki semmit, de most egy év elteltével valahogy mindent leírtam neki, hogy dühös vagyok rá, mert mikor belementem volna bármibe, ő ellökött magától, keresse ő csak az olyan nők társaságát, amilyenekkel volt, mind lehordják őt a sárga földig, ilyen nő való neki. Stb stb.

Szégyellem magam, hogy elmondtam mindent, de kicsit könnyebb is, viszont ezek után tényleg nem merek majd a szemébe nézni. Lejáratták magam azzal, hogy ennyi idő után bevallottam neki mindent.