Megbánás esküvővel kapcsolatban (beszélgetés)

Semmit. Bár akkoriban nem volt ezerszámra választék, sikerült olyant találni, amit szinte rám szabtak.

Mai szemmel sorolhatnám, hogy mi minden nem "sikerült", de akkor egy óriási buli volt, jól éreztük magunkat és máig együtt vagyunk. Kellhet ennél több?

Én semmit nem bántam meg. Tudom, hogy nem mindenkinek számít a ruha, de nekem fontos volt. Végül is életem egyik nagy napjáról volt szó. (Ez nem ömlengés, mai napig így érzem).

Igen, én hosszú fehér ruhában, gyönyörű virágcsokorral a kezemben mondtam ki az igent. Most sem csinálnám másként.

Te vajon mit bántál meg?

Már túlvagy rajt vagy még lehet módosítani? Ha utóbbi, ne szégyellősködj, hisz rólad van szó.

Én is megkérdem, mi a baj?

Nem adatott meg a fehér ruha, de esküvő volt. Ahol nem az volt a lényeg, hogy ki miben jelenik meg, hanem én voltam a fontos, hogy elkötelezem magam ahhoz, akit szeretek. Másnap ő olajos ruhában is igent mondott és én bugyiban is igent, mondtam.

Nem gondolnám, hogy egy esküvőnél a látszat a fontos.

Persze vannak olyanok, akik a pompa és a "mindenkinek megmutatni" miatt csinálnak parádét egy egy kiegészítőből, de vannak még ennél komolyabb értékrenddel rendelkező emberek is.

Nem!

Volt ruhám, de az öröm fontosabb volt.

Nem érdekelt más, csak az ünnepünk.

Külcsíny miatt mentél férjhez?