Légy boldog, vonzd be a jót az életedbe, gondolj pozitívan! DE HOGYAN?? (beszélgetés)

hmmmmm...

elgondolkodtató amit írtok. kicsit mintha mélyebb rétegei lennének a "hogyan vonzzam be a pozitívumot" kérdésnek, és mégse tűnik olyan egyszerűnek...

vissza a kiindulási pontra ;)

Komolyabb, mélyebb problémákhoz, amik teszem azt hosszú ideje visszatérnek szakemberhez kell fordulni. (pszichológus, kineziológus, stb.)

Mert igenis lehetnek olyan tudattalan dolgok, amik úgy el vannak raktározva, hogy egyedül nem tudod felhozni (talán nem is tudod, mi váltja ki, ilyen a pánik is), illetve így egyedül nehéz változtatni ezen.

valóban jó az írás és el lehet indulni vele. viszont a következő mondatot nem tudom értelmezni:

"Abban az esetben, ha már hosszabb idő is eltelt és még mindig nem vagyunk jól, nem segített sem a pozitív gondolat, sem az érzelmek megélése, akkor kérhetjük szakember segítségét."

a szakember majd helyettünk kezd el pozitívan gondolkodni, vagy felír egy csomó gyógyszert???? mert ez inkább depressziós emberek kezelését szolgálja, nem pedig azokét akik úgymond "csak" boldogabban szeretnének élni. az én értelmezésem szerint a kettő között hatalmas különbség van.

Ma olvastam a harmonet-en erről egy cikket. Egy részlet ebből (remélem, be lehet másolni ide)

"Hogyan alkalmazzuk mégis a pozitív gondolkodást?

Előszőr vizsgáljuk meg a problémánkat és amennyiben enyhébb problémáról van szó, esetleg csak egy kis hangulatingadozásunk van, tanuljuk meg és alkalmazzuk nyugodtan a pozitív gondolkodás módszereit.

Megtörténhet ugyanakkor, hogy mélyebb érzésekről van szó és akkor fontos, hogy a mélyebb, negatívabb érzéseknek helyet adjunk, megismerjük, elfogadjuk és megéljük őket. Sokszor ez a gyógyulás kulcsa.

Ugyanakkor az is fontos, hogy a negatív érzések megélése közben soha ne tévesszük szem elől azt, hogy amint ez elmúlik, jobban leszünk és képesek leszünk pozitívan gondolkodni.

Abban az esetben, ha már hosszabb idő is eltelt és még mindig nem vagyunk jól, nem segített sem a pozitív gondolat, sem az érzelmek megélése, akkor kérhetjük szakember segítségét."

semmi nem alakul "csak úgy". mindent valaki irányít a saját akaratával, gondolatával. lehet hogy te is a részese vagy mások kívánságainak, de ugyanígy irányítasz TE is!!!

gondolj vissza azokra a pozitív dolgokra, amik megtörténtek veled, amik odáig vittek hogy többé-kevésbé elégedett lehetsz az életeddel! nem Te vágytál rájuk? vajon nem fogalmaztad-e meg magadban valamikor hogy ezeket a dolgokat szeretnéd?

csak figyelj!

további szép napokat, egy hét múlva jövök csak :)

addig is teremtsetek valami szépet!

Igen,mindenképp szerencsés is vagyok,de tettem is érte,főleg agykontrollal,meg imával,meg amit még ép ésszel a valóságban lehetett.

És igen..én is azt hiszem,hogy ezzel ez 1 dologgal meg kell békülnöm,hogy nem tudom irányatni.

ha hisztek istenben,fohászkodjatok hozzá,vagy az univerzumhoz.kérjétek,hogy adjon nektek lehetőségeket,és képesságeket,hogy tudjátok kihasználni a lehetőségeket.Ha rábízzátok a vonzás megvalódísását szóban is valamely ember fölött álló erőre,akkor könnyebben el tudjátok hinni,hogy megvalósulhat,hiszen nem kimondottan nektek kell erőlködnötök a lehetőség megteremtésével,hanem az majd teremtődik,ha kéritek

(nekem majdnem mindenben működik,ami fontos volt,1 dolgon nem tudok elboldogulni,évek óta,pedig már mindent csináltam,de mindenhol zátonyra futottam -ezt pedig mostmár valamiylen szinten elfogadtam,mert ha ez is menne,akkor már azt hinném,én vagyok aladdin és a csodalámpa..)

hmmmm...

azt mondod, hogy ezt is valahol magamnak köszönhetem és nem csak úgy alakult? csak nem vettem észre a pillanatokat?

vannak az életben hullámvölgyek, amikor kicsit elveszünk a világban, kicsit megkopunk, vagy inkább a figyelmünk kopik meg. ez lehet külső hatások miatt. és lehet attól, hogy nem éljük meg az életet tudatosan.

velem mindkettő megvolt: a külső negatív hatás is és az-úgymond-gondokodásmentes életmód is. azt hittem, a dolgok csak úgy történnek az életben.

kellett idő ahhoz, hogy a változások után magamba forduljak és ráébredjek, hogy a dolgokat bizony irányítjuk!!!

Köszönöm, ezen leszek! Olyan volt ez, mintha a "lelkem" zendült volna fel.

És én ilyen voltam évekkel ezelőtt. Ha sétáltam valakivel, folyton megálltam gyönyörködni egy virágban, a természetben, állatokban. Aztán ez valahogy elveszett belőlem. És most.... :))

"pedig ha belegondolok tényleg nincs rá okom, ahogy az első hsz-ben is írtam, viszonylag kerek körülöttem a világ (most már). . . "

/idézet tőled/

ÉS SZERINTED EZT KINEK/MINEK KÖSZÖNHETED???? :D

Ne aggódj, én is rá szoktam görcsölni dolgokra. Ami sose jó :D :D

Aztán ha el tudom engedni (görcsölést), akkor szépen magától alakul. Ráadásul én is nyugodtabb vagy :)

Csak oda is el kell jutni...

oké, megpróbálom így. ez hogy nap végén összefoglaljuk a szépet jót, nagyon jól hangzik :)

igazad van abban, hogy görcsös aggódom :P mert idáig ha valamit nagyon-de-nagyon akartam, elképzeltem, akkor az tuti nem jött össze :( pedig ha belegondolok tényleg nincs rá okom, ahogy az első hsz-ben is írtam, viszonylag kerek körülöttem a világ (most már)...

igen, elképzeled, de nem csak úgy, hogy "aha majd megyek nyaralni meg majd lesz munkám..."

elképzeled, milyen lenne a nyaralásod. lehunyod a szemed és érzed, ahogy sütkérezel a napon. érzed a tenger sós ízét, a hullámok moraját. bele lehet élni magad annyira, hogy a végén arra riadsz fel, hogy bugyután mosolyogsz magadban...:DDD

vagy: elképzeled, mit is szeretnél valójában dolgozni? milyen területen, vagy mennyi fizuért-attól függ melyik neked a lényegesebb.

egyébként úgy érzem, te nagyon görcsös vagy, habár lehet ezt már te magad is tudod.

annyi szép dolog van az életedben biztosan :) én a kezdetekben azt is alkalmaztam, hogy leírtam, milyen örömök vannak a mindennapjaimban. volt hogy minden este összegeztem az aznap történt pozitív dolgokat, gondolatban átéltem őket újra.

mindent: a gyerekmosolytól a finom ebédig, a napsütéstől egy jó filmig.

és ez kitölt egy kis időt abból, amit egyébként aggódásra fordítanál.

meg kelle tanulni, és hosszú idő kell hozzá (legalábbis nekem kellett) hogy valóban tudatosan is tudd alkalmazni.

ez jó lehet. a kérdésem továbbra is a hogyan, mert itt szokott megállni a tudományom.

elképzeled, hogy teszem fel van x ezer forintod és abból elmész nyaralni? vagy van egy tuti állásod és az milyen jó?

pont így szoktam vásárolni :)))

a párom viccesen mindig megkérdezi, hogy mi van? atomhámorúra készülsz? :)))

ezt ne mlehet felszínesen alkalmazni. a lényege éppen a mélységekben és az önmagunkhoz való őszinteségben van.

elismerem, idő és még több idő kell hozzá, hogy magunkba mélyedjünk, és bizony a lelkiismeretünket is át kell rágni, még ha néha kellemetlen is...