Ki a hibás? (beszélgetés)

vagy pedig olyanok leszünk mint az anyánk, bár a látjuk a hibáit, tudjuk, hogy milyen Nem akarunk lenni, de tudat alatt mégis olyanunk leszünk, és később eszmélünk. az sem mellékes, milyen apánk van, vagy milyen gyerekkorunk..igen, sajnos a lelki sérült emberek megismétlik a gyerekkorukban megsínylett sorsot.. a negatív tapasztalatokkal jövünk rá, és változtaunk

Mindketten, akivel meglehet tenni, azzal általában megteszik. Nyilván a másiknak aki ezt kihasználja és vissza él vele nagyobb a felelőssége.

De jó lenne, ha ez olyan könnyedén menne..:(

Ezzel teljesen egyetértek....úgy látom ennek a topiknak pont az a témája egyébként, hogy mit értünk csiszolódás alatt.

Kompromisszum is szükséges a kapcsolatokhoz és megbeszélés,de ha csak az egyik fél csiszolódik,akkor nincs miről beszélni egy idő után.Egy ideig el lehet viselni.

A kapcsolatok természetesenek árnyaltabbak ennél, de vannak azok a sarkkövek amiből az ember nem enged,ehhez persze önismeret is szükséges.

De igen!!! Te voltál az!! :-))

Nem is beszélve arról, hogy teljesen mindegy mennyire nem tűröd a viselkedést és nem kifejezetten naivságról szól mindig minden. Annyi eset van itt is, hogy hihetetlen. Vannak olyan emberek, akik a maximumot nyújtják a jóból, kedveskedés, gondoskodás, romantika, odaadás.... minden, és a maximumot nyújtják a rosszból (nem verésre célzok ),szóval van még egy olyan tulajdonságuk, hogy olyan szinten lealáznak, hogy csak nézel, de emellett meg egy jó embernek ismered. Szóval egy nehéz mérlegelés alapján tudnád elhagyni, de az a kib...szott mérleg ki van egyensúlyozva. Nehéz, de szerintem ritka az ,amikor csak aláznak,nem foglalkoznak veled és mégis mész mint egy hűséges kutyus az első füttyre a pasinak, na ez butaság.

Senki nem hibás. Összejött két, össze nem illő ember. Rájöttek - vége. Egyik balra, másik jobbra, és az élet megy tovább. Nem kell senkit hibáztatni, okolni, rosszat mondani rá, elméleteket gyártani. Levonni a tanulságokat és irány előre, vissza sem nézni.

Én nem!:)

Ez a példa mutatja meg a legjobban hogy a többség csak akkor jó és szép amíg el nem éri azt amit akar, addig még megjátszhatom én vagyok a tökély és az igazi de amikor már nem látok semmilyen fenyegetettséget a kapcsolatban arra nézve hogy másra kacsingat és szakításhoz vezet addig minden szép és jó de amikor már be vagyunk biztosítva akkor bújik ki igazán a szög a zsákból. Velem ezt senki nem tudja eljátszani mert jó ember ismerő vagyok és a kétszínűeket egyből észre veszem. A metakommunikációban nem lehet hazudni.

Te döntések alapján szeretsz bele valakibe? Mert én nem,mellesleg minden kapcsolat úgy indul,hogy mindenki a jó arcát mutatja meg,amibe könnyű beleszerelmesedni.,majd jönnek a problémák és mivel szerelmes vagy, próbálod megoldani. Ha partner ebben ,akkor meg lehet oldani,ha nem és köcsögöl ,akkor véget lehet, sőt, kell venni. És vannak azok,akik eljátsszák, hogy partnerek és csak sejted, hogy valami nem stimmel, de kézzel fogható bizonyítékod nincs. Természetesen a problémák is idővel jönnek szép sorjában.Jó annak,aki megtalálja a párját és boldogan él,de ez még nem jelenti azt, hogy nem fog csalódni egyszer évek múlva.

Naivság és naivság között is van különbség. Ha a saját példámból indulok ki és vegyük alapul az első párkapcsolatomat,ott nagy részben naiv voltam, de mentség, hogy nagyon fiatal is és ezt az akkori ember ki is használta, és természetesen a szemét dolgairól egyedül én nem tudtam,majd csak akkor ,amikor már véget vetettem a bohóckodásunknak, mert azt nem nevezném kapcsolatnak.Természetesen azok szemében voltam nagy hülye, akik tudtak mindenről, de hát így könnyű hülyének lenni, nem is beszélve arról, hogy hiába éreztem meg dolgokat és akartam véget vetni a kapcsolatnak, érzelmileg zsarolt, öngyilkossággal fenyegetőzött és egy fiatallal ezt könnyű megjátszani.A második párkapcsolatomban már résen voltam, egyszer bocsájtottam meg ,majd kitettem szépen,pedig nagyon szerelmes voltam és odaadó mindenben, de hát nem volt neki jó. A jelenlegi tűnt az igazinak, az elején nagyon sok vitánk volt ,ami részben a legjobb haverjának az agymosásának tudtam be,persze véget vetettem a kapcsolatunknak még évekkel ezelőtt és egy hosszas könyörgés illetve szerelmes levél írogatás után hajlandó voltam vele megbeszélni a problémákat, sérelmeket. Ez után nagyon szép lett a kapcsolatunk, minden tökéletesen működött. Gyerektervezés és gyerekáldás következett és egy 180 fokos kifordulás önmagából.Teljesen ellentéte lett annak az embernek akit megismertem és két pici gyerekkel kicsit nehéz a mai világban új életet kezdeni, igaz a dolgok a helyére álltak mára, de felejteni nagyon nehezen lehet.Szóval én nem tartom magamat naivának egyáltalán, más , hogy tűrőképességem magasabb lehet az átlagnál, de komplett hülyét ma már nem csinálna belőlem senki, inkább vissza nyalatom a fagyit :)

A női megfelelőnél ugyanaz a helyzet.

Akkor azokból nagyon sok van de a csajoknál meg pont fordítva van. Azokból meg sok az öntelt köcsög qva. Én egyikhez sem tartozom csak ezek a meglátásaim

Ha olyan férfi pont olyan csajt keres magának az pont hogy az ellenkezője mind annak amit leírtál és egyáltalán nem egyformák. Teszem fel azt hogy ha én olyan kapcsolatot akarok magamnak ahol a nőnek semmilyen beleszólása sincsen és csak az én szavam a szent akkor keresek magamnak egy olyan hülye libát akit annyira meglehet téveszteni amennyire csak akarom. A háta mögött hetyegnék más csajokkal és simán eltudnám intézni úgy a dolgot hogy ne jöjjön rá, mert még azt is elhinné hogy két manó feltartott haza fele jövet, és akkor nem hogy gyengévé tenne engem hanem még erősebbé hogy bármit meglehet tenni vele, akár még bele is rúghatok ha nem tetszik valami még akkor is azt mondaná hogy így szeret meg úgy szeret és nem hagyna ott. Egyes csajoknak már annyi is elég ha egy kicsi kis figyelmet kapnak, és közben nem érdekli őket az hogy a másik milyen is valójában mert azt hiszik hogy nem találnak jobbat és örülnek neki hogy van valakijük mert nem hisznek önmagukban. Ja igen és az ilyenek mindig csak a múlttal jönnek, hogy akkor milyen jó is volt és talán lesz még ilyen. Igen lesz egy másik személlyel

szerintem ez bonyolultabb ennél, lelki sérült szeretet és önbizalomhiányos nők gyakran esnek a saját csapdájukba azáltal, hogy szeretet és tisztelet nélküli kapcsolatokat tartanak fent, azok a férfiak, akik ezeket a nőket választják szintén erős defektekkel küzdenek, és a kapcsolatukban kompenzálják azt, hogy valójában tudják, gyenge alakok.

Én inkább erre azt mondom hogy csak a nagyon naiv csajokat lehet olyan hülyére venni ahogy egyesek akarják. Csak annyit kell mondani hogy szeretlek és probléma megoldva

Szerintem ez nem szerencse, hanem döntés kérdése., és abszolút nem véletlen ha valaki állandóan rongy párt talál magának.

Amúgy miért ? Egy kis idézet ?

Hát általánosan és tényleg tisztelet a kivételnek, ismerek tényleg kivételes eseteket. A párkapcsolatokat is szinte már tanulni kell a nőknek, hogy hogyan taktikázzanak, mert érzelmekkel egyeseket sajnos nem lehet megfogni. nem értem,az ilyen pasiknak nem esik jól,ha valaki szerelmes beléjük. Ha van egy számára szép és csinos, okos lány,nem féltik? Nem hát, mert jön másik, és amikor meg van a másik,akkor MINDIG a volthoz hasonlítják és rájönnek, hogy az ex miben volt más és miben jobb és ez így megy minden egyes kapcsolatuknál!!! Legalább is nekem ez a tapasztalatom, én is voltam az ex-hez hasonlítva és engem is hasonlítottak a jelenlegihez és természetesen mindig az ilyen idiótákat vonzottam, biztos voltam én is hibás,annyiban hibás, mint a fórum kiírója, hogy tűrtem az ilyet és megbocsájtottam,mert nem volt annyi önbizalmam, hogy rájöjjek jobb is jár, és önbizalmam azért sem volt, mert elvették,mert hagytam,hogy elvegyék. Szóval az esetemben kizárólag én voltam a nagy hülye, és aki okos,az más hibájából tanul, szóval NE LEGYÜNK HÜLYÉK LÁNYOK. Legyünk odaadóak,kedvesek, de ha ez nem lel viszonzásra, nem kell erőlködni nekünk sem.És csak egyszer bocsássunk meg, vagy kétszer maximum.

Általánosságban nagyon igazad van..

Soha nem tisztelték a nőket, esetleg a saját anyjukat,mert hát anya csak egy van.Tisztelet a kivételnek.Ott ahol a nő az érzelmesebb, már pedig nagy esetben ez van, hogy mi nők vagyunk a gondoskodóbbak, érzelmesebbek ezt ki is használják. Ha nem talál az ember magának egy olyan férfit,aki értékeli mindezt, sőt, inkább kihasználja, az sajnos így jár, hogy csak ad és ad és ad, viszonzást csak addig kapunk,amíg a hódítási folyamat folyik.Mindig is úgy működtem, hogy ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel, mára ez már száraz kenyér lett, ugyanis a megbocsájtást kihasználják és úgy veszik, hogy :"ezzel a hülyével ezt is meg lehet csinálni, mégis megbocsájtott". Meg lehet, sőt, meg kell bocsájtani, de egy határon belül. Mert a férfiak olyanok,mint a gyerekek, próbálgatják a határokat,határok nélkül.A férfiak, csak akkor bánkódnak,amikor már késő és nincs vissza út, de ha esetleg kapnak még egy esélyt,azt is kihasználják.De tisztelet a kivételnek, mert biztos vannak kivételek, csak én még nem találkoztam vele, pontosabban csak azt hittem, hogy találkoztam, de megint koppantam. Pancser voltam és vagyok is a párválasztásban, de nem tehetek arról kibe szerettem bele, az a szívem volt, vagy a sors, nem tudom, de nem vagyok szerencsés. Lehet lottóznom kellene, hátha :)

mindkettő hibás, ha nem boldogok így egymással, pontosan ugyanannyi energiát fektetett bele mindkét fél, hogy ez kialakuljon.

Egy francia filmben hangzott el: egyes emberek ereje más emberek gyeneségében rejlik. Nem a ki a hibás (meg miért, hogy stb.) kérdést kell feltenni. Ennyi volt, vége. Megfordulni és újra kezdeni az életet. Nem visszanézni, hanem előre, tiszta lappal. Mert a múlton már nem lehet változtatni, a ma a fontos, a holnap titok, csak erős szándékkal lehet elhatározni, hogy mit fogok, akarok holnap helyesen, jól tenni. Mert a holnap történelme még titok. Ki kell dobni a lerágott csontot.