Karácsonyi emlékkép (beszélgetés)

Szia!

Látom,hogy nem most írtad,de én még csak most olvastam/olvastalak.

Megindító történet,nem is lehet mit hozzá szólni.Ezt érzi az ember..

Szép napot kedves Változó!:)

Köszönöm a hozzászólásodat!

Igen, talán a sors nem véletlen produkál dolgokat...

:)

Asssszem megtaláltam azt a társat, akiben újra tudok bízni, aki őszintén szeret...

Köszönöm, hogy elolvastad a történetem...

Mindenkinek boldog új évet kívánok!

Köszönöm!

Amúgy, amiért igazán kikívánkozott belőlem a történet, mert sajnos a karácsony hosszú évek óta mindig a pénzről, a hajráról, a feszültségről, na persze a nagytakarításról szólt, és szerintem evvel nem vagyok egyedül. Az a bizonyos karácsony valami egészen más volt...

Érezhető volt a szeretet, ami annyira őszinte, tiszta, és olyan erővel kötött össze akkor a gyerekeimmel, hogy esküszöm, szenteste nem bántam már semmit.

Talán hihetetlen, de így volt a legszebb.

Köszönöm Page, és neked is minden jót! :)

Én is csak ismétegetni tudnám, amiket az előző hozzászólók elmondtak...

Szívfacsaró, szomorú a történet, mégis boldogító, hiszen az ilyen a szeretetet csak ehhez hasonló rendkívüli helyzetekben lehet megtapasztalni...

Remélem, hosszú távon csak nyersz a történtekből, az anyai boldogság mellett, megtalál egy másfajta "boldogság" is az életben :))

Kívánom neked, teljesüljenek a vágyaid.

Köszönöm lányok, jól esik!

Egy kedves ismerősöm ezotériával foglalkozik, (ő nevelget :)) hogy megtanuljam elengedni a haragot...

Sok szempontból úgy gondolom igaza van, de nem mindig könnyű. A harag még itt van a lelkemben, de már nem olyan indulattal, mint anno. Való igaz, az idő sok mindent megold, megszépít, sőt! Mostmár úgy érzem, ez sem volt véletlen az életemben. Igyekszem mindenből levonni a következtetést...

Hááát, ebből is csak tanultam. :/

Köszönöm mégegyszer a kedves szavakat :)

és boldog új évet kívánok!

Engem is nagyon meghatott a történeted!

A férjed viselkedése borzasztóan felháborított, hogy tud egy apa ilyet tenni a gyerekeivel???

Még a férjemmel is elolvastattam a cikked, hát ő is, szóhoz sem jutott...

Sok erőt és kitartást kívánok a minden napokhoz!

Szia

Annyira szomorú a történeted,hogy megkönnyeztem.

Kívánom neked,hogy továbbra is legyél ilyen erős szerető édesanya.

Nagyon köszönöm a kedves hozzászólásokat! Sajnos az elmúlt napokban nem voltam net közelben, és ez most jól esett, hogy írtatok!

Mindenkinek további kellemes ünnepeket kívánok, és nagyon boldog új évet :)

Talán erre mondják, hogy édesen-keserű...?

Valakit elvesztettél, de találtál helyette mást...mert,biztos máshogy viszonyulsz a gyermekeidhez!

Éreztem,hogy szomorúan fog végződni a történeted...De erre a "csattanóra" nem számítottam...

Nagyon sajnálom.

Az biztos,hogy nagyon erős nő vagy!További sok erőt kívánok Neked az új évben is.

Szomorúan, szép történet, fájdalmas felismeréssel, de happy enddel :))

Remélem megtalálold, megtaláltad az igaz boldogságot.