Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Mi az az anabolikus mátrix? fórum

Mi az az anabolikus mátrix? (tudásbázis)

1 2 3
62. e8e3b19bd0 (válaszként erre: 58. - Várhegyi Márton)
2012. júl. 1. 21:44

"Persze, javítja, szívbetegeken, akiken a szívizom túl van nyújtva. Nem túlnyúlt szívizom esetén a preload növelése előnyös (lásd: Frank-Starling-mechanizmus, azaz heterometriás szabályozás), persze csak egy bizonyos pontig. Szívbetegek ezen a ponton idővel túljutnak, ami rontja a teljesítményt. A túlnyújtás csökkenti az aktin-miozin átfedést, növeli a falfeszülést (ami növeli az afterloadot - lásd: Laplace-törvény - és rontja a coronariaáramlást). Ha ekkor a preloadot NO-donor szerves nitráttal csökkentjük, akkor az mérsékli ezeket a tüneteket."


Oks megvan.:)

Most meg milyen magától értetődő...:)

Köszke.

61. e8e3b19bd0 (válaszként erre: 60. - Várhegyi Márton)
2012. jún. 28. 18:44
Ok...:)
60. Várhegyi Márton (válaszként erre: 59. - E8e3b19bd0)
2012. jún. 28. 18:38

"Nehogy félreérts (...)"


Relax, ne spirázd túl a dolgot;-)

59. e8e3b19bd0 (válaszként erre: 58. - Várhegyi Márton)
2012. jún. 28. 18:29

"Jó, mindegy, ebbe ne menjünk bele, nincs kedvem ennyit gépelni:-)"


Nehogy félreérts,semmiféle retorikai fogás-keresés,vagy idegpróba nem állt most emögött.Talán félreértés volt,vagy csak még tanulnom kell kifejezni magam.Bocs,ha próbára tettem a türelmed,nem állt szándékomban(tényleg).Ugyanakkor bátorkodnám megjegyezni,hogy az élő szónak ez a nagy előnye:nem kell gépelni...;)


"Persze, csakhogy a nitrátionból nem szabadul föl nitrogén-monoxid (a szervezeten belül), ez a különbség, itt a probléma."


Örök hála.:) Köszi,rendben.:)


"lásd: Frank-Starling-mechanizmus

Laplace-törvény"


Látod...nem akartam írni,hogy nem a farmako könyvet kéne most kinyitnom annyira.../jó azt is,igen...:(,nyitogatom,becsszó.../Sajnos talán a fáradtság teszi,de Fonyó sem tudott sok észt adni.Továbbá...ami egykor nem ment,az nagy valószínűséggel nem fog menni fél2-kor sem...:/

Ezek itt fent...sose voltak barik.Köszi az infot,még szerintem ülök felette egy ideig...:),:(

58. Várhegyi Márton (válaszként erre: 57. - E8e3b19bd0)
2012. jún. 28. 18:14

"Sehol,de nem is írtam."


Jó, mindegy, ebbe ne menjünk bele, nincs kedvem ennyit gépelni:-)


"Ez a fenit állítás nem igaz erre nézve?"


Ha az "A nitrát típusú értágító (...)" kezdetű állításra gondolsz, akkor az igaz.


"Mert ha igaz,akkor tök mindegy,hogy a NO szerves nitrátból,vagy nitrátsóból ered."


Persze, csakhogy a nitrátionból nem szabadul föl nitrogén-monoxid (a szervezeten belül), ez a különbség, itt a probléma.


"A preload csökkentés javítja a szív teljesítményét,nem?"


Persze, javítja, szívbetegeken, akiken a szívizom túl van nyújtva. Nem túlnyúlt szívizom esetén a preload növelése előnyös (lásd: Frank-Starling-mechanizmus, azaz heterometriás szabályozás), persze csak egy bizonyos pontig. Szívbetegek ezen a ponton idővel túljutnak, ami rontja a teljesítményt. A túlnyújtás csökkenti az aktin-miozin átfedést, növeli a falfeszülést (ami növeli az afterloadot - lásd: Laplace-törvény - és rontja a coronariaáramlást). Ha ekkor a preloadot NO-donor szerves nitráttal csökkentjük, akkor az mérsékli ezeket a tüneteket.

57. e8e3b19bd0 (válaszként erre: 55. - Várhegyi Márton)
2012. jún. 28. 16:57

Nos olvasgattam picit.:)


" te hol olvastál a cikkben nitrogén-monoxidot? "


Sehol,de nem is írtam.Hanem ezt írtam:


"2.

"A nitrát típusú értágító szerek olyan kémiai anyagok, melyek molekulájából könnyen nitrogén-monoxid tud kihasadni"

F: [link] "


És igazából ennyi lenne a kérdésem,bocs ha nagy sötétségről tesz tanúságot...:),de:

Ez a fenit állítás nem igaz erre nézve?:


[link]


Mert ha igaz,akkor tök mindegy,hogy a NO szerves nitrátból,vagy nitrátsóból ered.


A preload csökkentés javítja a szív teljesítményét,nem?Akkor miért nem előnyös?

+

Ezt írja a cikk(webbeteg)és én is ebből indulok/tam ki:

"A szervezetben termelődő nitrogén-monoxid ...legfontosabb hatása, hogy az erek simaizmait ellazítja, így nő azok keresztmetszete, ezáltal csökkenti a vérnyomást és több vért enged átáramolni az erek által behálózott szerveken."

És én ezt próbálom súlykolni a NO-dal kapcsolatban.

Ez alapján igenis javítja a pumpafunkciót,az izmok vérellátását,vagyis hatékonyan javítja a teljesítményt.Miért nincs igazam?(komolyan kérdezem)

56. e8e3b19bd0 (válaszként erre: 55. - Várhegyi Márton)
2012. jún. 28. 14:46

A fenébe...nem jött össze...Pedig milyen jól egybegyúrtam...Nekem tetszett...:)


"kevered a kettőt"


Ez mondjuk igaz...:/

55. Várhegyi Márton (válaszként erre: 53. - E8e3b19bd0)
2012. jún. 28. 14:17

Nem kerítettem elő a tanulmányt (sajnos nem adtak hozzá linket), de te hol olvastál a cikkben nitrogén-monoxidot?

Én sehol, nem is ezt írják a hatásmechanizmushoz, nem értágítást írnak


A szerves nitrátok nem nitrátsók (a spenótban a cikk szerint - és ismereteim szerint is - nitrátsók vannak), hanem nitrovegyületek, kevered a kettőt.

A szerves nitrátok pedig a venulákat, kis vénákat tágítják elsősorban, így a preloadot csökkentik, az arteriolákra kisebb hatásuk van, a perifériás rezisztenciát csak nagyobb dózisban befolyásolják. Ez nem túl előnyös a teljesítményfokozás szempontjából (sem a preloadcsökkentés, sem a nem túl szelektív arteriolatágítás).


Ettől még persze az argininnek lehet, hogy van izomarteriolákra szelektív értágító hatása, de a már itt hosszasan leírtakból ezt nem lehet kikövetkeztetni.

54. e8e3b19bd0 (válaszként erre: 5. - Anthico)
2012. jún. 28. 14:06

Éssss már emlékszem is,igen...ez:


[link]


volt a legelső gondolatom,mikor ezt:


"és NO (ami a bedurranást fokozza) alkotja."


olvastam...(a 2.az,hogy azért ez mégiscsak egy gáz...)

Ebből lett a kérdőjel:

no most gyógyszerezik ezeket,vagy gázosítják...:P


Hát szedjétek csak...:/

:D

53. e8e3b19bd0 (válaszként erre: 23. - Várhegyi Márton)
2012. jún. 28. 13:43

Ugyanakkor hoztam neked valamit(belebotlottam:),ezt sasold:


1.

"A stockholmi Karolinska Intézet kutatói tanulmányukban megmutatták, hogy a spenótban és számos más zöldségben természetes állapotban megtalálható nitrát erősíti az izmokat.

[...]

A változásokat csak a gyors összehúzódású izmokban tapasztalták, a lassan összehúzódó izmokban nem."

F: [link]


2.

"A nitrát típusú értágító szerek olyan kémiai anyagok, melyek molekulájából könnyen nitrogén-monoxid tud kihasadni"

F: [link]


Vagyis NO célbajuttatása "megoldva" és már az is bizonyított,hogy hol tud teljesítményt fokozni.(1.-es pontban írtak)


Ez alapján ez:

"Persze lehetne valamihez kémiailag kötni, de az már értelemszerűen nem NO."

végülis tök mindegy,mert mégis csak valószínű,hogy a NO az,ami végsősoron a teljesítményt fokozza.Gondolom nem csak nitrát formájában lehet bejuttatni,mittomén.

52. e8e3b19bd0 (válaszként erre: 51. - E8e3b19bd0)
2012. jún. 16. 13:59
És megkérlek,hogy csatlakozz...
51. e8e3b19bd0 (válaszként erre: 50. - E8e3b19bd0)
2012. jún. 16. 09:04
Megérne egy cikket,nagyon piszkálja a kíváncsiságomat...:/
50. e8e3b19bd0 (válaszként erre: 48. - Várhegyi Márton)
2012. jún. 16. 09:03
Az aszpartam körül sokat vizsgálódtak és állítólag van olyan patkánykísérlet,ami magas (EXTRÉM magas) bevitel esetén azt okozta,hogy magasabb lett a leukémia és a limfóma megjelenésének aránya.DE hangsúlyozom:valóban,hússal,egyebekkel sokkal többet fogyaszt el az átlag ember ezekből az aminosavakból,vagyis a kis nyamvadt bevitel az édesítőszerből ilyet nem fog művelni.Ezekben a kísérletekben nyílván magasan dozírozták ezeket.
49. e8e3b19bd0 (válaszként erre: 47. - Várhegyi Márton)
2012. jún. 16. 09:00

' " a reakció függ az arginin koncentrációjától. Ez nem tudom, , hogy így van-e ebben az esetben. "


Á, ok. Értem. . . Most erről csak az jut eszembe, hogy...'


Csak erről volt szó eddig.

2012. jún. 16. 08:52
Bár szerintem főleg a húsfogyasztás kapcsán (colorectalis cc. megnövekedett kockázata) vizsgálták a kérdést.
47. Várhegyi Márton (válaszként erre: 45. - E8e3b19bd0)
2012. jún. 16. 08:50
Most már a magas aminosav? Ezt eddig nem írtad. Ilyenek azért már voltak.
46. e8e3b19bd0 (válaszként erre: 44. - Várhegyi Márton)
2012. jún. 16. 08:42
Nem.Hiszen még esettanulmánynak is gyenge,ez így igaz.Csak én kaptam tőle sokkot.:)
45. e8e3b19bd0 (válaszként erre: 42. - Várhegyi Márton)
2012. jún. 16. 08:41
Igen.Ezért érdemes utánajárni,hogy történtek-e /igen(úgy tudom)/ tanulmányok magas AS bevitellel kapcsolatban és mi lett az eredmény.
2012. jún. 16. 08:39
Ettől még persze lehet kauzális összefüggés, de önmagában egy ilyen eset nem sokat mond.
43. e8e3b19bd0 (válaszként erre: 38. - Várhegyi Márton)
2012. jún. 16. 08:39
Azért azt akkor kiegészíteném,hogy nem gondolom azt,hogy ezen porok normálisnak mondható fogyasztása fokozott kockázatot jelentene etéren.
42. Várhegyi Márton (válaszként erre: 40. - E8e3b19bd0)
2012. jún. 16. 08:38
Elég sok nagyon extrém esetet lehet találni, ahol valójában véletlen egybeesésről van szó.
41. e8e3b19bd0 (válaszként erre: 38. - Várhegyi Márton)
2012. jún. 16. 08:37
:)Én vettem fel az anamnézisét...;)
40. e8e3b19bd0 (válaszként erre: 37. - Várhegyi Márton)
2012. jún. 16. 08:37
Értem.Nagyon extrém esetről van szó egyébként,ezért tanulmányi szinten érdemes utánanézni.Én nem gondolom,hogy ezen sportember hozzáállása ezekhez a normál felhasználást jelentené...(igazából tuti)Nem túloztam,abban,amit írtam róla,de nem akarok több infot ide kiírni.
39. e8e3b19bd0 (válaszként erre: 36. - Várhegyi Márton)
2012. jún. 16. 08:33
Igen,valóban,nem azt sikerült közölni a rövidítésekben,amit szerettem volna.Elnézést.:)
38. Várhegyi Márton (válaszként erre: 32. - E8e3b19bd0)
2012. jún. 16. 08:28

Tegnap kicsit elhamarkodottan reagáltam, végül is lehet összefüggés a kettő között, hiszen sok olyan antikarcinogén vegyület van az ételekben, amiket ha nem eszünk, elvileg fokozódhat a daganatkockázat.

(Azért azt nem hiszem, hogy az illető valóban csak tésztát és porokat evett-ivott, semmi egyebet).

Csak nekem úgy tűnt elsőre, hogy te ezt a "poroknak" tulajdonítod, ami kicsit bulvárszintűnek hatott.

37. Várhegyi Márton (válaszként erre: 32. - E8e3b19bd0)
2012. jún. 16. 08:23
Nem tudok rá mit mondani (a könyv nem ír ilyen kockázatról).
36. Várhegyi Márton (válaszként erre: 33. - E8e3b19bd0)
2012. jún. 16. 08:20
A CML szokott átmenni blastos krízisbe, a CLL szerintem nem szokott ALL-be transzformálni.
35. Várhegyi Márton (válaszként erre: 34. - E8e3b19bd0)
2012. jún. 16. 08:19
Adott ember esetében természetesen lehet 1 év a túlélés, hiszen ez stádium- és altípusfüggő (aki pl. 4 évig él, annak 3 év múlva már csak 1 éve lesz hátra). Az összesített 5 éves túlélés felnőttkorban a Harrison's Int. Med. szerint 40-60%.
34. e8e3b19bd0 (válaszként erre: 30. - Várhegyi Márton)
2012. jún. 15. 23:41
Azon gondolkodom,hogy rosszat írtam?Ac.Lymphoblastosról beszélek felnőtt korban.És de,az ilyen rossz igen.Vagy nem?
33. e8e3b19bd0 (válaszként erre: 29. - Várhegyi Márton)
2012. jún. 15. 23:39

Semmi gond.Amúgy sem függetlenek ezek egymástól...:)

Persze itt nem CLL-ről van szó,ami aztán ALL lett.

1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook