Keresek egy idézetet... (beszélgetés)

Most egy verset keresek,hátha tud valaki segíteni.

Szóval arról szól,hogy meghal egy szerettünk és olyasmi van a versben,hogy miért süt a nap,amikor mi szomorúak vagyunk,meg miért boldogok az emberek....stb.

Remélem értitek,ahogy megfogalmaztam.

Van ilyen vers,vagy rosszul emlékszem?

Köszi előre is!

Szerintem amit keresel: Válogatás Bruno Ferrero: Több fényt című művéből, ennek az idézetnek a címe: A számla

Remélem erre gondoltál! :-)

Ez az,köszi!!!!!

Akkor kis történet,vagy minek nevezzem. De köszi!!!!!:)

Egy este, amikor anya a vacsorát fozte, 11 éves fia megjelent a

konyhaajtóban kezében egy cédulával. Furcsa, hivatalos arckifejezéssel

nyújtotta át a cédulát az anyjának, aki megtörölte kezét a kötényében

és elkezdte olvasni azt:

- a virágágyás kigyomlálásáért: 500 Ft

- a szobám rendberakásáért: 1000 Ft

- mert elmentem tejért: 100 ft

- mert 3 délutánon át vigyáztam a kishúgomra: 1500 Ft

- mert kétszer ötöst kaptam az iskolában: 1000 Ft

- mert mindennap kiviszem a szemetet: 700 Ft

Összesen: 4800 Ft .

Anyja kedvesen ráemelte fiára tekintetét. Rengeteg emlék tolult fel

benne.

Fogott egy tollat és egy másik cédulára ezeket írta:

- mert 9 hónapig hordtalak a szívem alatt: 0 Ft

- az összes átvirrasztott éjszakáért, amit a betegágyad mellett

töltöttem: 0 Ft

- a sok-sok ringatásért, vigasztalásért: 0Ft

- könnycseppjeid felszárításáért: 0 Ft

- mindenért, amit nap mint nap tanítottam neked: 0Ft

- minden reggeliért, ebédért, uzsonnáért, zsemléért, amit készítettem

neked: 0 Ft

- az életemért,amit minden nap neked adok: 0 Ft.

Összesen: 0 Ft

Amikor befejezte, anya mosolyogva nyújtotta át a cetlit a fiúnak. A

gyerek elolvasta és két nagy könnycsepp gördült ki a szemébol.

Szívére szorította a papírost és a saját számlájára ezt írta:

FIZETVE.

Arról szól,hogy egy anyuka megkéri a gyermekét,hogy segítsen neki a házimunkában,amiért ő pénzt kér. A végén az anyuka is pénzt kér mindazért,amit eddig megtett érte.

Köszi,ha valaki tud segíteni.

BABITS MIHÁLY: ADY

(ANALIZIS)

2.

Olyan magából táplálkozó lélek, mint Ady, sohasem tud elszakadni önmagától, sem semmitől, ami önmagának egy része. A dac új dacot szül magzatul és ellenségül; s ez fájdalmas tragikum. Nincs ma fájdalmasabban, tragikusabban magyar költő, mint Ady. A magyarság kérdése lelkének örök, égető problémája. A kétféle dac kétféle büszkeséget teremt - s mind a kettő fájdalmas büszkeség: a fájdalom büszkesége. Íme az egyik:

Más a lovam, a vérem, álmom:

Tőle jövök és idegen

Az én ősöm, fajtám, királyom!

Ilyen bánat nincsen felvarrva

E kerek földön senkire

Csak fajából kinőtt magyarra.

S íme a második fájdalmas büszkeség:

Góg és Magóg fia vagyok én

Fülembe még ősmagyar dal rivall

- - - - - - - - - - - - -

S hiába döngetek kaput, falat!

Így, aki büszke arra, hogy nem akar magyar lenni, nem tud nem lenni büszke arra, hogy magyar, s fáj neki, hogy nem fogadják el jó magyarnak. De új dac győzi le ez új fájdalmat, új büszkeség:

Míg nem jöttem, kodusok voltak,

Még sírni sem sirhattak szépen

Én siratom magam s a népem!

- Azért is magyar vagyok - szól az új dac

Hiszen én mindent elhagyok,

Dalt, életet és dicsőséget.

De az igaz: az én vagyok,

De a magyar: az én vagyok.

- - - - - - - - - - - - -

Ős napkelet olyannak álmodta,

Amilyen én vagyok:

Hősnek, borusnak, büszke szertelennek

Nemes, örök-nagy gyermeknek,

Nyugtalan vitéznek,

Nap fiának, magyarnak.

Végig a városon nem csilingel a szán,

mint gyerekkoromba.

Nem gőzölög a hó fázó lovak hátán.

A kocsit gép vonja.

Angyalok elszálló csengője se csenget

a fehér utcákon.

Jézuska pénzért jő, s karácsonyfát rendez

gazdagok házában.

Mindenik embernek a lelkében dal van,

És a saját lelkét hallja minden dalban.

És akinek szép lelkében az ének,

Az hallja a másik énekét is szépnek.

Babits hagyatékából egy fájdalmas, dermesztően keserű, vigasztalan vers került elő Csinszka haláláról. Címe nincs, csak feleségének egy megjegyzése: "kelt, 1934 novemberében, mikor Cs. haláláról értesült a költő."

"Miért faggatnak a holtak

kik élve némák voltak?

Miért hangos a halál?

miért van, ami nincsen?

miért fáj, ami mindegy?