Közös többszörös - nélkül (beszélgetés)

Szia

A filmre emlékszem:)

Nagyszerű ember vagy nagyon jó családi háttérrel.

Artur és Fülöp úr mindig megvigasztal és ad egy kis pluszt:)

Tovább! Ne add fel!

Akármit is mondassz én megemelem előtted a kalapom és kitartást, még több erőt kívánok neked :)

Sok sikert a vizsgákhoz!!!

Ügyes vagy menni fog, nincs kétség. elhiszem hogy várod végét, nagyon jó lesz,ha végre végzel, de kérlek akkor szusszanj, és ne dobd magad ismét mély berkekbe . Én elhiszem, hogy az ember szeret jönni-menni, ha pörög az élet, van családban nálunk is , magának csinálja, de mégis panaszkodik nekünk, hogy hjaj de rég ült le pl tv-t nézni nyugalmasan.

Én viszont pontosan ezért akartam mindenképp befejezni a sulit, én éreztem magamon, hogy nekem úgy is sok, hogy még nincs babánk, s kiderült nálam időközben, és be is ismertem, hogy minél több dolgot akarok egyszerre csinálni, s mivel ha csinálok valamit, akkor már jól akarom csinálni, akkor a vége az, hogy a legfontosabbra jut a legkevesebb időm,mivel azt gondolom ők úgyis megvárnak: a páromra, családra, akik azt jobban megsínylik mint azt hinném.

Fejezd be a sulit, most már be kell, és aztán élj kicsit magatoknak!

Kitartást!

"Megoldom a szituációt, mert olyan még nem volt, hogy ne lett volna sehogy, csak ez egy kicsit nekem is nagyobb falat. Van segítségem, mert a páromra bármikor számíthatok, a szüleimre és az anyósomra is! Nem mindenkinek van ennyi segítő keze."

Akkor?

Miről beszélsz???

Szépen lenyeled a nagyobb falatot, s a „nyarat ... tanulás nélkül, családdal együtt, egy diplomával s talán egy kis pihenéssel is tölthetem!”

Nem vagy egyedül ilyen élettel. Én is ezt csináltam:) Hidd el menni fog. Csak te érzed úgy, hogy kevés vagy...

Én is hasonló utat jártam be, bár lehet göröngyösebb most és az is volt.

Az ilyen embernek, mint mi semmi nem elég. Minden tervezett bevállalásom vége felé, azt mondtam, hogy ne engedjétek, hogy bármibe bele kezdjek már. Persze megigérték, de hagyták, amikor megint kitaláltam valamit:) És ez igy van jól. Most a házasságom 23. évében már nem tanulok, de vannak terveim ezzel kapcsolatban, hiszen nyugdijas éveimet is igy szeretném élni, mint most:)