Miért álmodhattam ezt? (beszélgetés)

[link]

Én legutóbb ezt éreztem álmomban.

Túl sokat gondolsz vkire, aki nem foglalkozik veled és biztos sokat vacsoráztál…

🙈

A tények elől menekülsz, lelkiekben nem akarod elfogadni, pedig te is tudod, anélkül hogy éber állapotban is kimondaná:

"... Nézd, én tudom hogy... szeretsz. Meg valami olyasmit még, hogy de én nem. ..."

Pedig el kell fogadnod, és tovább kell lépned.

Valaki tudja mi lehet a jelentése ennek az álomnak?

Zeneiskolába voltam. A portán megkérdeztem, hogy van-e üres terem, ahol tudok gyakorolni. Megnevezett egy termet, ami az iskolában van, ahová járok. Elindultam a terem felé, és akkor már az iskolában voltam. Nagyon zaklatott voltam, valamitől féltem, és egyedül akarzam lenni. Ahogy mentem le a lépcsőn, hallottam hogy valaki jön utánam, úgyhogy sietni kezdtem, de a léptek nem halkultak el. Végül befutottam az említett terembe, becsuktam magam mögött az ajtót, és tartottam a kilincset, hogy senki ne tudjon bejönni. A terem teljesen máshogy nézett ki, mint valójában. Teljesen üres volt. Az ajtóval szemben volt pár ablak, és a falak fehérek voltak. Valaki megpróbált benyitni, én pedig hirtelen elhátráltam. Még mindig nagyon féltem. Kinyílt az ajtó, és a ,,kiszemeltem" (aki amúgy az osztálytársam) lépett be. Nagyon meglepődtem, de még mindig féltem. Óvatosan kinyújtotta a kezét, hogy megnyugtasson, és annyit mondott, Nézd, én tudom hogy... szeretsz. Meg valami olyasmit még, hogy de én nem. (Ez az álmomban nem ilyen nyers volt, és egyáltalán nem esett rosszul)Hirtelen nagyon nevetségesnek találtam a helyzetet, és nevettem a szituáción, meg valami olyasmit mondtam, hogy semmi baj, ezt tudjuk éretten kezelni. Hiába nevettem és volt látszólag jó kedvem, még mindig zaklatott voltam. Beszélgetni kezdtünk, már nem tudom miről, de a távolságot megtartottam, sőt továbbra is hátrébb húzódtam.

Volt tovább is, de arra már nagyon homályosan emlékszem és nem tudnám értelmesen elmagyarázni. Van ennek valami jelentése?