Mennyiből lehet megélni ma Magyarországon? (tudásbázis)
Hmm...hát akkor nem sokkal élünk a létminimum fölött :(
A hivatalosan megállapított létminimumból valóban nem lehet megélni.
Én sem vagyok csóró, vagy tehetetlen éppen, 2 diplomával és nyelvvizsgával is annyi pont, hogy épp megélek, nagy igények nélkül.
Mindig van rosszabb és jobb is, sajnos :) De a létminimum és az élet nem fedi le egymást, és hol van még ahhoz a luxus!
Mi is éldegélünk, csak nem fogjuk fel tragikusan, mivel sokkal rosszabból jöttünk. Amúgy nagyon reálisan látod a mai igényeket.
Jó nektek. Szerintem az van meg jól, aki ruházkodik, de nem turkálóból, rendesen étkezik, sportol, különórákra jár, van pár havi megélhetéshez vésztartaléka, tud nyaralni járni és van gyarapodó spórolt pénze a gyerekek iskolájára. Akinek mindez nincs meg, az csak hónapról-hónapra éldegél.
jááj, 2-en nem keresünk ennyit, de jól megvagyunk.
A KSH szerint egy négyfős család létminimuma 245.000ft. De ez tényleg csak a vegetálásra elég.
Nem. Abból a 300.000-ből kell eltenni a gyerekek taníttatására, ruházkodni, nyaralni, nyugdíjra, majdani autócserére, vészrtalékra, felújításea stb.
Luxus? Félmillió négy emberre? De szép is lenne! :)
Ha a megélhetés alatt nem azt érted, hogy elvegetálsz, mert van étel, fűtés meg valamilyen ruha, akkor az nem kevés.
Véleményem szerint 500.000ft/ hó nem sok egy család részére.
Teljesen egyetértek veled. Van, ahol a gyerek mindezeket megkapja, de mondjuk olyan áron, hogy ezért a szülők mondanak le mindenről. Na ez sem egy állapot szerintem. Az az elvárható szint, hogy a gyereknek, és a szülőnek is fussa. És hogy kinek mi a luxus? Na igen. Manapság már a 10 éves gyerekek is iphone-al járnak suliba, ez szerintem is luxus. De az, hogy kapjanak normális ételt naponta, és járjanak mondjuk angolra, meg úszni, na ez nem luxus.
Ez sosem volt cél, 30-40 évig ugyanazt csinálni. Nem lennék elégedett magammal, ha azt tudnám csak felmutatni, hogy tanultam egyszer rég valamit, amiért megkapom a fizetésem,mindennap becsületesen bejárok, becsületesen dolgozok-néha mások helyett is- megkapom a fizetésem, és ennyi az életem.
Viszont nekem az egész életem egy harc-nem rossz értelemben véve. A végeredmény mindig jó-talán mert úgy fogom fel. Ilyen vagyok.
Nagyon érdekes dolgokat írtatok, de most hív a munka.... megyek kacsát pucolni, sziasztok.... :))))
Szívből örülök, hogy ha bármilyen kis szikrát is sikerült csiholnom. Nagyon szomorúan olvasom, hogy azok a dolgok, amelyek például nekem természetesek, sokak számára elérhetetlennek tűnő álom. Pedig ennek nem kellene és nem is szabad így lennie! Mindenkinek joga van a jó élethez, egy méltóságteljes, szép élethez, amelyben az örömmel megtermelt javakban mégnagyobb örömmel osztozhat a szeretteivel!Azt azért tudni kell, hogy ez az út egy nagyon göröngyös, nehéz út. Na de ha ehhez nincs kitartás, akkor kérdezem én, ahhoz hogy van, hogy van, hogy valaki minden nap 30-40 éven keresztül bemegy a munkahelyére, a befektetett időhőz és energiához képest egy nevetséges összeggel kiszúrják a szemét hónapról-hónapra, és évről-évre, hagyja, hogy minden nap ki legyen téve a főnöke és a munkatársak aktuális hangulatának, hagyja, és még sorolhatnám...
Teljesen igaz...5000 ből lötyög az a szatyi..:)Nagyon meredeken mennek föl az árak..De ..vegyük már figyelembe..Ahol gyerek van ..ott nem csak rezsi ..meg kaja kell...Ott vannak az edzések..különórák...bérletek..Osztálypénz...kirándulások az osztállyal...Ruháztatni a gyereket..Tankolni a kocsiba..Hát nem is sorolnám...Most mondhatjuk le kell faragni...De nehogy má azé dolgozzak,hogy a gyereknek folyton nemet kelljen mondani.../simple ezt nem mindet neked írtam...Csak írtam:)/:)))Különben én már sok mindenről lemondtam..hajamat magamnak festem...kozmetikába nem járok...csak szoliba...Műkörmöm nincs...De a gyerek kapja meg ami jár neki...sztem:)
Tudni-hajajaj. Angolul tudok. A többit értem.
de jó neked!!! milyen sok nyelven tudsz!!! Én most járok angolra!! :))) nagyon nagyon régen orozt tanultam... de sajna már nem tudok semmit...
Azt én is imádtam. Apuval nagyon régen pl. kijártunk a használtcikk piacra (Ecseri). Sok külföldi is volt (kicsit tudok oroszul, németül, angolul jobban).Rácsodálkoztak dolgokra, és jó volt figyelni a reakciókat.
Meg hogy van akit hagyni kell nézelődni, szó nélkül, van akivel beszélgetni kell-jó játék ez is, kitalálni, ki miért fog tőled vásárolni.
igen, nagyon szereti csinálni..
Az a véleményem sokszor nem kell hatalmas dolgokban gondolkodni... csak magunk körül észre kell venni a lehetőségeket....
Én kimondottan élveztem ezt a árusitás dolgot egyébként!!! Tök jó érzés volt amikor úgy jöttek hozzánk, hogy itt vettem azt a finom akármit...
na de pld amikor munkanélküli voltam, kihasználtam azt, hogy mi pld mi egy elég forgalmas utcában lakunk, és ebből az utcából egy üdülő településre visz az út... mivel volt egy fóliánk(én csináltam egyedül) abból kezdtem paprikát paradicsomot árusítani... aztán már volt olyan kérés is hogy a pld vasárnapi ebédhez kellenének a zöldségfélék, vagy itt nyaraltunk és vinne haza több dolgot mert finom volt amit tőlünk vett... mindent megszereztem... aztán volt olyan aki saját kezűleg szerette volna leszedni ... szedhette, és jöhettek hajnalban, vagy késő este hozzánk....hisz ""ráértem... "" a kaja pénz megvolt ebből is mindennapra... a családnak...
Köszönöm, aranyos vagy. Nem kesergünk, vagy bocs, inkább a magam nevében beszélek, én nem kesergek. Tanultam ebből a helyzetből nem keveset magamról, és másokról is. Tudom, hogy van bennem elég erő, és azt is, hogyan használjam. Van olyan, amit nem is gondoltam volna. Természetesen elfogadom a segítséged, hiszen tanulni szeretnék.
Ugyanakkor jó akár itt megbeszélni dolgokat. Hátha valakinek ad ötletet. Ahogy te is adtál.
Szerintem nem lehet kizárólag pénzért vállalkozni, bármilyen szinten is teszed azt. Kell hozzá rengeteg kitartás, elhivatottság, némi fanatizmus. Aki pedig azt mondja, hogy csak pénzzel lehet pénzt csinálni, az nagyon rosszul gondolja!
Ha nem kizárólag a pénzről beszélünk, ott ő sokaknak sokat ad, de kap is.
De gondolom, szereti csinálni, és ez is egy szempont. Feltételezem nyugdíjas, és kiegészítésképpen csinálja...
Én inkább arra szerettem volna ráviágítani, hogy kesergés helyett hogyan vegyük kézbe az életünket. Ne hagyjuk, hogy elteljen úgy az életünk, hogy végig csak a külső tényezőkhöz igazodunk és azok pofoznak minket, közben pedig munkánkkal mások álmait váltjuk valóra!
na jó hát ez olyan nagy volumenű dolog... de úgy tűnik ez egy biztos bevételi forrás számára... luxus ebből sincs... :))
További ajánlott fórumok: