Szép idézetet, verset keresek, ami nagypapáról szól! (beszélgetés)

én egy mikulásosra gondoltam..épp ezt tanultuk az unokámmal így kezdődik tegnapeste a sötétben öreg bácsit láttam ,

ez csak a Mikulás lehet mindjárt kitaláltam a vers a naplómban

Édesapámnak

Hajadba ősz szálakat festett az élet,

szemed mentén megszaporodtak a ráncok,

szürke színét megfakította az élet,

keményebbek lettek a férfivonások.

Büszkén nézek erre az arcra,

bár dacos voltam serdülő gyermekedként,

nem hiába volt a szigor és a féltés,

csak most értettem meg azt, hogy miért.

hogy miért féltettél annyira,

hogy miért is voltak a viták,

hogy miért noszogattál,

miért erőltetted az iskolát.

Nézlek mikor kisfiammal játszol,

s megcsillan a könny a szemem sarkán,

Mert olyan jó, hogy vagy nekem,

mert oly jó az édesapám.

Hiába minden, ha az ember,

nem ismerheti gyökerét,

ha nincs óvó kéz, aggódó szempár,

ki vigyázza félti életét.

Jó érzés nekem, hogy itt vagy,

s hogy van előttem példa,

hogy mindig meghozza gyümölcsét a becsület,

s a verejtékes kétkezű munka.

S bár nehezen mutattad ki,

tudom nagyon szerettél,

és mind a hármónkat,

csak a jóra neveltél.

Soha nem felejtem el,

azt a megfakult szürke szempárt,

s azt a könnycseppet a szemem sarkán,

a nagypapát, és a kis unokát.

Nyakó Zita

Szalai Borbála: Indulhat a vonatunk

Rajzoltam egy vonatot,

a vonatra ablakot,

ablakba egy nagypapát,

ölébe egy unokát.

Én vagyok az unoka,

nagyapám a nagyapa,

az ablakban mi vagyunk,

indulhat a vonatunk.

"Az életemet és sorsomat nem látom előre én

S csak remélem nem leszek majd egyedül a Földtekén

S csak remélem igaz lesz, mit egyszer mondott az anyám

HOGY BÜSZKE LESZEL EGYSZER ÉNRÁM, DRÁGA NAGYAPÁM!"