Leszoktatás a rossz szokásról (beszélgetés)

Szió!

hát nem lehet egyszerű a kislányodnak feldolgozni a megváltozott helyzetet.. új lakóhely, új emberek, új ovi.. szerintem ne aggódj, hanem beszélgess vele sokat, támogasd, érezze, hogy biztonságban van továbbra is.. szép lassan bele fog ő is jönni, és szép lassan a párnára sem lesz szüksége.. addig is amit szerintem leginkább tehetsz, hogy érezteted vele, hogy továbbra is minden oké, és mikor már látod, hogy kezd megnyugodni, akkor a párna használatát is el lehet kezdeni csökkenteni, persze lépésenként.. megbeszélheted vele pl, először csak az oviba ne vigye, aztán mikor már ez megy, akkor azt is, hogy csak alváshoz használja..

kitartás és sok türelem, minden rendben lesz.. :))

persze, hogy hagyd a párnát! ne viccelj egy tök vadidegen környezetbe került, senkihez nem tud szólni, naná hogy "kapaszkodik" a kis tárgyába. ne aggódj, amint beletanul a nyelvbe, vagy megtetszik neki az a játék, környezet, amit az óvó néni teremt, be fog kapcsolódni, a párna ott fog maradni a szoba sarkában, minél kevesebbet lesz a kezébe! végül majd simán meg lehet vele beszélni, hogy csak alváshoz kell...

légy vele türelmes, lehet először a párnával fog körjátékozni...(vicces, de láttam már ilyet.., és különben is egy jó óvó néni is látja ezt, az ő dolga a helyzet kezelése(nem véletlen mondta az óvó néni hogy vigye be nyugodtan, van benne tapasztalata..Amúgy No-ban sokkal jobban figyelnek az idegen gyerekekre, mint nálunk, sokkal természetesebb dolog(én is tanítottam No-ban, a suliban is ez van! sokkal nagyobb a toleranciájuk..)

abszolút nem értek veled egyet(amit korábban írtál, azzal sem). A gyerekeknél nem véletlenül alakulnak ki ezek az "anyapótló szerek", legyen az cumi, ujjszopás, kispárna, plüss állat és sorolhatnám. talán a gyerekek 100%-ának van ilyen kis "kabalája". nem véletlen. Ha pedig ezt erőszakkal, mert neked kényelmetlen, vagy úgy gondolod kínos az utcán(vagy bárhol) stb leszoktatod lelki sérülést okozol vele a gyerekben. (amit te csinálsz, lehet csak "finom módszerekkel" csinálos, megalázó a gyereknek, elveszed tőle azt, amihez ő ragaszkodik, kötődik, a saját kis szagát érzi benne, nem véletlenül nem engedik még sokszor kimosni sem az adott tárgyakat!)

nekem a kislányom ujjszopizós + van egy kis Ikeás nyuszija, amimár úgy néz ki, hogy egyáltalán nem is hasonlít önmagára, úgy szét van nyúzva, most lesz 5éves. csak alváshoz használja, vagy néha ha olyanja van odabújik hozzá, és kétségbe van esve, ha nem találja...én is mondogatom neki, hogy lassan abba kellene hagyni az ujjszopizást, mert nagylány lesz lassan, nem illik stb, de nem erőltetem, eljön az idő, amikor majd ő leteszi és ennyi! (kit zavar, hogy így alszik el, ki látja? engem nem zavar...az óvó nénit sem, hiszen ott minden gyerek szorongatja a kis állatkáját). és az oviban is kint kell hagyni, csak alváshoz viheti be! Amúgy nincs semmi lelki problémája, az óvó nénik szerint az egyik legkiegyensúlyozottab gyerek a csoportban, semmi baja.

kisfiam cumis volt, mielőtt oviba ment, 3 évesen mondtam neki, te már nagyfiú vagy, dobjuk ki. És kidobta magától, amjd lerohantam vele(a szemetessel) mert épp jött a kukásautó, és mondtam neki, gyere nézd az ablakból, most darálja le a cumidat...és totál megértette ez egy vissza nem fordítható "akció" volt, próbálkozott első éjjel, mikor rádöbbent, hogy tényleg nincs már, és hiányzik, hogy vegyek másikat, mondtam nem lehet ezt csak babáknak gyártják, te meg nagy vagy már. 3 nap alatt túl voltunk a cumin. nem telt bele 1 hónap és kiválasztott egy kabalát!!!! egy kis párnát, amin nyuszi van, ez az ő "nyuszis" párnája...ezzel hajlandó aludni, és az oviba is ezt "kell" vinni. szóval élő példa, hiába szoktattam le az egyikről, talált magának másikat! Ez nem véletlen! ez nem kóros, szerintem hagyni kell, leszokik majd magától, baj akkor van, ha valaki egséz nap szopizza az ujját, vagy egész nap a szeretett kis tárgyával gubbaszt! ott valóban valami lelki probléma van, de előbbi esetekben ez egy totál természetes dolog! Semmi értelme erőszakkal ilyen esetben leszoktatni, csak lelki sérülést, megszégyenítést érsz el vele, ami nem most jön ki a gyereken, hanem később!

ja még egy: nem vonnék párhuzamot a konnektor fogdosás és az ujjszopás között, az előbbibe bele lehet halni, utóbbiba semmiképp:) (ezért az előbbit én is határozottan megtiltottam a gyereknek, akár a kezére verése árán is, utóbbiért viszont soha nem kap ki)

most találtam ezt:

Az ujjszopás nem akadályozza a gyereket a fejlődésben, semmi okunk, hogy leszoktassuk róla, még nagyóvodás, kisiskolás korban sem. Akkor érdemes ezzel a dologgal törődni, ha az ujjszopást szenvedélyesen űzi a gyerek, ahelyett, hogy a saját korára jellemző tevékenységekben venne részt. Ha visszavonul az ujjszopásba, magába fordul, és nem törődik mással, ez azt jelenti, hogy valami miatt erősen szorong, és ezzel az ősi módszerrel tudja csak megtartani lelki egyensúlyát. Ilyenkor át kell gondolni, vajon miféle kudarc vagy családi probléma áll a háttérben.

A hisztit ti hogy kezelitek??? A rossz szokás sem más, a hiszti a (különböző és sokszor helytelen) tettek, akarat kifejezése, a rossz szokás meg egy olyan beidegződés, amit vagy látott valakitől, vagy nem mutatták/mondták meg neki h helyes vagy nem, tehát tanult, amiről le kell szoktatni, és nem azért, hogy megfosszuk a gyereket az efféle boldogságától, hanem azért hogy ne legyen deviáns a többieknek. Pl, van aki a száját csipkedi, mit csináljon a szülő, ha kismilliószor rászól? Ráhagyja? Hát nem, vajon miért nem fogad szót a gyerek, ha már többször rá van szólva az ilyenekért? Talán mert nincs megfelelően, vagy nem túl jól van nevelve (ne rosszakat gondoljatok, de minden szülő más és más, van ki szigorú, van ki mindent megenged, én erre gondoltam, van ki inkább ráhagyja a gyerekre akár a rossz szokást, akár a hisztis, csak mert ne nyafogjon a pici, vagy ne hozza kellemetlen helyzetbe, vagy mert csak nincs kedve foglalkozni vele. És mi lesz az ilyenből később?) Szerintem nics semmi abban, hogy elvegyék napközben a párnát, nem most, hanem már sokkal előbb kellett volna ezt tenni, nem lett volna ez belőle. Inkább válasszon ki magának egy babát,amit öltöztethet, v plüssálatot amit hordozhat,mellé ülhet ha eszik..stb. De azért már az gáz, ha oviban is a párnával van elfoglalva. (szerinted ezért nem fogják kinézni a gyerekek? a társas kapcsolatai most alakulnak, tanulhatna sok jó dolgot, de te engeded hogy párnázzon - miért? ha látod hogy nem jó, meg tényleg ennyire kirekeszti magát ezzel az oviban, akkor miért hagyod? inkább engedsz neki, mintsem hogy határozott legyél vele? elhiszem hogy baromi kényelmes lehet.) Az ujjszopásról meg nyugodtan kövezzetek meg, nem érdekel, tényleg nem bántani akarok senkit sem, de szerintem van abban valami, hogy ha nem engedsz meg valamit, akkor az szent szó legyen a gyereknek. Semmiben sem különbözik az ujszopi sem attól, mintha pl. a konnektorhoz nyúlkálna, függetlenül hogy biztonsági záras, v kapocslgassa a tv-t..stb. Mit csinálnál olyankor? A saját érdekeit néznéd, nem? Mit tennél? Gondolom szépen, kedvesen elmagyaráznád neki, hogy miért nem jó amit csinál,és nem szabad. De a sok ismétlés, meg a konnektortól való elvétel után már elfogy az ember türelme, és bizony rálehet vágni a kezére, fenekére. A kicsi meg felfogja hogy mi történt, és nem teszi többé.

MAgyarázd meg neki, hogy ő nem baba, hanem egy 3 éves Kisgyerek!! akinek ez a viselkedés nem illő. Az oviban szopja még valaki az ujját? És én az ujjszopizást nem úgy mondtam, hogy egyből üss rá a kezére, hanem leírta mazt is, hogy beszéld meg vele, kompromisszumok, de ha már semmi se használ, akkor megkell szabni a határt. Szerintem elég értelmes már a kislányod 3 évesen. (ne várd azt, hog majd magától leszokik, mert lehet 5-6 évesen is ez lesz, csak akkor már szégenleni is fogja.)

Rossz beidegződésról: a kisfiam nagyon folyékonyan még nem beszél, és vannak dolgok, amiket még nem tud kifejezni,mi meg hiába mondjuk hogy helytelen, nem mndig sikerül felfognia. Az állát előrébb tolta régebben. Na nekem ez nem tetszett,úgy beszélt, ivott, evett, nevetett. nagyon sokat mondtam kértem neki, hogy ne csinálja,de semmi. hiába aszép szó, nem mindig lehet vele sokra menni. na betoltam az állát óvatosan, párszor rá is vágtam az állára, de tényleg ne úgy képzeljétek el ezt, mint egy fülest, hanem olyannak mint pl. az indiánkiabálás, mikor sikítasz és a kezeddel a szád ütögeted, ami tényleg nem fáj.. szóval pár ilyen, majd mondtam neki hogy ne csinálja.. mostanra odáig jutottunk el vele, hogy hozá se kell érni, elég annyit mondani, h kicsikém az állad.. úgyhogy lelehet szoktatni a rossz beidegződésről csak idő, határozottság, és türelem kell hozzá. vannak olyan dolgok, amit magától tényleg elhagy, de vannak olyanok is, amit nem tud.

Nagyon köszönöm a sok jó tanácsot! Azt elfelejettem írni az elején, hogy Németországban kezdtük az ovit 1 hónapja és alig érti, beszéli a nyelvet. Lehet még hagynom kéne a párnát? Első nap nem adtam oda, másnap az óvónő mondta vigye be nyugodtan. Szerintem ezt nem kellett volna....

Egyébként itthoni tevékenységekbe bevonom, takarítás főzés stb. olyankor nem is csinálja, meg játszunk, játszik is, csak ez az új környezet, na meg ha épp nem csinál semmit azonnal kellenek ezek a dolgok, mint egy pótcselekvés :(

Próbáltam a plüss figurát, de nem jött be. Nekem sincs azzal gondom ha alvásnál vele van a párna és szopja az ujját, csak napközben lenne jó leszokni erről. Azt látom az oviban is elvan a párnájával meg az ujjával az helyett, hogy a többiekkel játszana :(

Az óvónők elveszik időnként, de Regi Németországba jár oviba magyarként, még alig érti és beszéli a nyelvet :( Nehéz lesz.... lehet még várnom kéne.... ezért írtam Nektek...

Nem tudom, hogy et ilyen "Nagy" lánynál, hogy van. Nekem a fiam 5 éves lesz májusban. Szeptemberbdte azt, hogy a kispárnáját esténként simogatta szöszmötölte ahogy ő mondja. Óviba is vinni kellett nes használta is, de csak alváskor, mert máskor nem adták neki oda. A mai napig a szöszmötével alszik itthol is és az óviban is.

A lányom 2 éves ő cumizik kiskora óta. 2 hónaps volt amkor kórházba kerültem vele. Ott amikor vitték a vizsgálatokra tesztil pelenkát raktak a kis kezei közzé, mintha én lennék. Na ehez hozzá is szokott hamar. Amikor elkezdett menni a cumának a karikáján áthúztam a tesztil pelust. Igy nem hagyta el sem a cumit sem a pelust.

Igy alszik és közben cirogassa a kezeivel a pelenkát. Na meg a kispárna a feje alá és egy midig vivős baba. Ja és középen alszik apuci és én köztem.

Én nem is akarom tőlük elvenni amivel alszanak. Ők igy nyugodtak.

Reguska1 és ha egy kedves plüs figurát vinne magáal az óviba?

Uj szopásról nehéz lesz leszoktatni.

Kislányom 3 éves múlt. kicsi korától szopja a hüvelyk ujját, ezzel nyugtatja magát. Később társult mellé egy kispárna melynek a sarkait morzsolja. Eleinte csak alvásnál használta ezen szokásait, de most már napközben is egyre gyakrabban, sőt mióta elkezdtük az óvodát lassan 1 hónapja oda is vinni kell a párnát és ott is morzsolgatja meg szopja mellé az ujját. Hogyan tudnám erről leszoktatni? Ha van valami amit csinál akkor persze nem használja, de amint befejezett egy tevékenységet rögtön bekapja az ujját és keresi a párnát. Nem lehet a nap minden percében lefoglalni!!!! Oviban is azt mondják le tudja tenni, de amint befejez valami foglalatosságot már kell neki :(

Várok ötleteket, szeretném leszoktatni a napközbeni rossz szokásról! Előre is köszi!