Mi a véleményed arról, aki a Fókuszban kér segitséget? (beszélgetés)

Azonban nekik is van egy csoportja,akik felett mégis lehet ítélkezni.

Valamelyik nap mentem a boltba,és a bejárat előtt egy nő kéregetett egy gyerekkel a karján mondva,hogy szomjas a gyereke. Megsajnáltam,mondtam neki,hogy veszek egy üveg vizet,errre mondta,hogy a gyerek csak a kólát szereti. Ja mondom bocs... Ha nekem jó a víz és azt iszom minden nap,akkor nehogy már neki kólát vegyek...

De nem ez az egyetlen ilyen eset. Barátnőm mesélte,hogy tőle is kéregettek(nem ugyanez a nő),mert hogy 2 napja nem evett.Barátnőm mondta,hogy vesz neki kiflit,meg egy kis felvágottat,erre azt mondta neki a nő,hogy inkább a pénzt adja.

Miért azt akarja megenni?

És az a baj,hogy az ilyenek miatt nem is nagyon adakoznak az emberek,mert sok a csaló,meg a pofátlan.Akik meg tényleg rászorulnak sokszor nem is mernek kérni,vagy kérnek,de nem kapnak. :(

Én,azért jó példát is tudok említeni.

Velem inkább a kisebb hivatalnokok voltak végtelen aljasok. Egyszer-kétszer kifordult belőlem a gonosz és odavágtam, hogy meg lehet mutatni hogy, hogy kell csinálni. Kívülről nagyon könnyü okosnak lenni.

Egy nagyon jó fej polgármesterünk behivatott és közölte, hogy hallott róla, hogy milyen beteg a fiam és szeretne segíteni, fizetnék a gyógyszerét.

Mondanom sem kell, hogy ritka kivételként akkor olyan pirulákat kapott, ami mehetett közgyógyra. Ez volt az egyetlen eset, hogy nem méregdrága szereket kapott.Így felajánlott 50 ezer forintot.

Decemberben, 5 hónap kórház után, mit ne mondjak, nagyon jól jött ez az összeg.

De a fiam barátai sokszor összefogtak és segélykoncertet csináltak neki.

Senkinek nem kivánom, torokszorító volt.

Velünk is előfordult, hogy én nem kaptam egy fillért sem, de olyan aki tartotta a markát és a segély azért kellett, hogy berakja a bankba, bizony én is köpködtem tisztességesen.

Segitség? Ha-ha, nevetnem kell.

Voltam már olyan helyzetben - sajnos jó párszor-, hogy segitségre szorultam volna. A fiam betegsége sokszor kényszeritett "kalapolásra", de az a tapasztalatom, hogy vannak akiknek szerencséjük van e téren is, vagy tudni kell kérni.

Több alkalommal próbáltam írni különböző helyre, tv-s műsorokba, sokak által forgatott női lapokba.

Megkerestem alapítványokat, de nem sok sikerrel.

A tv-ből választ sem kaptam, az újságtól azt a választ kaptam, hogy nagyon sajnálnak, és vállaljam a nyilvános szereplést, aminek én nem örültem,de a végén bele mentem volna.A másik kitétel a pozitív gondolkodás volt. Na ez az ami nem ment abban az állapotomban.Nem értettem, ha bízom abban, hogy minden rendbe jön, akkor miért kérek segitséget.

Az alapitványoknál ötven százalékos volt az arány.A négyből kettő válaszolt, de mire a segitség megérkezett volna, már késő volt.

A városvezetéssel ugyanez a tapasztalatom.

Nagyon könnyen leszereltek, mondván, hogy mit akarok én.S amikor válasz képpen elmeséltem, hogy 60 ezer Ft a gyermekem havi gyógyszere, akkor azt a választ kaptam, hogy sajnáljuk.De amikor egy bizonyos, sok gyermekes család- kb 10-15 családtaggal-, körülállta az asztalát és rácsapott arra a bizonyos asztalra, akkor nem mert ellenségesen viselkedni.

Nagyon egyet értek azzal, hogy ha nem vagy nehezen tud eltertani 1 gyermeket, akkor miért vállal még többet. Számomra egyértelmű; várhatja, hogy a sült galamb a szájába repüljön.

Félreértés ne éssék, nem akarok senkit bántani, de aki besületesen dolgozik nincs semmi bajom, de sokszor tapasztaltam az ellenkezőjét.

Én egész életemben azt hallgattam, hogy minek az a sok gyerrek. Kettő. Ha a kettő sok akkor nagyon szégyenlem magam és vállalom a dorgálást.

Szívesen segitek másokon, de volt már, hogy a nálam jóval szegényebb családnak felajánlottam ruhákat, cipőket, bútort, és a számomra feleslegessé vált holmikat,de még arra sem méltattak, hogy eljöjjenek érte.Hát ennyi...

Engem nem zavar, ha valaki tud és akar is akkor adjon. Ha valaki kér,mert tényleg kilátástalan a helyzete, vagy mert pofátlan ezt innen nem tudom megítélni, tegye.

Engem az idegesít amikor kérnek és látom a mocskot, a koszt az igénytelenséget némelyeknél. A szegénység nem az igénytelenséggel egyenlő. Lehet, hogy nem fut festésre,mázolásra tudom tényleg drága, de azért nem kell térdig a mocsokban járni, fésülködni nem kerül pénzbe.

A másik könyörgöm, ha valaki már az első gyermekét a kilátástalanságra szülte akkor miért szüli meg az 3....9. gyereket is, és még azt mondja mert szereti őket,...naaaaneemáár.

A Fókuszban kér segitséget, de néha előfordul, hogy sikerül,sajnos rajta kivül elég sokan. A 44.hozzászólónak igaza van valóban a régi időkben felneveltek szerény körülmények között sok gyermeket. Abban az időben főleg, akik vidéken laktak azoknak egész nap a földön dolgoztak reggeltől estig és volt olyan, anya, aki magával vitte és kint volt a levegőn a csemetéje. Ezek az emberek megtermelték a legszükségesebb konyhakerti

növényeket, ami a létfentartáshoz kellett. Manapság már másképpen van sajnos, mert a megélhetés egyre több gondot okoz.

Nagyon sok embereknek segítettek már, azért vannak jó emberek.

Szerintem semmi rossz nincs abban ha írnak a Fókusznak.

Sőt!!!