Megtilthatja egy eladó, hogy a vevő felpróbáljon egy ruhát? (tudásbázis)

Ha egy vevő nem ledobja, vagy otthagyja a fülkében a ruhát, szerintem az eladónak kutyakötelessége a nem megfelelő ruhák akasztójáról (jobb helyeken ilyen már van minden boltban) visszarakni a helyére a ruhákat minden grimaszolás nélkül. Szerintem ez hozzátartozik a feladataihoz, meg gondoljunk bele, mennyi ideje elmenne a vevőnek azzal, ha vissza kéne futkosnia az összes állványhoz, a lényeg, hogy szerintem nem a vevő dolga. Jobb helyeken egyébként meg is kérdezik, hogy visszarakhatják-e és közben kedvesen mosolyognak.

Mert gondoljunk csak bele, jön valaki a rendelőbe, egy csomó papírt elő kell venni miatta, nem a páciens fogja utána visszapakolni. S így tovább. Szerintem a cipőknél is igaz, persze ne rakja egész más helyre, mint ahol a helye, de a visszaigazgatás (ha nem megfelelő) az eladó dolga, ebben az esetben is, legalább van mint csinálnia, mert sok helyen konganak az ürességtől az üzletek.

Végre valaki. Akkor végülis szerinted sem tilthatná meg?

S most azoknak, akik ismét kekeckedni akarnának, nem olyan eset lett volna, ahol begyömöszöli magát a blúzba. Lehet, hogy nem állt volna jól neki, de ránézésre nem is szakította volna el. Sokszor egyébként olyan ruha is jól állhat, amiről nem is gondolnánk, ezért is kell felpróbálni. Szerintem a legtöbb ember nem fog felpróbálni egy ruhát, ha látja, hogy nem fér bele.

Ezzel a fórum kérdéssel az a gond, hogy egy meg nem nevezett külföldi országban történt az eset. Tehát a jó ég tudja ott milyen szabályok vannak.

Voltam pl. Angliában ruházati, cipő, játék üzletben, anyukák bementek, 4-5-6 gyerekkel, a gyerekek, mint elefánt a porcelánboltban, de anyukák, apukák is tépték le a ruhákat és bármilyen árút fogasokról,polcokról, csizmáikkal tiporták, az eladók pofavágások nélkül, mentek és akasztották vissza, vagy egy gyűjtő dobozba dobálták be a szennyezett darabokat. Ezek közép kategóriás üzletek voltak az ottani szinten.

Itthon már akkor ferde szemmel néznek ránk, ha nem a megfelelőhelyre tesszük véletlenül vissza az árút.

Sajnos vannak üzletek ahol az eladóval fizettetik meg az árút. Sok az olyan üzlet, ahol darabra megveszi az eladó a gyártótól és nem engedheti meg azt a luxust, hogy az ő kára legyen, kevés a vevő magas a kiadás a tulajdonosnak.

Egy nagy nemzetközi cég megengedheti magának azt a gesztust, hogy leírja, de egy kisebb üzlet szerintem nem. Ha nekem lenne üzletem, biztos én is igyekeznék megakadályozni, hogy károm legyen, az nem mindegy, hogyan teszem ezt. Egyik ismerősöm eladó és ő panaszkodott az üzletben, hogy van egy nő,szándékosan nem vevőnek neveztem, akinek az a mániája, hogy állandóan több ruhát felpróbál, aztán otthagyja kifordítva,rádobva az akasztóra, nem győznek pakolni utána. Tehát elsőre jobb, ha hallgatunk, nem tudhatjuk mi volt a háttere az eladó viselkedésének, ha minket ér a goromba bánásmód szóvá tehetjük, nálunk igen, több országban is élhetünk ezen jogunkkal, de a fórumban meg nem nevezett országban mik a jogszabályok azt a manó tudja így.

én ezt értem, amit írsz.

Viszont egyetlen egy eladó se tilthatja meg,hogy felpróbálja , ha elszakadt, így járt az üzlet, annyira nem pénzkiesés, hacsaknem 50 ezres ruhákról beszélünk most. :)

Én dolgoztam cipőboltban, sok idős néni jött feldagadt lábban, törött lábujjal, de mégis kértek cipőt , hogy megpróbálják belegyömöszölni a lábukat. Hány cipőnek letaposták a sarokrészét, nem azt mondom,hogy nem érdekelt, mert nagyon is érdekelt.De mindig a vevő az első..nem? Dolgoztam ruhaüzletben is, de ilyen gondom sosem volt.. Ha elszakad, hát elszakadt, adtam neki másfajtából nagyobb méretet, és megveszi...

Igen, említetted, s én is el is hittem, amit írtál :)

Amit én írtam, az is igaz. S ugyan az eladó az én storymban ajánlott másikat, csak éppen nem abból a darabból. Persze, lehet, hogy csak az az egy volt, azt már nem tudom. Az viszont biztos, hogy tényleg szó szerint odaugrott a ruha és a vevő közé, amikor a vevő le akarta emelni a blúzt, hogy bevigye a fülképbe felpróbálni.

Velem egyszer történt ilyen, de azon azóta is röhögök. A Mammutban megtetszett egy babán egy szett, a barátnőm éppen telefonált az üzlettel szemben, intettem neki, hogy bemegyek, megnézem közelebből.

A hölgy rám nézett és közölte, sajnálom, az ön méretében nincs. Kérdeztem, esetleg hasonló van-e? Mondta, nincs.

Szerintem ő azt gondolta, froclizom, én pedig azt, hogy félreértette a rongyos farmeromat és tornacipőmet :o)). A barátnőm a röhögéstől fulldokolva avatott be, azóta tudom, hogy Ulla Popken oversize ruhákat gyárt és tényleg semmilyük nincs 38-asban :D

Mint említettem, egyetem mellett besegítettem két belvárosi butikban délutánonként, tehát személyes a tapasztalatom. Mindig udvarias és segítőkész voltam a vevőkkel, de soha nem mentem le kutyába és az üzlet tulajdonosa sem képviselte azt az álláspontot, hogy mindig, mindenben a vevőnek van igaza.

Fiktív kérdésről beszélgetünk, hiszen jelen esetben sem tiltotta meg, csak azt mondta, ez nem az ő mérete. Már más is felpróbálta, neki sem volt jó. Egy jó eladótól elvárható, hogy szemre megállapítsa, jó-e a méret, előnyös-e a fazon vagy sem.

Ez érthető volt az eladó részéről.

Azonban én meg az eladók részéről láttam túlkapásokat :)