Kórháztól otthonszülésig 1. (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Kórháztól otthonszülésig 1.
Hát azokhoz nekem se volt semmi kedvem, ezek miatt se szültem kórházban. :)
A pihenjen anyuka címszó alatt naponta becibálnak, lehetőleg kora reggel, amikor is a hasadtól már úgyse tudsz éjjel aludni.... Ááh.. Ahelyett, hogy békében hagynák anyukát, hogy testileg-lelkileg készülhessen a nagy napra!
A fiammal ezt a napi cirkuszt a 38. héttől játszottuk, a lányokkal gyakorlatilag semmi ilyesmi nem volt, s sokkal később is jöttek a kiírtnál.
Vannak, akik a pici babákkal is kínlódnak rendesen. Én mindenestre mindig is vágytam egy 3 kiló alatti apróságra, de sikerült a dupláját kapnom, s nem is egyszer:( Na jó, nekem ők is picik voltak.:)
En egy szempontbol orultem hogy korabban jott, hogy pici volt (2790 g), konnyebb volt megszulni. Bar ahogy olvastam neked a 4 kg folotti babak is viszonylag gyorsan megszulettek. :) Biztos ez is alkati kerdes.
Azert nem bannam ha a teso is korabban jonne, semmi kedvem a tulhordos vizsgalatokhoz, magzatviztukrozeshez, minden nap korhazba jarni, hasonlok.
Te szegény! Igazán megértelek!
A ciklusaim nekem teljesen össze-vissza működtek, de min. 30 naposak voltak, így aztán meg se lepett, hogy mindhármat túlhordom. Másrészt örökletes is a dolog, anyám ugyanígy járt velünk...
Meg aztán bőven ráértek lustálkodni odabent. Mégis minek siettek volna? :)
Pont Karácsonyra voltam kiírva! :)
De a Szenteste másra való, meg még Szilveszterezni is akartam utoljára. :)
Szerintem minimális az esélye, hogy történjen valami otthon a babával, pont a beavatkozásmentesség, háborítatlanság miatt.
Viszont ha ennyire félsz, akkor neked biztos jobb egy megfelelő kórházat keresni, mert Te ott érzed magad s a babádat nagyobb biztonságban. S ez a legfontosabb! Szerintem is orvosfüggő, de a kórház hozzáállása se mindegy.
Olvastad a másik kettőt is?
Ott is hagytam, de nem csak őt, hanem az összeset! :))))) Gondoltam, ha bennük ezek után nem tudok bízni, akkor inkább magamban! :)))
Tudom, egy példa alapján nem szabad általánosítani, de rögtön az első.... Ezek után bizalmat szavazni másvalakinek? Nekem nem ment. Talán azért, mert akkor már tudtam, hogy nem akarok kórházban szülni, tehát nem is kerestem. A biztonságot már másutt találtam meg. Elsősorban a családomban...
Hát igen, ezek bizony nagyon fontos kérdések, teljesen megértem az aggódalmaidat!
Na látod, én többek között ezzért se akartam izgulni, úgyhogy inkább otthon szültem! :)))
Na jó, vicc persze, nem rábeszélni akarlak, de tény, hogy otthon semmi ilyesmi miatt nem kell aggódni, hiszen pont arról szól, hogy teljesen beavatkozásmentesen történjen minden. Viszont, ha valakiben kételyek maradnak, akkor tényleg jobb és biztonságosabb számára, ha kórházba megy, mert nem tudna a saját belső görcsei miatt jól otthon szülni. Annak meg így semmi értelme nem lenne.
Szorítok, hogy jól sikerüljön választani!!! Mennyi időd van hátra?
Dodica, minden tiszteletem a tied, hogy igy ki mertel allni magad es babad erdekei mellett a masodik szulesnel, es ennyire biztal a megerzeseidben. Ehhez nagyon sok lelki ero kell, ami szerintem a legtobb nobol hianyzik.
En is nagyobb biztonsagban erzem magam egy orvos mellett, mint itthon, es tuti hogy korhazban is lehet szepen szulni, ha hagynak. Ha nem nyulnak bele, nem fejnek magzatvizet, nem tagitanak kezzel, nem konyokolnek a hasadba, nem rangatjak a koldokzsinort, nem siettetnek. En bababarat korhazban szultem, de sajnos igy is volt reszem nehany kellemetlensegben szules alatt, ami mind abbol adodott, hogy nem hagytak. Masodik babammal kicsit felosen is megyek egy masik korhazba (kozben elkoltoztunk masik varosba), hogy vajon itt mennyire fogjak hagyni, hogy a maga medreben haladjon a dolog.
Köszi a választ!
Bevallom, az első hozzászólás után hirtelen azt hittem, hogy "letolásban" lesz részem (aztán a 2. után már teljesen egyértelmű lett, hogy pozitívan írsz). Sokszor vádolnak azzal, hogy fröcsögök az orvosok ellen, ami nem alapból igaz, hanem a konkrét helyzetre! Sajnos.
Vallom, hogy akár kórházban is lehet szép élményekkel szülni, de mindenképp gyökeres szemléletmódváltásra lenne szükség!! (Viszont érdekes, hogy míg az otthonszülők közel 100 %-a csakis jó dolgokról tud beszámolni, addig ez az arány a kórházi szülésekre nagyon nem érvényes. Vajon miért? Hát....)
Sajnos én így éltem meg a kórházit... Segített annak felismerésében, hogy mennyire lehet s kell másképp!
Ugrás a teljes írásra: Kórháztól otthonszülésig 1.