Lakás gondok (beszélgetés)

Hol van a nálatok?

Ezert nem mindegy, hol kepzeli el a forumindito az életét.

Pl Ózdon vagy Sopronban.

A csok is beárazodott a lakasok árába.

Nem tudjuk, hol laksz, mire vágysz, mennyit keresel; mire koltesz.

Tippelek egy Budapestet. Neztem most egy atlagos allapotu panelt, metrohoz kozel Ujpesten. 55 m2, 2 szoba.

40 millio Ft.

Ha azt feltetelezzuk, hogy van 10 millio megtakaritasod, akkor kapsz hozzá 30 milla hitelt, es 20 evig ramegy 250 000 Ft-od.

Es még ki kell talalni, hogy rakod ossze a 10 milliot...

Tiszta matekkal ha most is keresel 500at , es kijossz 250bol, akkor kb 3.5 ev alatt ossze tudod rakni az onerot.

Mennyit tudsz felretenni havonta?

De így legalább apád se aludt.😀

Mindhárman lányok 1 2 személyes ágyon aludtunk. Télen jégvirágos volt mellettem az ablak, de anyám 2 nagy dunnát tett rám.

Srcrss-nek: Szerintem is vannak normálisak, de mire megtalálja, lehet jó sok nem normálissal szívni kell addig.

Belegondolok, tök röhejes, és tudom, nem vigasztalja FI-t.

Mi emeletes ágyon aludtunk, felül feküdtem, alul öcsém. Apám a másik falnál egész éjjel horkolt, folyton le kellett mászni megrázni, mire visszalátráztam, megint rákezdte :D

Bocs a sok hibáért, kár volt gyorsan írni. :)

"ha úgy kell valakinek hogy add uram de rögtön!" - ha nem úgy kell... lett volna helyesen

Gondolom, 1-2 éve érettségiztél. A gimis tananyag semmi ahhoz képest, amit a felsőoktatásban kell tanulni ! Jókat mosolyogtunk azon egyetemista koromban, hogy milyen soknak tűnt a gimis anyag. :) Nem tudom, hogy humán vagy reál érdeklődésű vagy, de már a felvételire is készülni kell.

Nem érdemes éveket kihagyni a tanulásból, mert az agy elszokik a folyamatos tanulástól, koncentrálástól, nehéz visszaállni.

Az alap felszereltség olyan minimális egy egyedülállónak, hogy emiatt nem hagynék semmit, egy évet se a tanulásból. Sok albérletet adnak ki mosógéppel, hűtővel,stb.

Első a tanulás, a jövőd ! Gondolom, szegény családból származol, akkor hozzászoktál, hogy nélkülözöl. Én se voltam eleresztve anyagilag otthonról, tudom, hogy nehéz. De elég 2-3 nadrág, pár póló, pulóver, és nem drága ruházatra gondolok. Ott van a Háda és hasonló használt ruházati bolt. Az étkezésen is sokat lehet spórolni.

Tudnám sorolni, hogy spóroltunk akkor is, mikor építkeztünk...

Én azt mondom, soha ne engedj az igényeidből. A lehetőségeiden dolgozz.

Rengeteg előnye van annak, hogy együtt laksz valakivel, pl. hogy nem neked kell mindent megvenni. De ehhez persze a hozzáállásodat kell megváltoztatnod. Felmérni, hogy mit miért teszel.

Írd össze a lehetőségeidet, az erősségeidet. A hagyományos munkákból szerintem sem fogsz összehozni egy lakást, de pl. az AI rengeteg új lehetőséget nyit. Állati sok online munka van, és nem arra gondolok, hogy fizess be x forintot, és óránként kapsz xxx-et.

A lehetőségekre figyelj, ne az akadályokra. Lehet, hogy nem könnyű, de soha nem volt ennyi lehetőség, mint manapság. Nyelvtanulás a youtube-ról, stb. Egy ismerősöm, korábban bróker, most közel az 50-hez, nőként a youtubról tanult meg villanyt szerelni, ő csinálta meg a vidéki házában. Nem azért, mert nincs pénze megfizetni, csak embert nem akar látni maga körül.

Nem, a CSOK nem lehetőség, hanem a legtöbb esetben egy baromi nagy időzített bomba.

Sajnos nincs lehetőségem a szülőknél lakni, vidéken éltünk, falun. Onnan sem munkába sem egyetemre nincs lehetőségem bejárni.

Ami az igényeimet illeti, amit itt többen megkritizáltak és úgy állították be, hogy luxusra vágyom: 19 évig osztoztam egy szobán a 3 testvéremmel, szinte soha nem volt új ruhám, biciklim, semmim, mert egymásnak adtuk a rokonságban. Soha nem ehettem elég csokit, elég gyümölcsöt, soha nem voltam egyedül. Szüleim hol dolgoztak, hol nem, hol volt mit tenni az asztalra, hol kevésbé.

Minden bizonnyal sok előnyöm származik majd ebből is, de egyelőre piszkosul nem vágyom bulis lakótársakra, és piszkosul jól esik, hogy saját keresettel rendelkezem, és vehetek mosógépet, kávéfőzöt, porszívót.

Valószinűleg nem vagyok vele tisztában, ezek luxus-igények-e.

Viszont világos akkor, hogy ilyen hozzáállással az életben nem lesz lehetősgem saját ingatlanra, hacsak nem szülök célirányosan csok-gyerekeket.

Szerintem is jo kozosen lakni vkivel/valakikkel; ugy hogy mindenkinek van kulon szobaja.

A mai lakasarak mellett Budapesten, egyedul; szuloi vagy egyeb segitseg nelkul szerintem szinte lehetetlen akárcsak az onerot is osszerakni a 0-rol, kulonosebb vegzettseg/tehetseg nelkul.

Nem ismerem a családi körülményeidet, de én a helyedben már most tanulnék tovább, azaz nem lebegtetném 1-2 évig, illetve mellette elmennék dolgozni teljes állásba és maradnék a szülőkkel néhány évig és addig összegyűjteném a lakásra az önerőt legalább. Illetve, a jelenlegi magas kamatok mellett nincs értelme hitelt felvenni, de hátha mire elvégzed az egyetemet, rendeződnek a kamatok vagy a bérek és akkor nagyobb esélyed lesz az önerővel+felvehető hitellel lakáshoz jutni.

1 évig dolgozni teljes állásban, nudli. Semmit nem tudsz félre tenni. Egyetemet simán el lehet végezni meló mellett is. Mint írtad, most úgy sem akarsz még párkapcsolatot, így lenne időd mindenre, azaz melóra+suliba járni.

Igy volt, mi is ezt tettük, igaz szülői segitséggel. És mivel minket segitettek, mi is tudtuk a gyerekeinket mert nem nulláról indultunk.

De az is igaz, hogy más világ volt.

"Divat lett szidni a 20 éveseket, milyen elcseszettek stb, de őket a most 40-45 évesek nevelték ilyenné."

Egyrészt igen, divat lett. Másrészt nem is igaz. Pontosan olyanok, mint az idősebb generáció. Egyikben több a kurázsi, a lendület, a céltudatosság, a másikban meg szinte semmi. Egyik ambiciózusabb, teremti a saját életét, lehetőségeit, a másik meg mutogat a másikra, a politikára, a gazdasági helyzetre, a főnökére és sajnálja magát.

Általánosítasz...

Illetve most sokan itt leírták,hogy ők anno hogyan jutottak ingatlanhoz.

Csak az a baj,hogy most most van és teljesen más helyzet,lehetőség.Kiszámíthatatlan minden.Amiben ma biztos vagy,holnap lehet másképp lesz.

Nem tudom,ha most lennék friss diplomás és kezdeném a nagybetűs életet mi lenne. Szerintem nehezebben menne sokkal a boldogulás,sőt azt hiszem hitelt sem mernék felvenni és gyereket sem mernék vállalni,megfelelő szülői háttér hiányában.

Divat lett szidni a 20 éveseket,milyen elcseszettek stb,de őket a most 40-45 évesek nevelték ilyenné.

Nem értem ezt a nyavalygást az albérlet miatt. Érdekes, hogy a korosztályodban fel sem merül más zsebeinek hizlalása, amikor az egyetem melletti kajáldákban ülve szórják el a rengeteg pénzt, meg amikor glamour napokon vásárolják a sok rongyot.

Ha egyedül akarsz lakást bérelni és nem várostól messzebb, akkor annak bizony ára van. 20 évesen talán az igényeket lejjebb kellene adni pár évre és elfogadni, hogy ha egyedül nem megy, még mindig jobb és olcsóbb 1 lakásban 2-3-an lenni, de legalább szobában akkor is egyedül, amit magadra zárhatsz és nyugalmad lesz. Ezzel pedig máris szintet lépsz a korábbi szobatárshoz képest.

Aki most indul a nulláról,az valszeg nem fog néhány év múlva lakást venni.

Értem ez alatt azt,hogy az utóbbi időben,a lakhatás és az élelmiszer árak nagyon elszálltak, a bérek meg ezt nem követték le.Lehet pár éve egy fiatalfélre tudott tenni a fizetésből pl. havi százezret vagy többet,most ezt nem tudja megtenni,mert annyival nőtt a kiadása.