Kutya a lakásban és bébi (beszélgetés)
Köszönöm a történeteket, hozzászólásokat. Sok hasznos infót sikerült összegyűjteni. Mindet összegezve úgy látom érdemes volt elindítani a topikot és csak megerősítettetek, hogy nem lesz gond :)
Ha még valaki idetévedne és van saját kis története, tapasztalata, ossza meg velünk.
Köszi még egyszer mindenkinek :)
Sziasztok!
Én vettem a fáradságot, és elolvastam mindenki hozzászólását...és nagyon tetszettek, kivéve Veronika keneles hozzászólását, de ahogy látom, már nincs is "közöttünk" :) Bevallom őszintén én nagytestű kutyapárti vagyok, így mindig is az volt, jelenleg németjuhásszal büszkélkedhetünk, aki még csak most lesz 4 éves, de még mindig egy NAGY gyerek...babán mi is dolgozunk, és nálunk is felmerült már, mi lesz ha...című dilemma, de én azt látom, h azok a gyerekek akik nem kutya közelében vannak/nőnek fel, azok sokkal agresszívebbek velük, tehát rúgdossák, nyúzzák ahol lehet, a másik fele meg fél tőle, h miért, mert sokszor a szülök reakciója: ne menj oda mert megharap...BAROMSÁG! :) Attól mert nagy, nem egy vérengző vadállat...Tehát a lényeg, h alig várom, h babánk legyen, és ezáltal egy újabb "csemetével" bővüljön a család, a mostani nyáladzó blöki mellé... :)
Szerintem a Ti esetetekben jó megoldás lehet egy igazi szobakutya, akit nem kell minden nap levinni pisilni meg sétálni, mert erre nincs akkora igénye, mint egy agárnak pl.
A barátomnak csivavája van, kettő is és mind a ketten alomra vannak szoktatva, a mozgásigényük is kicsi, igy van kutya, de nincs annyi macera.
Persze azért elviszi őket sétálni, de nem kell minden nap, mert a lakásban is nagyon jól érzik magukat.
Sok apróméretű szobakutya van, melyek alkalmasak erre a posztra, igy ha nem feltétlenül akartok nagyméretű kutyát, akkor ezen talán érdemes gondolkozni.
Igen igen :( Yágo és pemete köszi. Csak megerősíteni tudtok, hogy baj lenne ha egy kölyök jönne :( Sajnos én is úgy gondolom ahogy ti, csak gondoltam hátha mégse ennyire fekete-fehér a helyzet.
Sajnos a nagykutya ugye előbb volt, mint én és gyakorlatilag Apósék "nevelik" kölyökkora óta. Nekm, a páromnak és a gyerekeimnek nincs vele kapcsolatom, csak amíg bemegyünk a kapun. Ezért is szeretnénk egy "saját" kutyit aki tényleg a miénk lenne...De ezekszerint erről le kell mondanunk:((
Szomorú vagyok.
Yágo ez durva, amit írtál... Én nem gondoltam, hogy totál külön tenni őket, kinti-benti kutya, csak gondoltam amíg pár hetes, hónapos úgysem lehet kiengedni nagyon, főleg nem télen..Nem? És addig nem engednénk annyira le. Bár biztos igazad van, én tul.képp. egyáltalán nem értek a kutyákhoz, nekem sose volt. És talán nem is lesz :((
Köszönöm a hozzászólásokat.
Sajnos kicsi kutya nincs a közelben, akivel "össze tudnánk engedni" Illetve nagyobb baj az, hogy sétálni se nagyon viszik/visszük. Sajnos kölyökként "túlszerették" és nem nagyon volt fontos a tanítása, így nem biztos hogy visszajön a "gyere" hívószóra. Volt olyan, hogy páromat berántotta a bokorba. Egyszer az én lábamat is körbetekerte a pórázzal, aztán összekapott egy kutyával én meg jól hanyatt vágódtam :(
Szóval barátkoztatni nem tudjuk.
Yágo: Miben merül ki az hogy nem fogadta el? Bántotta?
Én gondoltam, hogy mivel a felső szinten lakunk, a kutyi is velünk lakna, amíg picike addig meg úgyse engednénk ki a kertbe. Tavaszra meg csak megszokná a nagy, ha érzi rajtunk a szagát, meg látja, hallja, hogy ott van nem?
Igazából szerintem a nagynak még min. 3-4 éve biztos van. Addigra meg már a gyerekeim is sokkal nagyobbak lesznek... A nagyobbik lányom meg kiskorától kezdve szeretne már egy saját kutyát.. Úgy szeretném "megadni" neki. És én is szeretnék egy kis labit, vagy goldit :)) De ezekszerint nem veszélytelen a helyzet. Lehet jobb ha le is mondok róla? Mert ha hazaviszem, utána már nem tudok mit tenni :) Nem adhatom vissza:)
Normál esetben el kell fogadnia a kölyköt a felnőtt kutyának, de veszélyes! A mi labinkat kölyökként a család németjuhásza nem fogadta el, nem mertük egyedül hagyni őket soha. Azóta is probléma, ha a teljes család találkozik: vagy az egyik kutya van ott, vagy a másik :(
Megpróbálhatod a találkát egy kölyökkel, hogy reagál, de más a helyzet a saját territóriumán, ott mutatná meg igazán magát.
Talán ha ellentétes nemű akkor nagyobb az esély... de ezt nehéz megmondani. Egy profi kiképző jó tanácot tudna adni.
Sziasztok!
Ez már nem teljesen idevág... Bár közvetve igen.
Szóval mint lentebb írtam, tanakodunk a "saját" kutyán. Szerintetek biztos elfogadná az idősebb kutya a kölyköt? A nagy egy keverék (németjuhász és kaukázusi talán), nem valami játékos kutya, sosem volt az. 10 éves.
Párom szerint biztos féltené a falkában elfoglalt helyét, így valószínű bántaná a kicsit... Persze nem holnap akarok egy kölyköt, de a gyerekek úgy örülnének neki. És egy kis labi, vagy golden annyira okos és olyan hozzájuk való lenne.
Ha ven erről véleményetek, tapasztalatotok, kérlek osszátok meg velem :)
de drága... :)
és a baba születésétől kezdve bemehetett a szobájába?
Szia Yágo:)
Nekünk egy (és most aki nem írja a vérengzést ne olvasson tovább:p) bullterrier, és pit bull keverék kan kutyánk van. Csak az ágyba nem mászhat be, de valahogy tudja is, soha nem is akart, bár, volt hogy rajtakaptam őket, mikor Dana bahívta maga mellé, és le is fotóztam! A szobába bejöhet, mert fürdés után ott van az esti szeánsz, és nem akartuk kihagyni belőle a kutyát. Kakaóivás, pelenkafelvétel, meseolvasás, és olyankor a kutya is ott ül, vagy fekszik, és figyel, vagy éppen elalszik a mesén:)
Szia!
Tudom nem tőlem kérdeztél, de most értem ide.
Nekünk simaszőrű foxink van. Hát, alapban nem egy gyerekbarát, és nem túl jámbor... de sikerült, szépen összeszoktak. Igazi nehéz dió. Pont a baba születése előtt lett ivartalanítva, ez annyit változtatott rajta, hogy azóta nem szökik. Előtte rengeteget kergettem, hát gyerekkel nem lenne könnyű... Így viszont már nem hajtja a vére, jobb neki így, sokat szenvedett a tüzelési időszakokban. Mindenkinek csak ajánlani tudom az ivartalanítást, aki nem tenyésztésre szánja kutyáját.
Szia Pemete!
Én indítottam ezt a fórumot és van néhány kérdésem hozzád:
milyen kutyátok van? és a "Mindenhová bejáratos az eb, kivéve a gyerek ágya" alatt mit értesz? Fel nem mehet az ágyára, vagy be nem mehet a szobájába?
Köszönöm
Sziaaztok!
Most találtam erre a fórumra, végigolvasni őszintén szólva lusta vagyok:p
Nekünk 6 hónappal idősebb a kutyánk, mint a kislányunk, és lakásban tartjuk. Mi a születésétől fogva odaengedtük a kutyát a gyerekhez, mikor hazahoztuk a kórházból, akkor is megszagolhatta a kutya, és megnyalhatta a lábát. Mindenhová bejáratos az eb, kivéve a gyerek ágya, oda nem mehet. De tartok tőle, hogy hamarosan már oda fog költözni éjszakára, mert elég nagy a szerelem... Nálunk soha nem volt gond se a kutyával, hogy esetleg csúnyén nézett volna a gyerekre, se azzal hogy hullik a szőre, meg esetleg valami koszt felhoz. Felsöprök, vagy felporszívózok és kész. Kétnaponta mosok fel, ésa kislányunk eddig kétszer volt beteg, pedig most lesz két éves. Megkóstolta a kutyakaját, rágcsálta a kutya fülét, belé kapaszkodva tanult járni, együtt játszanak idefent is, odalent botoznak, szaladnak, én semmi hátrányát nem látom, hogy kutya mellett volt kisbaba, sőt csak előnyeit látom! Az immunrendszere megedződött, és így csak ritkán beteg, nem fél a kutyáktól, lett egy igaz barátja, aki bármikor bárkitől megvédi, soha nem unatkozik, mindig van játszópajtása, stb, stb, stb...
További ajánlott fórumok:
- Elvehetik a gyermekemet ha kutyát is tartok a lakásban?
- Gyerek és kutya együtt a lakásban?
- Kutya vs macska. Kisgyerekek mellé melyiket ajánlanátok és milyen fajtát, ha lakásban tudnátok tartani (egyelőre)?
- Kutya a lakásban
- Tudnátok olyan állatkát "ajánlani" ami lakásban tartható, szeretgethető, simogatható, de nem cica, és nem is kutya?
- Milyen kutyát jó tartani lakásban (panel, vagy kis lakásban)?