Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Imádom a páromat, együtt lakunk egy éve, de néha az idegeimre megy! Én spórolnék, ő mindig költ, és mostanába nem értjük meg egymást. fórum

Imádom a páromat, együtt lakunk egy éve, de néha az idegeimre megy! Én spórolnék, ő mindig költ, és mostanába nem értjük meg egymást. (beszélgetés)


27. syria (válaszként erre: 9. - Cd2f2f0546)
2010. márc. 12. 10:07

Teljesen normális, hogy szeretsz egyedül lenni. Arra mindenkinek szüksége van, bármennyire is szereti a párját.

Az viszont nem jó jel, hogy már most az idegeidre megy, és nem értitek meg egymást. Mi lesz később, amikor esetleg jönnek a komoly gondok?

Azt írtad, hogy az elején rendben volt minden. Mi változott meg, romlott el?

26. 9704fa7d95 (válaszként erre: 4. - E584b61b26)
2010. márc. 12. 10:07
Szerintem az ember igenis tud változni. Persze csak akkor ha önszántából teszi, ő maga is akarja a változást. Az viszont igaz,hogy megváltozTATNI senki nem lehet, kívülről, anélkül hogy az akarná. (én is sokat vitatkozom a párommal, és ebben bízom. Én látom hogy ő is meg akar változni, és apránként, de látom a változást.)
25. f8db0709b8 (válaszként erre: 24. - D84c41cda5)
2010. márc. 12. 09:13

Köszönöm és Neked is szép napot!

Remélem sikerül!:)

24. d84c41cda5 (válaszként erre: 23. - F8db0709b8)
2010. márc. 12. 08:10
Legyen szép napod és legyen úgy mint régen./Tegyetek meg mindent azért, hogy így legyen/
23. f8db0709b8 (válaszként erre: 22. - D84c41cda5)
2010. márc. 12. 08:03
Pontosan igy van.
22. d84c41cda5 (válaszként erre: 20. - F8db0709b8)
2010. márc. 11. 19:38
Ha annyira rossz otthon, hogy nincs kedved hazamenni, akkor miért ez a bemutatkozó szöveged? - 2 lányom van és egy csodás párom! -Lehet, hogy valami olyan probléma miatt érzel így ami mostanában történt? Szerintem üljetek le megbeszélni, mert aki így mutatja be magát mint Te annál nem lehet nagy a baj.
21. Myrthil (válaszként erre: 20. - F8db0709b8)
2010. márc. 11. 10:59
Mivel rontották el, ha szabad kérdeznem?
20. f8db0709b8 (válaszként erre: 19. - Myrthil)
2010. márc. 11. 10:22
Nekem pont az,hogy anyósék rontották el,nehéz eset nagyon,és ez már nem sok,hanem kiakasztó,sokszor haza se akarok jönni.És nem azért mert egyedül akarok lenni....
19. Myrthil (válaszként erre: 18. - F8db0709b8)
2010. márc. 11. 10:19

Csak sok lehet, neki így természetes, és kell valaki, aki felhívja rá a figyelmét :)


Bár anyós szerint nagyon elrontottam a fiát :D

18. f8db0709b8 (válaszként erre: 17. - Myrthil)
2010. márc. 11. 10:17
Csak mikor az egyik fél túlzásokba esik nehéz elviselni:(
17. Myrthil (válaszként erre: 2. - Cd2f2f0546)
2010. márc. 11. 10:15

Szia!


Ez teljesen normális.

Mi az első pár hétben meg tudtuk volna ölni egymást. Olyan szokások jöttek elő, amit a randi alatt nem láthat az ember.

Pl imád órákig állni reggel a tükör előtt, mosogatni az arcát, fésülködni stb...

Én meg nem férek oda sminkelni, pedig már indulnom kellene a buszra. De én pl elhagyom mindig a használt papírzsepiket és a csokis papírokat. Én elnézem neki azt, ő nekem ezt.

Elvégre egy kapcsolat a kompromisszumokról szól. Együtt, egymásért. :)


Attól ne félj, hogy néha egyedül akarsz lenni. Ez tök normális. Mi is van, hogy másik-másik szobában töltjük az estét, mert egyedüllétre vágyunk. Én csendben olvasnék, ő tévézne.... Együtt nem menne. :)


A cselédségről annyit, én is éreztem. Aztán egyik szombat reggel úgy döntöttem, elég. Mondtam fáj a fejem, hányingerem van, de takarítani kellene, mert délután jönnek a szülők vendégségbe. Kicsit pakolj össze, indítsd el a mosógépet stb.

Azóta segít. Nálunk pl ő porszívóz.


Szóval fel a fejjel! Ha szereted, ne engedd, hogy ilyen kis apróságok tönkretegyék a kapcsolatotokat! :)

16. Évi-
2010. márc. 11. 09:56
Nálunk minden a meg nem beszélésen múlt. Nem szoktam tanácsot adni, de beszéljetek róla.
15. Évi- (válaszként erre: 9. - Cd2f2f0546)
2010. márc. 11. 09:50
Mi is sikeresen "összecsiszolódtunk". A vége az lett, hogy én a háztartási munkát végzem, néha cselédnak érzem magam, a párom pedig teszi a dolgát a munkájában este 6-7 óráig, de évek óta eltávolodva egymástól.
14. Sirga
2010. márc. 11. 09:50

Szerintem nincs itt semmi baj! Ha mindketten csak egymással tudjátok elképzelni a jövőt, akkor ezen nem szabad fennakadni. Fontos mindkettőtöknek a személyes élete is - az, hogy feleség leszel, nem fog meghatározni Téged, attól még TE maradsz!

A spórolásra azt tanácsolom: ne ess túlzásokba! Én ezt elszúrtam, mert a párom szeretett apróságokra pénzt kiadni, amire én azt mondtam. fölösleges. Csak épp azt is elértem ezzel hosszú távon, hogy már jóformán nem mer nekem semmit venni - soron kívüli, apró meglepetéseket, amik néha baromi jól esnének! -, nehogy azt kérdezzem, "Minek kellett erre költeni?". Szóval, csak okosan! :)

13. beu79 (válaszként erre: 9. - Cd2f2f0546)
2010. márc. 11. 09:40

Teljesen normális. Ne aggódj!

ÉS hogy szeretsz egyedül is lenni az meg nem hogy normális, hanem szükséges. Szerintem. Midnenkinek szüksége van arra hoyg kicsit egyedül legyen, magával törődjön. Ha már gyerekek vannak is azt modnják az a jó, ha mindenkinek megvan a saját -még ha az csak egy íróasztalnyi terület is - területe, ami csak az övé. Vagy egy hely ahova elvonulhat. Mi 7 éve lakunk együtt, takarítás nálunk is gond volt, mert én utálok, de viszont a rendet szeretem, így igazából ki is egészítjük egymást talán. Én rendet rakok, kisebb takarítást megcsinálom, vgay mosok mosogatok, ő meg megcsinálja amit én utálok.

Ja és ez nem két percig tartott míg ez is kialakult, hanem évek. Modnjuk én akkor még fősikolás voltam mikor összeköltöztünk ami egy teljesen más életvitel nyilván, mint dolgozó embernek lenni.

Szóval nyugi, türelem, kitartás, ki fog az alakulni!

2010. márc. 11. 09:38
Szerintem ezt egyszerűen hullámvölgynem hívják:) Nem feltétlenül kell arra gondolni, hogy nem illetek össze. Különbözőek vagyunk, így vannak konfliktusok. Szerintem ennyi lehet a gond
11. Évi- (válaszként erre: 2. - Cd2f2f0546)
2010. márc. 11. 09:37
Ém megértem, hogy bánt, hiszen az első év telt még csak el, mi lesz a tervezett többivel? Beszéltetek már erről? Nagyon fontos lenne.
2010. márc. 11. 09:34
Hát ez a helyzet annyira ismerős nekem.. :( Nos én is így vagyok a párommal. 3 éve vagyunk együtt, és 2 éve lakom itt nála. De mi is nagyon sokat veszekszünk, vitatkozunk... olyan dolgokon, amin lehet hogy nem kéne. Mostanra megszületett a kisfiunk és bíztam abban hogy ha meglessz a kicsi, minden jóra fordul majd, de nem így lett. Sokkal többet veszekedtünk, és már már azon voltam, hogy összecuccolok és elmegyek... de nem olyan könnyűek ezek a dolgok. Mert szeretem is... és jó vele lenni, ha minden happy köztünk. De máskor viszont meg azt érzem, várom hogy mikor megy el itthonról, és akkor kicsit fellégezek, hogy nem idegesítam magam épp miatta. Jól elvagyok itthon a kicsivel, és nem is igen jut eszembe, nem érzem hogy hiányozna. Régebben meg majd megvesztem, ha egy picit is távol van tőlem... Nem értem mért van ez így, de nagyon bánt! Mi is tervezzük az esküvőt nyárra, de félek tőle, nem akarom így igazán, amíg ilyen bizonytalanok az érzéseim... :( Nem tudom mit tehetnék???? :(
9. cd2f2f0546 (válaszként erre: 5. - Syria)
2010. márc. 11. 09:30

miért kell erre gondolni egyből? ez olyan rosszindulatú. Nem azt mondtam, hoyg az agyamra megy, és kiráz tőle a hideg.

2 éve vagyunk együtt, egy éve lakunk egytt. elejében minden szép volt, csak mostanában vannakgondok. pl ő semmit nem csinál otthon, én takarítok stb. már probáltuk megbezsélni, akkor segít, de egy két nap után ismét. néha cselédnek érzem magamat. idegesít. amugy meg tudom hogy szeret, érzem, kedveskedik, csak ez pl egy nagy probléma.


Igazából az érdekelne, hogy ez normális ha néha így érzek?

8. 7a1c4d35f1 (válaszként erre: 2. - Cd2f2f0546)
2010. márc. 11. 09:27
jajj. emiatt ne aggodj. én is 4-5 havonta elmegyek otthonrol egy egész hétvégére, és nem hianyzik. De rossz lefekudni egyedul. És mikor ujra együtt vagyunk jó érzés hogy ott van mellettem. Szerintem nem baj ha szükséged van néha egy kis különlétre.
2010. márc. 11. 09:27
Majd összecsiszolódtok, ha szeretitek egymást. Amúgy pedig teljesen természetes és normális dolog, hogy néha az ember szeret egyedül lenni... szükség van rá a feltöltődéshez. :o)
6. c95c921ae7 (válaszként erre: 2. - Cd2f2f0546)
2010. márc. 11. 09:26
Nincs azzal semmi gond. Legtöbb ember igényli néha a magányt. Ez normális.
5. syria (válaszként erre: 2. - Cd2f2f0546)
2010. márc. 11. 09:26
Ajjaj, valami nagy baj lehet köztetek. Lehet, hogy egyáltalán nem illetek össze?
2010. márc. 11. 09:26
Minden kapcsolatban vannak súrlódások!Vagy elfogadod ha őszintén szereted,vagy keresel olyat aki nem megy az idegeidre!Változni sajnos nagyon úgysem fogtok!Minden jót!:)
2010. márc. 11. 09:26

Mi már majdnem 5 éve lakunk egyutt. Az első 3 hónapot végig veszekedtunk, mire összeszoktunk.De azóta is egyutt vagyunk. Persze engem is idegesit egy csomo dolog, de biztosan nekem is vannak olyan dolgaim amitol ő mászik a falra (széthagyott papirzsepik).

Nálunk én vagyok a pénzügyes,de előfordul hogy ránk jön a költési kényszer. Persze felváltva, igy hol ő van besózva emiatt hol pedig én.


Miért nem értitek meg egymást?

2010. márc. 11. 09:24
Az esküvőttervezzük, szeret, tudom, én is, mással nem is tudnám elképzelni az életemet, de néha hanem vagyok vele, akkor abszolut nem hiányzik, és még jó is hogy egyedül vagyok. bánt a dolog.
2010. márc. 11. 09:23
Imádom a páromat, együtt lakunk egy éve, de néha az idegeimre megy! Én spórolnék, ő mindig költ, és mostanába nem értjük meg egymást.

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook