Kérjetek tőlem bármilyen alkalomra idézetet, verseket, szívesen segítek, ha tudok!:D (beszélgetés)

Szia!

Nekem egy olyan idézet kellene amit egy kislány baba naplójába írhatnék, keresztanya ként. Megnéztem már sok-sok oldalt, de nem találtam megfelelőt. Valami kedves, de mégis tanulságos idézetet szeretnék, ami nem túl hosszú. :)

Szia!

Esetleg 8.-os ballagásra tudnál valamit?

Szia! Tudom még korai, de szeretnk különleges anyáknapi verset, tökéletes nagyinak, és keresztanyának meg dédinek !

köszi

Szia!

Nem tudsz nekem egy olyan szép szerelmes verset amiben az lenne a lényeg hogy Február 7.-én jöttünk össze és hogy minden szép és hogy jó vele nagyon!

Remélem tudsz segíteni :$

Köszi! (K)

°

Nem sejtettem, mikor először öleltél, hogy egy nap

többet érsz majd az életemnél.

Nem sejtettem ,mikor először csókoltál, hogy egy nap,

ennyire szükségem lesz Rád!

:']

°Nekem te vagy az életem. Te vagy az egyetlen dolog az életemben, aminek az elvesztése fájdalmat okozna.

°Lehet,hogy nem fog verseket írni hozzád,

lehet hogy nem fog minden egyes pillanatban rád gondolni,

de neked adta lényének egy részét-azt a részét,

amiről ő is tudja hogy összetörheted!♥:)

°"Jó volna kezed kezembe venni, csak annyit akarok mondani: jó veled lenni..."

REmélem jók lesznek!Puszi :)

KÖszönöm, tökéletesek :)

Puszi

Amikor a köldökzsinór elszakad, a vérkörök kettéválnak, a véráram megpördül, és a magzat, aki eddig az anya szívével élt, most önálló szívet kap, saját, maszek létcentrumot, amely innen kezdve fáradhatatlanul veri az Élet ritmusát.

Az új lény, mint egy kis autó, leszalad a Teremtés futószalagjáról.

Innen kezdve hol hevesen, hol békésen dobogó szívvel, felpörgetve vagy alapjáraton, de egyedül is üzemel - a misztérium megtörtént.

Örömmel értesítünk mindenkit:

Élet született.

:')

°Nagyon friss az élmény,

alig,hogy születtem.

Anyukám,apukám

írjatok helyettem.

Ne sokat,csak annyit:

eggyel több a létszám,

Hogyha szeretni kell,

számítsatok énrám!

És gondoltam írok be pár mosolyogtatót is :)

°Lakásbérleti szerződésemet 2008./hónap,nap/ hatállyal felmondták,és /óra,,perc/-kor,az általam bérelt helyiség elhagyására köteleztek.

Ennek okáért nem megfelelő viselkedésemet/a környezetem állandó zaklatása,izgés-mozgás,stb.../nevezték meg.

Elárulom,hogy a látszat ellenére szívesen költöztem ki.

Eddigi helyem, ...cm-es hosszúságom és ...gramm súlyom miatt,a csintalanságok elkövetéséhez egyre szűkebbnek bizonyult.

A kilakoltatás fáradalmait egy óriási alvással pihentem ki.

Utána felfrissülve,méltán éreztem úgy,hogy az új helyemen is Én vagyok az úr.

Megérkeztem.

Mindenkit puszilok./név/ :Đ

°"Megérkeztem 2008. ...-én ...-kor és ha már itt vagyok, elárulok néhány apróságot magamról. Szóval a csuklómra kötözött furcsa ízű szalagra azt írták én lennék ...

Talán ... tincseimnek és ... szemeimnek köszönhetően a doki bácsik mind oda vannak értem. Bár most még picinek érzem magam, mindössze ... gr és ... cm vagyok, de háromóránként édesanyám karjaiban bőséges ennivalót és szeretetet kapok. Igyekszem hamar megerősödni, hogy személyesen megismerhessek mindenkit."

°Üdvözöllek életem első sms-ével./ Ekkor meg ekkor, ennyivel és ennyivel születtem, stb./

Míg saját számom nem lesz, anyukám mobilján tudtok elérni.

Puszi:)

/Baba neve./

°Üdvözletünket küldjük a kórházból.

Már tegnap este 6-kor találkoztam anyukámmal, de csak most tanultam meg SMS-t írni!

Paramétereim: „adatok”.

Anya is jól van, hősiesen bírta, hogy rakétaként törtem előre a világra, csak még kicsit fáj neki… De nem haragszik.

Puszi:)

Baba neve

°" A mai napon úgy döntöttem,hogy feladom luxusalbérletem anyánál és...óra...perckor kiköltöztem.

Jó volt nála de mivel ....gr,....cm-ig nőttem szűkös volt a hely.

Üdv..(név)

Szerintem ezek írtó aranyosak :)

Remélem találsz kedvedre valót. Engedd meg, hogy had' gratuláljak (:..és előre is sok Boldogságot és Egészséget Kívánjak Nektek ! :)

Puszi!

Amikor még egész pici vagy, egy puszival jobbá tudoam tenni számodra a világot. Vagy egy kanálnyi orvossággal. Meg tudok javítani olyasmit is, amin még a puszi sem segíthet - ragasztóval és szalaggal, tűvel és cérnával, kapcsokkal és madzagokkal. (...) A felnőttdolgok viszont meg fogják haladni a képességeimet. Azt kívánom, bárcsak lenne olyan varázserőm, amivel helyre tehetném majd az ilyesmit is. De nem tehetek mást, mint hogy most itt vagyok. Mindig itt leszek.

A Te Nagyid!

:)

°"Egy angyalt küldök Neked, tegye szebbé az életed!

Tegyen pénzt a zsebedbe, vigyen boldogságot a szívedbe!

Vegyenek körül barátok, BOLDOG NÉVNAPOT KÍVÁNOK!"

°"Ez a gyönyörû nap, mit rólad neveztek el,

Ma még a nap is Te érted kelt fel.

Virágok, rózsák övezzék utadat,

Boldogságban ünnepeld a névnapodat!"

°"Ma van a Te névnapod,

Ha e pár sort megkapod,

Érezd benne, mit kíván,

Aki szeret igazán."

°Megosztjuk egymással legtitkosabb vágyainkat

és legmerészebb álmainkat,

osztozunk nevetésben és könnyekben.

Névnapodon szeretném megköszönni

mindazt, amit barátságunk adott számomra."

Remélem segítségedre voltam.

Puszillak (:

°Az élet túl rövid, hogy sokáig haragudjunk benne.

°"Ha Igaz Szeretetet akarsz, tudnod kell megbocsátani."

°"A megbocsátás az az illat, melyet az ibolya hint arra a cipősarokra, amely eltapossa őt."

°"Tudod egy napon majd mindent megbocsájt az ember. (Csak épp semmit el nem felejt.)"

°“Légy tudatában esendő pillanataidnak, hiszen ember vagy. Ne ítéld el mások gyöngeségét, hiszen már tudod, hogy ember vagy. Aki ember, az szeret és megbocsát. A szeretet: megbocsátás.”

°"Másoknak mindig bocsáss meg, magadnak sohasem."

°"Haragudni bárki tud, a megbocsátás a bátor tett."

°"Tudom, hogy azok a dolgok, amiket az ember a szerelemben elkövet, megmaradnak. Ha két ember együtt marad, az nem azért van, mert elfelejtik, ami történt, hanem mert megbocsátják."

°Könnyű szeretni azt, akik a kedvünkben járnak, de a szívedben akkor leszel gazdag, ha bántottak, és megbocsátasz.

°"Az igazi megbocsátás arról szól, hogy az illetőt, aki vétett ellenünk, ugyanoda, pontosan ugyanabba a státuszba fogadjuk vissza, ahonnan vétke miatt kiesett.”

°“Szeresd az igazságot, de bocsáss meg a tévedésnek.”

Írtam többet is, hogy találj kedvedre valót. (:

Puszi!

°"Család, bor, élet, pezsgés

Örömkönnyek közt a megértés

Egy gyertyával több a finom tortán

Kívánom, hogy ezt jövőre ünnepeld Majorkán.

Boldog Születésnapot!"

°Nem kívánok egyéb átkot, egyél meg 1 hekto mákot! Minden nap csak 1-1 szemet, addig élj míg meg nem eszed! :)

°"Ma születésnapod alkalmából a legszebb ajándékot nyújtom át, amit csak el lehet képzelni. Mától mindig neked van igazad. Ennél jobbat nem tudtam kitalálni. :)Boldog Születésnapot!" (Én ezt kaptam anyutól 17. szülinapomra és igen jót mosolyogtam rajta :D)

Szólj, nyugodtan ha ezek nem felelnek meg és keresek másikat :)

Puszi!

°Egy napon, egy fiatal megállt egy nagy város központjában és mondogatni kezdte a járókelőknek, hogy neki van a legszebb szíve a világon.

Nemsokára nagy tömeg gyülekezett körülötte és mindenki az ő csodálatos szívét bámulta. Semmi hibája nem volt az ő szívének. Egy karcolás, egy seb, egy repedés, semmi. Mindenki úgy találta, tényleg ez a legcsodálatosabb szív, amit valaha is látott... Az ífjú nagyon büszke volt a tökéletes szívére és továbbra is dicsérgette önmagát.

Egyszercsak a sokadalom közül egy öreg közeledett. Csendes hangú, mintha csak önmagához beszélne:

- És mégis, az Ő szívének a tökéletessége nem hasonlítható az én szívem szépségéhez...

Az összegyült tömeg kezdte az öreget figyelni, és az ő szívét. Az ífjú is kíváncsi lett, ki merészeli ezt tenni, össze akarta hasonlítani a két szívet.

Egy erős szívet látott, melynek dobbanásai messzire hallatszodtak. De tele volt sebekkel, helyenként a hiányzó darabokat másokkal helyettesítették, amelyek nem illettek oda tökéletesen, helyenként meg nem is pótólták, csak a fájó seb látszott.

- Hogy mondhatja, hogy neki van a legszebb a szíve? -suttogták az elképedt emberek.

A fiatal, miután figyelmesen szemügyre vette az öreg szívét, a szemébe nézett és nevetve megszólalt:

- Azt hiszem, viccelsz, öreg. Nézd az én szívemet- ez tökéletes! A te szíved tele van hegekkel, sebekkel- csak könny és fájdalom.

- Igen, szólt az öreg. A te szíved tökéletes, de soha nem cserélném el az én szívemet a te szíveddel.

Látod...minden seb a szívemen egy embert jelent, valakit, akit megajándékoztam a szeretetemmel - kiszakítok egy darabot és a mellettem élő embernek adom, aki néha viszonzásul ad egy darabkát az ő szívéből. Mivel ezeket a darabokat nem lehet miliméterrel mérni, ilyen szabálytalan lesz, de ezeket nagyon becsülöm, mert arra a szeretetre emlékeztet amit megosztottunk egymással.

Néha csak én ajándékoztam darabokat a szívemből, semmit nem kaptam cserébe, még egy darabkát sem a szívükből. Ezek a nyilt sebek, az üregek...hogy szeresd a körülötted élőket, mindig egy bizonyos kockázatot feltételez. Bár vérző sebeket látsz, amelyek még fájnak, mégis...azokra az emberekre emlékeztetnek, akiket így is szeretek, és talán egyszer visszatérnek, hogy az üres helyeket megtöltsék a szívük szeretetével.

Érted most, kedves fiam, mi az én szívemnek az igazi szépsége?- fejezte be az öreg csendes hangon, meleg mosollyal.

A fiatal, könnyezö arccal, bátortalanul odalépett az öreghez, kiszakított egy darabot az ő tökéletes szívéböl és reszkető kezekkel az öreg felé nyújtotta. Az öreg elfogadta és a szívébe rejtette, majd ő is kiszakított egy darabot az ő csupa gyötrelem szívéből és a fiatalnak adta. Igaz, hogy nem illett oda tökéletesen, de így is szép volt.

A fiatal bámulta a szívét, amelyre már nem lehetett azt mondani, hogy tökéletes, de szebb volt mint valaha. Mert a valaha tökéletes szíve most az öreg szívének a szeretetétől dobogott. Egymásra mosolyogtak, és együtt indultak útjukra.

Mennyire szomorú ép szívvel bandukolni az élet útjain. "Tökéletes" szívvel, amelyből hiányzik a szépség...

*.*

°Két utazó angyal megállt, hogy az éjszakát egy tehetős család házában töltse el. A család udvariatlan volt, és megtagadta az angyaloktól, hogy a nagy ház vendégszobájában pihenjék ki magukat.

Ehelyett egy kis helyet kaptak a hideg pincében. Amikor kinyújtóztak a kemény padlón, az idősebb angyal meglátott egy lyukat a falon és kijavította azt. Amikor a fiatalabb angyal kérdezte, miért, az idősebb angyal így felelt: "A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak."

A következő éjjel mindketten egy nagyon szegény, de vendégszerető paraszt és felesége házában pihentek. Miután azt a kevés ételt is megosztották velük, amilyük volt, átengedték az angyaloknak az ágyukat, ahol ők jól aludtak. Amikor a következő napon a nap felkelt, az angyalok könnyek között találták a parasztot és a feleségét. Az egyetlen tehenük, akinek a teje az egyedüli bevételük volt, holtan feküdt a mezőn.

A fiatal angyal dühös lett és kérdezte az idősebbet, hogyan hagyhatta, hogy ez megtörténjen. Az első embernek mindene megvolt, mégis segítettél neki, vádolta. A második családnak kevese volt, és hagytad, hogy elpusztuljon a tehenük.

A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak, mondta az idősebb angyal. Amikor a nagyház hideg pincéjében pihentünk, észrevettem, hogy a falon lévő lyukban arany van. Mivel a tulajdonos olyan mohó volt és nem akarta megosztani szerencsés sorsát, betapasztottam a falat, hogy ne találhassa meg. Amikor a utolsó éjszaka a paraszt ágyában aludtunk, jött a Halál angyala, hogy elvigye a feleségét. Helyette odaadtam a tehenet.

"A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak."

°Az élet olyan, mint egy séta az erdőben.

Ösvényen jársz, fákat hagysz magad mögött. Ez az út, melyen végighaladtál: a Te múltad.

Erre néha visszanézel és elgondolkodsz vajon a jó ösvényt választottad-e. Az elhagyott fák és bokrok azokat az embereket jelképezi, akikkel eddigi utad során megismerkedtél. Néha letépsz pár szál virágot, magaddal viszed őket, végigkísérik utad: ők a Te szeretteid.

Haladsz előre, látod az út végét, célod beteljesedését, de mi lesz veled, ha az elkanyarodik és már csak egy pár métert ismersz belőle? Ne aggódj! Az út folytatódik, ott van, csak várnod kell, míg meglátod. Ehhez viszont le kell győznöd félelmed, amit az ismeretlenség, idegen környezet miatt érzel és haladnod, lépned kell tovább! És addig is: képzeld el, találgass milyen lehet a folytatás és igy nem érhetnek meglepetések.

Utad során beesteledik. Sötétség borul az erdőre. Mi lesz veled most? Az orrodig se látsz el, az előtted álló utat -a célt -nem ismered, félő hogy elbuksz és megütöd magad. De ne torpanj meg! Miként szemed megszokja a sötétséget, már tudni fogod, merre haladj!

Ha pedig útkereszteződéshez érnél: ne habozz! Válassz egyet bátran, hisz egyedül neked kell döntened! Ez a Te utad! És ha már egyszer döntöttél, ne nézz vissza, ne bánj meg semmit, hanem próbáld meg azt az utat szeretni, szebbé tenni, amit TE MAGAD választottál!

°Kínában, egy vízhordozónak volt két nagy cserépedénye.

Annak a botnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakában hordott. Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt és mindig teljes adag vizet szállított.

A pataktól a házig tartó hosszú séta végén a megrepedt edény már csak félig volt vízzel. Két teljes évig ez így ment. Mindennap a vízhordozó csak másfél edény vizet szállított a házba.

Természetesen a tökéletes edény büszke volt a teljesítményére, hisz tökéletesen csinálta. De a szegény törött cserép szégyellte a tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, hogy csak fele annyit tudott teljesíteni... A két év keserűség után egyik nap megszólította a vízhordozót a pataknál:

- Szégyellem magam, mert a víz szivárog egész úton hazafelé.

A vízhordozó így válaszolt a cserépnek:

- Észrevetted, hogy a virágok az ösvényen csak a te oldaladon teremnek, s nem a másik cserép oldalán?

Ez azért van így, mert én mindig tudtam a hibádról, és virágmagot szórtam az ösvénynek erre az oldalára. Mindennap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve leszedtem ezeket a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat.

Tanulság:

Mindannyiunknak megvan a saját különleges hibája. Mindannyian törött cserépedények vagyunk.

De ezek a törések és hibák, amik mindannyiunkban megvannak, teszik az életünket olyan nagyon érdekessé és értékessé.

Csak el kell fogadnunk mindenkit olyannak, amilyen, s a jót meglátni másokban.

°Két, súlyosan beteg ember feküdt ugyanazon kórteremben.

Egyikük minden nap délután felült az ágyban egy órácskára, hogy ezzel megmozgassa a szervezetét. Az ágya a kórterem egyetlen ablakához közelebbi volt. A másik beteg ember egész nap csak feküdt az ágyában, a plafont bámulva.

Beszélgettek a családról, feleségrõl, gyerekekrõl, a katonakorukról, a nyaralásaikról, ahogy az szokásos ilyen helyzetben. Az az ember, aki az ablaknál feküdt, minden délután, amikor felült, azzal töltötte az idõt, hogy elkezdte közvetíteni a másiknak, mit lát az ablakon át a kinti világból.

A másik ágyon fekvõ embert egy idõ után szinte csak ezek a színes beszámolók tartották életben, már alig várta õket, ez volt minden változatosság az életében.

Az ablak egy kellemes , tavacskával díszített parkra nézett. Vadkacsák és hattyúk úszkáltak a tavon, és gyerekek játszottak távirányítós játékhajóikkal rajta. Szerelmespárok üldögéltek a színes virágágyások mellett órákig, egymásba felejtkezve.

Miközben az ablak melletti beteg kimerítõ részletességgel írta le a kinti világot, a másik, folyton fekvõ behunyta a szemét és maga elé képzelte a látványt. Egy meleg délutánon az ablak melletti ember egy, a parkon átvonuló karneváli menetrõl beszélt. Bár a folyton fekvõ ember nem hallotta a zenészeket, maga elé képzelte õket a másik érzékletes leírása alapján. A napok és hetek teltek. Egy reggel a betegeket fürdetni készülõ nõvér az ablak melletti embert élettelenül találta az ágyában, mert az éjjel csendben elaludt örökre. Elszomorodva hívta a személyzetet, hogy kivigyék az elhunytat.

Amint alkalom kínálkozott rá, a korábban a belsõ ágyon fekvõ beteg kérte, hogy a másik ágyban fekhessen. A nõvér szívesen segített, kényelembe helyezve õt azon az ágyon, majd magára hagyta. Lassan, fájdalmaktól gyötörve az ablak felé fordult az ember, és megdöbbenve látta: az ablak egy tûzfalra néz. Megkérdezte a nõvért, mi történhetett az eltávozott szobatárssal, hogy olyan szépnek festette le az ablakon túli világot.

A nõvér elárulta, hogy az az ember vak volt, nem láthatta a falat sem. Valószínûleg csak bátorítani akarta Önt! - mondta a férfinak.

°Egyik napon a bölcs rabbihoz egy férfi jött, és így panaszkodott:

- Rabbi, elviselhetetlen az életem. Hatan lakunk egy házban, s rettenetesen unalmas minden. Mondd, mit csináljak?

A rabbi ezt mondta neki:

- Tudod mit, végy egy bakkecskét, és vidd be a szobátokba. A férfi felháborodva mondta:

- Egy bakkecskét a szobába?

- Igen, igen. Tedd, amit mondtam - szólt a rabbi -, aztán egy hét múlva gyere vissza!

Egy hét múlva megjelent az ember a rabbinál, idegileg teljesen kimerülten:

- Nem bírjuk tovább elviselni. A kecskebak olyan büdös, hogy nem tudunk a szobában megmaradni.

- Rendben van - válaszolt a rabbi -, menj haza, és a bakkecskét kösd az istállóba. Aztán egy hét múlva gyere vissza!

Gyorsan eltelt az a hét is, s örömtõl sugárzó arccal jött vissza az ember:

- Ó, rabbi, milyen nagyszerû az élet! Áldott minden perc, amikor hatan együtt vagyunk, a bakkecske nélkül!

°Egyszer egy indiai hercegnő az édesapjától kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset. Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan bölcsességet, mely a szomorú napokban vígasztalja, a nehéz helyzetekben bárorítja, a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti. A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt.

Egyetlen szót vésett bele: Elmúlik!

:) Remélem hasonlókra gondoltál (:

Puszi!

°"A döntés meghozatala, hogy anyává válj, semmihez nem mérhető:őrök időre vállalod, hogy a szíved szüntelenül a testeden kívül őrködjön valaki fölött. "

°"Nagyon friss az élmény-

Alighogy születtem

Apukám, Anyukám !

Írjatok helyettem!

Nem sokat, csak annyit:

Eggyel több a létszám!

Majd - ha szeretni kell -

Számítsatok énrám!

Azért mert szerettek, jöttem a világra.

S lettem új fény, csillag, szülők boldogsága.

Szeressetek engem igaz szeretettel!

A kincsetek vagyok,

piciny kincs, de Ember!"

°

"Amikor először karodban tartod a kislányodat, döbbenten nézed és nem érted hogy lehet ilyen kicsi, apró kis emberke. Érzed az apró szívdobbanásait és attól kezdve ő az akit a legjobban szeretsz a világon. Megfogadod, hogy vigyázni fogsz rá, hogy mindig a támasza leszel és mindig számíthat rád ha baj van, ha rosszat álmodik, ha összetörik a kedvenc játékát vagy a szívét."

°"Grammban és centiben mérik, a földön mégis ő a legnagyobb dolog." :')

°"Mikor megszületik egy várva-várt gyermek,

az élet dolgai új értelmet nyernek.

Apaszív, anyaszív dobban meg egy párban,

új fénnyel ragyognak a világra hárman."

Remélem valamelyik megtetszett, de ha szeretnél még akkor írok szívesen (:

Puszi !

Ha már ilyen kedves vagy,én a kicsi unokámnak szeretnék olyan versikét,hogy mennyire szeretem őt.

Köszi.

Attila névnapra esetleg vmi aranyos versike ?!

Köszi:)

Szia!

Én a nagylányom 17. szülinapjára szeretnék valami kamaszosat :)

Köszi előre is

Én ilyen félét keresek, mondhatni bölcs mesét

Néhány sündisznó roppant fázik egy téli éjszakán. Összebújnak hát, hogy egymást melegítve védekezzenek a hideg ellen. De mennél jobban összebújnak, annál jobban érzik egymás tüskéit, annál jobban szúrnak. Próbálnak hát távolodni. Csakhogy akkor ismét dideregnek. Valahogy így van ez az emberrel is. Ha eltávolodik társaitól, minden kihűl körülötte, rideg lesz az élete. Ha közelít hozzájuk, némely szúrást, esetleg akaratlan tüskét el kell viselnie. De még mindig jobb szeretteink tüskés kedvét eltűrni, mint belefagyni az egyedüllétbe. Elvégre nekünk is vannak tüskéink, amelyeket a hozzánk ragaszkodók kénytelenek eltűrni. S ha él bennünk megértés, szeretet, e tüskepárbaj sosem okoz veszélyes sérüléseket.

Szia! Akkor én kérek!

Valami szép és különleges idézetet szeretnék a terhességről, babavállalásról.

Köszike!