Ki hogy élte meg a gyermeke kiskamasz korát? (beszélgetés)
szinte teljesen zokkenomentesen.
Az en lanyom is pont enyi idos es ugyan ugy vagyok vele mint Te. :(
Több mint valószínü, hogy lesz még rosszabb is.
Sziasztok
A nagylanyom 9 eves lesz es neha kiabalosan elem meg,lesz meg rosszabb is
Olyan nincs,hogy egy gyereket túlságosan is szeretsz!Lehet okosan,vagy majom szeretettel,de az is jobb,mint a ridegség.A gyerek meg okos,ki is használja,de mind felnő egyzszer,és belátja,ki akart neki jót igazán.
Szeretem is nagyon,és szerintem túlságosan is, és ezt ő a kiskamasz kor előtt is rendesen kihasználta.Köszönöm egyébbként a megynyugtatást,csak néha belegondolok, hogy azt meg is kellene érni.Már mint azt, hogy belőle egy okos, művelt felnőtt legyen.
Egy kicsi vígaszt cikicakk.Én azzal szoktam magam áltatni(lehet hogy ez is lustaság a részemről),hogy sok ilyen szörnyű kamaszból lett már nagyon klassz felnőtt a környezetemben.Az ő szüleik is megpróbáltak a világon mindent,de mindent.Valamit viszont nem szabad elfelejtenünk.Akármilyen kamaszok is ,a mieink,és nekünk szeretnünk kell őket,ebben soha nem inoghatnak meg.Akkor van remény.
Már beszéltem nem is egyszer az osztályfőnökkel.Ő is csak azt tudja javasolni, hogy büntessem meg.De mivel? Edzésre feltétlen kell járnia, mert kapus, és csak ketten vannak kapusok.Na meg a mozgás talán valamennyit levezet az indulataiból.Pedig ha láttad volna mennyire meg volt ijedve márciusban,mert kaptam egy agyiinfartktust,és mikor bejöttek hozzám az apjával,minden fele csövek lógtak ki belőlem.Akkor megkérdezte, hogy azért lettem ilyen beteg ,mert ő rossz?Hazudni nem akartam neki, így annyit mondtam, hogy biztos annak is köze van hozzá, hogy miatta sokat idegeskedem.Akkor persze mindent megígért,csak gyógyuljak meg.Tartott is az ígérete vagy két hétig.Zsarolni nem akarom a betegségemmel,mert nem tartom tisztességes dolognak.Visszatérve az oszifőre, ő a büntetést javasolta, na és azzal vígasztalt, hogy ez a kiskamasz kor.
Szia!
Azért reméljük a fiad nem jár ide és nem olvassa el az utolsó hozzászólásodat!
Én a helyedben beszélnék az oszályfőnökével,elmondanám neki,hogy most leblokkoltál,nem tudod mitévő legyél,de segítségre van szükséged,mert így nem fog előrébb jutni a fiad.Remélhetőleg segítőkész lesz az ofő és találtok megoldást erre-ezekre a problémákra!
Most itt olvasva a hozzászólásokat, teljesen letörtem.Az én fiam nem hazudik, de teljesen hidegen hagyja az egyes, és a kettes is.Csak a vállát rángatja, és annyit mond, hogy :na nem sikerült,és akkor mi van? Nektek sem sikerül minden az életetekben.Most éppen büntiben van,nincs zsebpénz, nincs tv.,számítógép, és PS2 gép sem.Hát mit mondjak,nincs elkeseredve.Semmi nem érdekli.Ma este nagyon durván berágott ránk,mert Apa tanult vele, én meg kikérdeztem.Üvöltött,hogy mit gondolunk mi, hogy dedós ő? Mi ez a kikérdezősdi.Már csak azért se fog jól felelni, vagx jó dolgozatot írni.Én rokkantnyugdíjas vagyok,depresszióval,pánikbetegséggel, és epilepsziával.Apuka Parkinson kóros.Már ezerszer megbántam, hogy 41 évesen megszültem. de 8 vetélés után már nem is számítottam rá,hogy ő megmarad.Csak a lustaságom miatt született meg,mert nem mentem időben orvoshoz, azzal a kijelentéssel takarózva, hogy úgy sem marad meg.Most akkor mi a csudának fizessek az abortuszért.Persze most már imádom, talán tulságosan is, és ezt használja ki.Néha tényleg úgy érzem, hogy bedilizek,mert képtelen vagyok a nevelésére.Az azért egy kicsit megnyugtat, hogy ez másnál is így van, tehát a kor adta jellegzetesség.
Apróbb dolgokat sumákol el?
tehetetlennek érzem magam és el vagyok keseredve
én soha nem bántottam a gyerekemet, ha hazugságon kaptam,kicsi korától keményen leszidtam és próbáltam elmagyarázni neki,hogy sokkat jobban jár ha az őszintét mondja,mert úgyis kiderül ha hazudik.Ehhez képest most szembesülök vele,hogy egy csomó mindent elhallgat, vagy nem az igazat mondja.Egyszerűen nem értem,mert nem erre neveltem
Én kis iskolában tanítok, ahol minden gyereket ismerek, egyből látom, ha valaki nem úgy "működik", mint szokott. Nagy iskolánál ez nem biztos, hogy így van.
Nézd, nem írtam be az ellenőrzőbe, ez tény. De látta a lányom sápadt, megkínzott arcát, emberből van ő is.
Én ilyen indokot elfogadnék. De ha a szülő ezt beírja az ellenőrzőbe, a hatás tuti.
A gond azzal van, hogy sokan visszaélnek mindenféle indokokkal. Ezért érdemes szülőnek beírni, mert az biztos.
Igen, sajnos komoly. És aznap is volt angolóra, amikor a temetés volt, meg másnap is. Most gondolj bele, a jó nénikémbe küld el az az anyuka, akit felcsöngetek, hogy ébressze már fel a gyerekét, hogy mi volt a lecke.
Szóval, a lányom sulijában semmi belátás, lelki baja nem lehet. Pedig mi felnőttek sem teljesítünk mindig egyenletesen.
Hazug kölykökből van tapasztalatom, a férjemnek már volt két nagy gyereke, mikor elvett feleségül. Én akkor azt mondtam, hogy a majdani sajátommal csak a kölcsönöz bizalom lehet az alap. Ezek mindig hazudoztak, átverték az apjukat, én pedig nem tudtam elsiklani felette, rengeteg cirkusz volt. Aztán egy pszichológus azt írta, hogy nem az a rossz, aki hazudik, hanem akinek hazudnak.
Tehát én akkor (bár a párom gyerekei már elvágták magukat előttem egy életre), de úgy gondoltam, hogy soha nem fogom a saját gyerekemet sarokba szorítani, és akkor nem kell hazudnia. Ez így is volt eddig. Nálunk bejött, a lánykámmal.
Ez komoly!Nálunk elfogadják a leckehiányt,ha óra elején odamegy a gyerek és jelzi a tanárnak,hogy ezért és ezért nem tudtam megcsinálni.De van olyan tanár is akinél ha nincs lecke,akkor kapásból egyest ír be a naplóba:(
En meg csxak most lettem anya, de mar regota foglalkoztat ez a tema. Leginkabb a titkolozos, hazudozos resze, megpedig azert, mert en is es az ocsem is ezt jatszottuk eveken keresztul. Nagyoin szeretnem ezt megelozni az en lanyomnal, de nem tudom hogy ez egyaltalan lehetseges-e, vagy ez a korral jar, es csak nehany gyerek marad ki belole.
Annyi otletem van, hogy semmire nem reagalni tul negativan, de a hazugsagra viszont nagyon kemenyen, hogy ertse, semmi nem eri meg hogy eltitkolja vagy hazudjon rola.
Az hogy alakitsunk ki szoros kapcsolatot stb. nyilvan alap, minden szulo megteszi ami tole telik, megis a tobbseg bele esik ebbe. Az a baj, hogy latom az ocsemnel is, hogy mindegy hany ezerszer bukik le, minden egyes alkalommal elhiszi, hogy most nem fog.
Tapasztalatok, gondolatok errol?
Se egy mosoly, se egy jóindulatú megjegyzés. Gondja nem lehet a gyereknek. Pl. apukámat temettük, az ország másik feléből hóviharban jöttünk haza késő este. De:ez nem indok arra, hogy nincs meg az angol lecke, mert miért nem hívtunk fel valaki éjjel 11-kor.
Érdeklődnék: Mit jelent az, hogy felnőttként kezelik?
Nézd, én a napokban voltam fogaóórán, több tanárnál is. (nyolcosztályos gimi, a lányom hatodikos).
Én most tartok ott, hogy nem is csoda, hogy a lányom rezignált.
A tanárok részéről a jóindulatnak a szikráját sem tapasztaltam. És ezek még tényleg 12 évesek, ennek ellenére totál felnőttkénet vannak kezelve a suliban.
Lányom nem hisztizik, nem renitenskedik. Valszeg belülről eszi magát, ezért is a sokszor elrévedő tekintet.
Egy 6-ost nem lehet felnőttként kezelni. Írni sem tudnak egész órán. Tudom, tanítom őket.
Nem hiszem, hogy felnőttként kezelik őket. Viszont lehet, hogy elvárnak tőlük olyan dolgokat, amit egy 12 évestől el lehet a felnőttek szerint, szerintük meg nem. És itt van a bibi.
Javaslat: Csináljatok egy szerződést. Persze hülyén hangzik, de egyrészt a gyerekek is élvezik, ha komolyan veszik őket, másrészt egy konkrét elvárásnak jobban meg tud felelni, mint egy olyannak, hogy pl. "tanulj jobban!"
Neki is lehet kívánsága és neked is, a be nem tartásnak pedig legyen meg a következménye. (A gyerek részéről pl az is lehet, hogy kiválaszthatja a vasárnapi ebédet, stb. , nem drága dolgokra gondoltam.
Hirtelen ennyi.
:)
Én már bőgni nem szoktam,de baromi rosszkedvű tudok lenni,ha becsúszik egy kettes:(Ami még kiakaszt,hogy itthon megy neki az anyag,a doli alatt meg leblokkol:(Sajna ugyanez a kisebbik fiam is,neki is az jár a fejében,hogy jaj mi lesz ha nem jól sikerül?Pedig tényleg nem vertem meg őket soha,még pofont sem kaptak soha,ha becsúszott egy-egy gyengébb jegy.Tény,hogy nem voltam jókedvű,de megbeszéltük,hogy ok,ez most nem sikerült,de még bőven van idejük javítani,stb...Tehát nálam azt kellene elérni náluk,hogy koncentráljanak a feladatra és ne arra,hogy itthon én mit szólok majd hozzá?:(
Ezt az ötletet én is megfogadom,köszi:)
Kedden voltunk egy tőzsdés előadáson és ajándékba kaptunk egy imax-es filmnézést. Az űrhajósokról szólt, űrfelvételeket mutattak be, hogy hogyan élnek ők fent. Pár gyerek kérdezhetett tőlük rádióhullámon vagy hasonlón keresztül. Egyik azt kérdezte, hogy hogyan lehet űrhajós, melyre az volt a válasz: "Tanulj sokat, nagyon sokat és azzal eléred a célodat". Szerintem a gyerekek is nagyon élveznék ezt a filmet. Ha nekem lenne, biztos elvinném. Kicsit elkanyarodtam, de csak azért, mert ösztönzés is nagyon fontos.
Szerintem az a legnagyobb probléma, hogy az iskolában felnőttként kezelik őket. Nem visznek játékosságot az órába. Törit olyan szépen el lehet mesélni, hogy a gyerek merje elképzelni, és meg is értse. Ha egész órán jegyzet van, az csak nyűg a gyereknek. Én mindig utáltam azokat az órákat, amelyeken végig körmöltünk, és siettünk. Ha a tanár nem teszi meg a játékosságot, akkor tedd meg Te. Olvassátok el együtt, vedd kicsit mesésre a figurát. Keress képeket a neten és mutatsd meg neki azokat, hátha kép nézés közben (vizuálisan), egy-egy dologhoz jobban tudja kötni a tananyagot.
a téma nálam is aktuális.11 és fél éves a fiam, 8 osztályos gimiben ötödikes.Nagyon jóeszű gyerek, de a modora hagy kívánnivalót maga után.ma épp matekból hozott kettst,azóta én bőgök,az apja meg matekozik a gyerekkel.pedig mi is mindennap leellenőrizzük a leckéjét,de mégis becsúsznak ilyenek.Soxor nem mond el dolgokat,mástól kell megtudnom, hazudozik,megy ilyenek.ha ez így folytatódik, nem hiszem h bírom idegekkel
Szia!
Az én fiam is hatodikos és ugyanez a két tantárgy ami nálatok,nálunk sem megy jól.De én rájöttem,hogy azért,mert egyszerűen nem szereti ezt a két tantárgyat.Illetve akkor elviseli,ha olyan anyagot vesznek ami pont érdekes.De amúgy!Kínlódás az egész.Mivel nem hoz belőle túl jó jegyeket(kettest,hármast)ezért most visszamentem vele a dedoba.Kikérdezem,tanulok vele,stb...a matek sem erőssége,de amióta jár matektanárhoz,sokat javult:)
A viselkedésével komoly gondom nincsen,szoktam ugyan nézeteltérésbe keveredni vele,de tart tőlem és nem mer messzire menni.
A rossz jegyeket nem nagyon szokta elmondani,letagadja,de hülye azért nem vagyok és rájövök hamar,hogy valamit eltitkol.Amiatt nem meri elmondani,hogy mérges leszek.Hát igen!Megsimogatni a buksiját ilyenkor nem tudom.Sztem nem vagyok az a hárpia,de vannak vele szemben elvárásaim.Pl.tanuljon szorgalmasan.Nálam hatásos,ha pár nap mosolyszünet van közöttünk,hatásos a szgép megvonása is.Ha elvan tiltva tőle,akkor viszont kőkeményen ragaszkodom ahhoz az időhöz amit kijelöltem neki.Amikor látom,hogy belehúzott,akkor engedek én is.
Ő sem egy nagy csavargós még.Nagy ritkán lemegy az osztálytársaival csavarogni,de csak ide a játszótérre.Az öccsét folyamatosan szekálja,ezmiatt haragszom rá,mert nincs olyan nap,hogy ne kötne bele,ne szóljon be neki,stb...
De még jól bírom a szitut,egyenlőre nem megyek a diliházba:D
További ajánlott fórumok: