Hogyan tovább, ezek után? (beszélgetés)

Én ezét gondolom,h lehet egy 3.a dologban,mert a férj olyan dolgokat produkál,amit normális esetben évek óta elhúzódó csatàrozás,sértődöttség,stb. előz meg,nem pedig néhány nézeteltérés.Akkor pedig nem sok értelme van a beszéljék meg frázisnak.

A fèrj azért nem szólt hamarabb,mert csak most van szüksége rá,h legyen mivel támadnia,ne ő legyen a hibás,kell vmi ok,amiért így viselkedik.Ez csak szìnjáték,csak igen,azt kellene kideríteni,h miért.De én biztos nem kerülgetném,h mi baja,hanem ha nincs kedve velem aludni,akkor mehet is.

Bocs, de normalis esetben a ferjed a tamaszod. Apukad ledig atadja a helyet neki. Szulokent o patyolgat es nevelget, mikor felnott leszel, a tarsad/ferjed lesz a tamaszod, es apukad a masodik helyre szorul, minimum.

Ez nem azt jelenti, hogy nem szereted, hanem azt, hogy a fontosabb dolgokat nem vele, hanem elsosorban a ferjeddel beszeled meg. Mindenkit zavar, ha az anyos-apos-anya-apa fontosabb mint o. Raadasul hogy o lenne a tamaszod? Akkor, komolyan kerdezem, a ferjed mi volt eddig?

Ha nem erezted, hogy melto tars, te is egyaltalan mit kerestel mellette 17 evig?

Borzasztó dolog elveszíteni valakit, de sajnos ezen túl kell lépni és élni kell az életed, mintha semmi nem változott volna.

Nyilván ezt még nem élted át, különben nem mondanád ezt. Ne is éld át azt amit én.

Most komolyan kérdezed, hogy miért vagyok néha rosszkedvű?

Talán mert hetenet kimegyek édesapám sírjához, és hiányzik és Ő volt a támaszom. Ezért vagyok rosszkedvű.

Mint írtam pár hónapja vesztettem el.

Párterápiára kellene mennetek, hogy visszahozzátok ezt az egészet a szakadék széléről. Annak is oka van, hogy 17 év sérelmeit kell elmondania most, mert miért nem mondta el az elmúlt 17 évben? Hol volt 17 éven át a kommunikáció?

Annak is oka van, hogy nem akar melletted aludni.

Annak is oka van, hogy nincs fogalma a keresetedről, annak kieséséről. Annak is, hogy anyagiakat hánytorgat fel.

Annak is oka van, hogy nem ápolja a saját gyerekeit soha.

Párterápia talán segíthet. Feltéve, hogy mind a ketten meg akarjátok egyáltalán menteni.

A férjnek el kellene mondania, mi a baja konkrétan,mert ez így nagyon gyerekes, főleg egy ilyen élethelyzetben, amikor a feleségét ekkora trauma érte.

Szerintem le kellene ülnie vele, a beszélgetést kezdeményezze a feleség, nagyon komolyan és tárgyilagosan. A férj mondja el, mi a baja, vagy mi volt a baja, hogy legalább az okok derüljenek ki.

A 17 év alatt biztos sok minden történt,ami nagyon zavarta, csak valami miatt nem mondta el. Talán nem akart konfliktust, nem tudom.

Itt alapvetően nagyon durva kommunikációs problémák vannak.

"legy olyan mint amikor megismert es beledszeretett"...

Mi sem konnyebb most, hogy a ferje igy megbantotta!:) reszemrol mindenkinek szuksege van elgyaszolni a szeretteit, ez nagyon fontos, ha van megfelelo odafigyeles, amikor valaki gyaszol, nem lesz utolag depresszios. Akinek nincs lehetosege rendesen elgyaszolni valakit, az pedig utolag borul es depresszios lesz.

Viszont a pasik nagyon rossz neven veszik, ha az o szuleik ki vannak turva az unokazasbol, es mas dolgokbol es nehezen veszik, amikor mindenben nekik kell a feleseg anyjahoz, apjahoz alkalmazkodni. Ne legyen igazam, de ha volt ellentet az apos es a ferj kozott, akkor innen is eredhet, hogy most robbant, esetleg evekig rejtegette az ellenszenvet es akkor meg azert most. En elitelem annyiban a ferjet, hogy ha mar komunikal, legyszi ne 17 ev utan, hanem tessek megmondani real time, hogy mi idegesiti mert igy, ennyi ido utan ki tudja ezt kibogozni?

a megoldás a kommunikáció lehet itt is, és ha a férjed már a látványodtól is rosszul van végighallgattni sem fog már...

a nyafogás és szomorúság, hiszti része főleg idegesítő a számára

ezért én a helyedben, jól átgondolnám a puszta tényeket amik a házasságotok mellett szólnak és írnék neki ezekről egy kedves, de nem nyafogós, türelmes de nem csöpögős tényszerű levelet...

ha ez sem segít akkor ennek vége, a mai világban a pasik könnyen lépnek le nem bírják a felelősséget a terhelést

még egy tanács, próbálj kedves lenni, ne zavarjon a különszoba se, légy olyan mint amikor megismert és belédszeretett

Nekem az jutott eszembe, hogy a nok szoktak athurcolkodni aludni:) es rengeteg hazassagban pedig soha nem alszanak egyutt, ettol fuggetlenul van szex. Ami banto, az az, ahogy tette, veszekedve, ilyen megjegyzessel...

Nagyon szomoru ez az egesz, irtad, hogy ingerult voltal sokszor, ez elofordul mashol is, nem tudhatjuk, milyen mereteket oltott stb. ezert erre nem is terek ki, mindenhol vannak vitak, mindenhol valamelyik fel igenis szokott ingerult lenni vagy faradt, vagy nyugos. Sok fugg attol is, hogy ez hanyszor es hogyan tortenik.

De egy kis reszleten megalltam: csak a te szuleidet irtad le, az o szulei mennyire voltak jelen a kapcsolatotokban? Nem lehet, hogy ez mindig zavarta ot, es most van elege? Marmint hogy a te szuleid mindig jelen lehettek az eletetekben, az o szulei meg esetleg tavol vannak vagy nem vagy jo viszonyban veluk?

Józsit kiegészítve: és az sem mellékes, hogy te pl. hónap óta rossz kedvű vagy, amit ő valamilyen szinten tolerált, de te az ő rossz kedvét nem igen tolerálod. Lehet, hogy a te rossz kedvedtől lett ilyen?

Borzasztó dolog elveszíteni valakit, de sajnos ezen túl kell lépni és élni kell az életed, mintha semmi nem változott volna.

Nem kellene igy viselkednie a párodnak megkellene

értenie téged!