"Kimaradtak a nagy csodák az életből..." (beszélgetés)
Dehogy!
Ez marhaság. A Zéletben sok-sok Csoda van. 😍😇
Hát nem.
Itt vannak a csodák. 💞
Szerintem ami kimaradt, az eszembe sem jutott.
Bár még nincs vége.:)
Kinek mi a csoda ugyebár. Van aki pl el sem tudja képzelni hogy gyerek rohangáljon körülötte. Másnak meg az egyetlen életcélja ez.
Mindannyian a saját világunkban menetelünk, a saját isteneinkkel a fejünk felett...
Sztem nem maradtak ki :D
Max van aki elmegy mellettük..
Jaja! A múltkor elhagytam egy fülbevalót (arany és valódi kövekkel) egy nagy áruházban.
Bárhol kieshetett, parkolóban, a bevásárlás közben, stb. Gondoltam, visszamegyek, teszek egy kört, hátha...
A parkolóban nem volt, már amennyire észre lehet venni... Megkérdeztem a biztonság kedvéért bent a recepción, hátha bent esett ki és valaki megtalálta. De azt gondoltam, úgyse lesz olyan hülye, hogy odavigye. Mert ha a párja nélkül nem is tudja használni, eladni el lehet.
És mégis, valaki megtalálta, nem tette zsebre, a recepciós sem tette zsebre, hanem kedvesen odaadta (nálam volt a párja). Ez miez, ha nem csoda a mai világban?!:)))
Tudnám ki volt, megköszönném neki!
Ó basszus!
Sose lesz vége a csodaáradatnak. 😊
Sokkal jobb lenne....
❤
Kimaradnak, mert nem hiszünk bennük. Ha megtörténik, azt mondjuk, ez csak szerencse, vagy véletlen. Millió apró csoda történik az életben. Hinni, merni, akarni kell, és jönnek a csodák. Egy kis érdekesség: Kutatók egy csoportja 5 majmot zárt be egy ketrecbe.
Középre egy létrát helyeztek, majd annak tetejére banánt.
Amikor az egyik majom felmászott a létrán a banánért, a kutatók egy vödör vizet zúdítottak a másik négy majom nyakába.
Minden alkalommal amikor egy majom megpróbált felmászni a létrán,
leöntötték a többieket hideg vízzel.
Hamarosan meg is tanulták a majmok, hogy aki fel mer indulni a létrán,
azt meg kell akadályozni, le kell onnan verni, mert ha nem, jön a hidegzuhany az égből.
Nem sok idő kellett rá, hogy egyik majom se próbálkozzon felmászni a létrán.
Banán ide, banán oda…
Ezek után a tudósok lecserélték az egyik majmot egy újra.
Az új majom természetesen rögtön elindult a létrán, de a többi majom leverte, pedig már nem is kaptak hidegzuhanyt.
Az új majom persze nem értette, hogy miért kapja a verést, de pár alkalom után megtanulta, hogy a létrán nem megyünk fel.
Ezután lecseréltek még egy majmot és ugyanez történt.
Elindult a létrán és rögtön kapott is érte...
Ami furcsa, hogy az előző új majom is részt vett a verésben, holott nem tudta, a miértjét, hiszen ő sosem kapott vizet a nyakába.
A harmadik, negyedik és végül az ötödik majommal is megismétlődött ugyanez a történet. Most már nincs senki az eredeti 5 majomból.
Senki nem tudja, miért nem lehet felmászni arra a létrára.
Senki nem érti, miért nem lehet elindulni a banánért.
Mégsem másznak fel érte.
Miért?
Ha megkérdeznénk őket és tudnának beszélni, valószínűleg ezt válaszolnák:
Nem tudom.
Egyszerűen errefelé így működnek a dolgok.
Mert ez mindig így volt és ezt így kell csinálni.
Lehet, hogy épp feltesszük a kérdést önmagunknak: miért tesszük folyton azt, amit általában teszünk, amikor léteznek más utak, más megoldások is.
Milyen irányba fejlődünk, ha mindig csak a régi, kitaposott utat követjük?
Ki mondta azt hogy ez így jó?
Ki döntötte el?
Létezik egy másik világ a mi kis világunkon kívül…
Jobb, szebb? Nem tudjuk.
Miért? Mert nem merjük megkérdezni, miért is nem lehet felmászni azért a csábító banánért.
Csak ülünk lenn a létra alatt és valódi ok nélkül megtámadunk bárkit, aki meg merészeli kérdőjelezni a "törvényt"...
És még mindig ülünk a létra alatt...
Csak ülünk egy létra alatt. -Ha felmászol azon a létrán, minden akadály, nehézség ellenére, már az egy csodálatos dolog.
Nagy csodák nincsenek.
Élünk, lélegzünk, süt a nap, mosolygunk...aztán meg sírunk....majd újra forog a kerék...jó idők, rossz napok.
Legfeljebb icipici légypiszkok vagyunk az univerzumban.
bár kétségtelen, hogy hatalmas egóval:D
Ami nekem csoda, az másnak természetes. Vagy fordítva. Ami nekem természetes, az másnak csoda.
Mi az a csoda?
Számomra a természetfeletti, így nem igazán találkoztam csodával.
Viszont nagyon sok csodálatos dologgal igen. Nagyon csodálatossal is. A legcsodálatosabb a szeretet, amit érzünk a családban egymás iránt. Ezt az érzést jó lenne, ha mindenki meg tudná ismerni. Jobb lenne a világ.