Középiskolás koromban egy kerekesszékes osztálytársam... (beszélgetés)

Aki barát, azt nem bántjuk eleve. De csak azon lehet segíteni is, aki engedi.

Csupa szív ember, aki csak önmagának árt. :/ 45 éves.

Na igen, az veszélyes ha van egy haláleset. Egy kollégám is 49 éves koráig elvolt, aztán meghalt a 97 éves nagyanyja, 2 hónap múlva a 77 éves anyja, betöltötte az 50-et, 2 hétre rá a 46 éves öccse is. A nagybátyjával nem jó a viszonya, a nővére rákkal küzd, erre ő ki akart ugrani az ablakon ennyi rossz élmény után. Ez 10 hónap alatt lezajlott. Már lassan az 51et is betölti, még mindig zárt osztályon van. Szóval veszélyes dolog ha valaki ilyen dolgokat tapasztal.

A nevelt gyerekhez igen, lehet kötődni, de könnyebb elfogadni ha más mint te, mivel nem örökölte a génjeidet. Nem tudom az ismerősöd milyen volt azelőtt, de az biztos hogyha egy nyugdíjas korúnak nem mondod minden nap hogy bizonyos dolgokhoz öreg vagy, egy lebénult embernek hogy béna vagy, egy rákosnak hogy rákos vagy, akkor egy függőnek azt mondani hogy függő vagy az sem jó, mert az még nagyobb dacot vált ki belőle a világ felé. Én még a bűnözőknek sem mondanám hogy te bűnöző vagy, amíg nem velem szembe követte el. Én csak azokat kritizálom akik a társadalomra veszélyesek. De ha valaki például a magányt választja, azt is aláírom. Én nekem is elég néhány emberre ránéznem és már bánom hogy nem maradtam otthon. Kiosztanak másokat, saját magukat meghazuttolják 1 mondattal később, minden újtól félnek, olyan szárazak mint a kétszersült. Még jó hogy nem lehet józanul elviselni őket, max a demenciásoknak akik azt se tudják milyen évet írunk. Na azok aztán tojnak az ilyenek fejére és igazuk van.

A nevelt gyermekhez is éppen úgy lehet kötődni, ha belegondolsz egy állathoz is piszkosul lehet, akkor egy gyerekhez hogyne lehetne?

A magánéleted te ismered, csak az alkohol általában egy jó kapcsolatnak a gátja lehet.

Van egy fantasztikus jó ismerősöm. Az édesanyja elhunyt, teljesen megroggyant, abnormálisan kapaszkodott minden nőbe, aztán alkoholba menekült.

Csak bízni tudok benne, hogy nem vet önkezével véget az életének. Annyira belesüllyedt az önsajnálatba, hogy már nem is veszi észre mennyien segítenének neki. Jobb sorsra lenne érdemes, de az ital elveszi az ítélőképességét.

Nem a sárban fetreng ő sem, vállalkozása van külföldön, helyes is. De a rohadt pia.

Amikor iszik valaki, nem igazán tudja, milyen volt illuminált állapotban.

Nem akarsz családot, gyereket?

Nem lenne jobb, ha nem innál, főleg gyógyszerrel kombinálva?

Nem gondolod, hogy aki alkohol, vagy bármelyik tudatmódosító szer nélkül nem tud boldog lenni, az csak önmagát csapja be? Pillanatnyi megszabadulás a gondjaitól?

Már akkor is gyógyszeres alkoholista voltál?

Egyébként így többnek érzed magad, hogy japánul írsz egy magyar oldalra?

Azt hiszik az emberek hogy a sérültek, nyomorékok nem szeretnek viccelni.

Annyira utálják a sajnálkozást, hogy még magukon is röhögnek!