Közös szoba (beszélgetés)

Én és a bátyám, mondhatom a közös szobában kötöttünk életre szóló szövetséget. 4 év van köztünk, neki talán nehezebb volt, mert meg kellett várnia, hogy hozzá "érjek". De azután, nagyon jó kapcsolat lett köztünk-és azóta is. A 70-80-as években örültek a szülők, ha kiutaltak egy másfél szobás lakást, és bennünket külön szobába tudtak költöztetni. A szoba két végén volt az ágy. Emlékszem, mennyi éjszakán át beszélgettünk. Szóval, nekem, mint "huginak" nagyon szép élmény :)

A bátyám és köztem 5 év van. Tizenéves korunkig közös szobánk volt. Pontosabban úgy az ő 13 éves koráig. Nem volt semmi gond - igaz, kertes ház lévén olyan sokat nem is tartózkodtunk nap közben a szobánkban. Ha meg el akartunk vonulni, bőven volt hely még a házban - egyébként a lakás többi részét is közösen használtuk, fel sem merült probléma.

Én és a húgm között 4 év van, mi nem jöttük ki jól, de ez nem a szoba miatt volt.

az enyémek rosszul sajnos :(

Utálják egymást...Saját elmondásuk szerint...sajnos

4 év van a fiaim között. Nagyon jól elvannak a közös szobában, ha van köztük nézet eltérés az nem amiatt van, hogy egy szobában laknak

Jól. Nálunk 6 év volt (tesóm és köztem) a korkülönbség. Szerintem ettől vagyunk a mai napig ennyire jóban.:)

Kamaszkorig szerintem jól. Legalábbis mi öcsémmel jól kijöttünk:)

Jól..:)

Van valakinek tapasztalata azzal kapcsolatban, hogy miként jönnek ki egymással 4-5 év korkülönbséggel testvérek közös szobába?