Megbetegít az " energiavámpírom ". (beszélgetés)

Mármint, itt a sok introvertált közé keveredik néhány extrovertált is. :)

De azért megértettem a gondolatmenetedet. Valahogy én is így vagyok.

Ha jól belegondolok, nem érdekel a fizikai egyedül- vagy mással/másokkal létem.

Nem probléma, ha nincs mellettem senki, mert vannak fix időpontok, amikor vannak körülöttem többen. :D Ez viszont nagyon jó így!

Vagyunk így egy páran. :)

Amikor megosztottam először nem gondoltam volna, hogy annyi ismerőst talál telibe. A tapasztalatom nem az, hogy az emberek csak 25%-át érintené vagy én mozgok ilyen körökben?

Mondjuk itt a hoxán nem csodálkozok, már az a furcsa, ha valaki extrovertált.

Manapság már sokkal kevesebb figyelmet és energiát fordítok arra, hogy kedves legyek olyanokkal, akiket nem is kedvelek, vagy akire nem vagyok kíváncsi. Nem kell nekem mindenkivel jóban lenni, bár korábban nagyon törekedtem erre. Sokaknak fura vagyok, de szerencsére most már nem érdekel annyira mások véleménye. Az egyik szomszédunkat ki nem állhatom, ennek oka van, de itt most nem lényeges. Párom abszolút extrovertált, nagyon jóban vannak. Gyakran beszélgetnek kint a folyosón, a gyerek is oda szokott menni, és trécselnek. Korábban én is kint maradtam, úgy éreztem, így illik. Frászkarikát illik! Köszönök, bemegyek. Mit érdekel engem, mit gondol?

Előző munkahelyemen nem is tudtam beilleszkedni, mert a kutya sem nyitott felém. Én meg nem vagyok az az ide nekem az oroszlánt típus. Ha bárki nyit felém, már minden megy magától, de nem tudok csak úgy cseverészést kezdeményezni.

Nektek vannak hasonló sztorijaitok?

Ilyesmi velem is előfordult.

Meg, amit Csiki is ír, hogy folyamatosan küzdök én is azzal, hogy nem akarok udvariatlan lenni és végighallgatom az illetőt, vagy kénytelen-kelletlen beszélek vele.

Kicsivel könnyebb, hogy a cikk elolvasása óta tudom, hogy miért van ez így. Volt már, hogy gondolkoztam egy bizonyos személlyel kapcsolatban, hogy mi lehet vele a bajom, hiszen teljesen "rendben van"...

Ez lehet különbség. Én régebben is tudtam, hogy introvertált vagyok, de csak most, amikor ezt a cikket megtaláltam és elolvastam, akkor tudatosult bennem, hogy amit magamban eddig valami flúgnak hittem, az emiatt van.

Azaz nem tudom, ki mire hivatkozik, de ez a cikk segíthet abban, hogy minként rázza le a kérdező a kellemetlen "árnyékát".

Ez a cikk valóban sok mindenre magyarázat, de a szimplán bunkók is előszeretettel hivatkoznak erre - csak mert jobban hangzik!

Igen, vannak introvertált emberek, de vannak egyszerű 'gyökerek' is.

:)))

Én sem "falkásodom", de nemrég meg is találtam a neten, ami ezt kiválóan megmagyarázza. Mégpedig, hogy introvertált vagyok.

A "kolleginának" mondd meg, hogy szeretnél egyedül járni munkába, mert különben rád tör a rosszullét, ugyanis introvertált vagy. Ezen hadd törje a fejét.

Neked idehozom, mert tényleg érdekes. (Tudtam, hogy introvertált típusú vagyok, de nem foglalkoztam ezzel, ez a cikk viszont sok mindent megmagyaráz.)

[link]

Ha érzi, hogy nincs rád hatással, le fog kopni. Legyél közömbös, próbálj meg gondolatban minél távolabb járni és nem azonosulni azzal, amit mond.

Nekem is voltak ilyen barátnőim, de ma már sokkal köszönőviszonyban se vagyok, mert leépítettem őket. Ne hagyd, hogy zsaroljon, és ne érintsen meg a kiakadása. Legyél vele kedves és engedd el a füled mellett azt, amit mond, ne vedd komolyan.