Hogyan támogassam a párom? (beszélgetés)

Az anyósokról van szó, úgy veszem észre.

Vannak kivételek is, pl. az én anyósom soha semmibe nem szólt bele, nem intézkedett helyettünk, mindig mindenben segített. Én az ő példáját követem, és tudom, hogy szeret mind a két menyem. Segítek, ha kell, ha engedik vagy szólnak, és nem kritizálok, nem dirigálok, tanácsot sem adok. Egyébként szegény Édesanyám is ilyen volt, nem szólt bele semmibe, ha kértük, hogy jöjjön, akkor jött, segitett.

Hát igen,én is azt mondom,hogy sajnos.De meggyőződésem,hogy erről nagy részben a pasik tehetnek,mert Ők hagyják működni anyukát.

Ezt csakis Ők tudnák az anyjukkal elrendezni,normális síkra tenni a kapcsolatukat.

Ha kell erőszakosan,csakhogy ettől sok vissza riad,mert hát anyukát megbántani,na azt nem szabad.A feleségüket,Őt meg lehet...

Az ilyen anyósoknak soha senki nem felelne meg menynek,mert mindenkiben találnának hibát.Ha túl határozott vagy azért,mert nem engedsz beleszólást az életetekbe,ha meg kedvében próbálsz járni játszod a hülyét,kikéred a véleményét mindenben,hagyod,hogy főzzön rátok,elintézzen dolgokat helyettetek,akkor egy idő után az lesz a baja,hogy milyen idióta nőt talált a fia,egy levest nem képes megfőzni,egy számlát nem képes befizetni,vagy egy bugyit kimosni egyedül....Szóval ezeknek nem lehetne megfelelni.De szerintem nem is kell,hanem a párunknak kell belátni,hogy az anyja elviselhetetlen,és tegye takarékra!Ha nem tudja,akkor a mamának le is út,fel is út.

Ezt általában azért nem akarják.Habár most nem a sajátomról beszélek,mert volt,hogy majdnem 2 évig nem beszélt a fiával,nem látta az unokáját,mert annyira haragudott(kb:200m-re lakunk egymástól)Mondjuk nekem nem hiányoztak,tettek érte leget,hogy ezt érezzem.

Az ilyen anyukáknak pont ez a bajuk,hogy a fiuk tud létezni nélkülük is.Ezt nem tudják elfogadni,hogy nem áll meg az élet akkor sem,ha ő nem intézkedik bele az életükbe.

Mert nekik meggyőződésük,hogy csakis ők képesek a fiukat normálisan ellátni,és elintézni helyette mindent,vagy legalábbis bele kotnyeleskedni minden dolgába.Gondolom addig természetes volt ez nekik,amíg nem került "rivális",vagy is egy másik nő képbe,akit szeret a fiuk.Erre viszont nagyon féltékenyek,és betegesen próbálják bizonyítani,hogy ők bizony sokkal többet érnek,mindent jobban tudnak...stb.

Ha a meny jelölt ezt nem tűri,akkor pedig egy kibírhatatlan hárpia,és azon dolgoznak,hogy erről meggyőzzék a fiukat is.

Na most,hogy az imádott gyereküket ezzel tennék éppen boldogtalanná ha ez sikerülne,eddig egyik sem jut el agyilag,ezt már általában nem képesek felfogni,hogy igenis rosszat tesznek azzal,hogy nem hagyják élni a fiatalok életét úgy,ahogy Ő azt jónak látják....

Ki érti őket....?

Nem mondta meg, de nem is fogja az esküvőig látni.

A múlt évben három esküvőn voltunk. Azóta azt hallgatom, hogy az első ruhám milyen csúnya volt a masni, a másodikon mennyire elállt a pánt, a harmadikon milyen undorítóak voltak a rózsák.

Ezek után tök mindegy milyen lesz a ruhám, úgy sem fog neki tetszeni.

Nem értem az ilyet!

Pedig ahogy írtad már nem most bútoroztatok össze,szóval igazán beláthatná,hogy megálljátok a helyeteket nélküle is.

Nagyon szorítok,hogy minél előbb véget érjen ez köztetek,hiszen jogotok van boldogan élni.:)

Megkérdeztem, azt mondja, nincs velem semmi baja, majd másnap újra kezdi előröl :S

Nem csak ebben, de másban is úgy érzi, nem vagyunk képesek magunkról gondoskodni.

Pl új vízszolgáltató van, új szerződést kellett kötni. Ő akarta a mienket is elintézni, amikor pedig szóltam neki, majd én elintézem, megsértődött, hogy mindenből kizárjuk. Pedig nem is egy helyen lakunk, alá se írhatta volna :S

Nem kérdezted meg még tőle,hogy mi az az ok ami miatt ennyire nem képes téged elfogadni??

Szerinted arra sincs esély,hogy ha meg volt az esküvőtök és látja,hogy ez valóban komoly akkor majd másként kezeli a dolgot??

A kedvesednek teljes mértékben igaza volt,hisz az ember lányának egyszer van ilyen napa z életében,és igenis nektek van jogotok dönteni az esküvőről.Miért kéne neki??Pff..

Az a betét le fog járni,és mivel egy malomra hajtjátok a vizet így ez szerintem elenyésző probléma.

Igen, csak lassan kifutunk az időből...

Most az esküvő miatt veszekszünk leginkább...

Pl tegnap arra értem haza, a párom sehol, de mivel a cucca itt volt, sejthető volt, hogy anyósnál van.

Fél órát kellett rá várnom. Mivel több, mint egy órával korábban hazaért, sejthető volt, nem csak a szokásos, szia anya, megjöttem beszélgetésről van szó.

Állítólag kiállt mellettem, anyós bőgött, majd kiakadt, amikor párom megkérdezte, hogy miért kell őt zsarolni.

Én mondtam neki, hogy az szerintem érzelmi zsarolás, hogyha valami nem úgy van, ahogy ő akarja, akkor az nem is kell, és nem is fizet semmit, és nem jön el a lakodalomba. (Mostanában ez az ő szava járása... :S)

Tegnap pl az volt a baja, hogy az egyik felét ő fizeti a lakodalomnak, a másikat a párom előlegezi meg a szüleimnek, amíg nem kapom meg a pénzem. ( Ez lagzi után 3 hónappal lesz, akkor jár le a betét).

Azt mondta, így semmi jogom beleszólni az esküvőnkbe, mert neki és a páromnak kell döntenie.....

Párom pedig megvédett, és azt mondta, ő inkább velem együtt, kettesben akar dönteni. Ez miatt volt a veszekedés....

Szerinted ez normális gondolkodás? Szinte minden megvan, de ha az esküvőre terelődik a szó, csak fintorog és nyávog, neki ez sem tetszik, az sem tetszik, meg ezt akar, azt akar. Most tényleg szereti a fiát, vagy épp az teszi boldoggá, hogy mi miatta veszekszünk.

A tanácsról:mivel minden párkapcsolat és gyermek más ezért speciel én párkapcsolatba meg gyereknevelésbe nem osztogatok tanácsokat!

Ötletem ami volt azt már le írtam,de mivel nem ismerem a helyzetet és ugye titeket se így baromi nehéz,hisz nem tudom mennyire kivitelezhető a számotokra amit esetleg ti is jó ötletnek tartotok:Szóval baromi nehéz:S

Erről beszélek...látom Te meg értetted,hogy nem bántásnak szántam.

Hidd el meg fog oldódni ez hamarosan,hiszen szeretnétek ezen változtatni,és akkor sikerülni is fog!

Én sem hinném,hogy bárki is bárkit bántani akarna azzal amit csinál,egy idő után zavaró lehet,meg ugye idősebbek mások a rigolyáik,de olyan embereket neveltek fel akiket ti szerettek :)

"És mégis itt panaszkodsz"

Nem panaszkodok,csak beszélgetünk.

Én ezért nem vállalom be addig a babát, amíg anyóshoz közel lakunk.

Hiába költöztünk el, nem mentünk elég távol.

Tudjuk, hogy az a megoldás, hogy tovább kellene mennünk ismét, csak pénzünk nincs rá.

De ha tudsz valamit ajánlani, nagyon szívesen elfogadjuk.

És nem tartom őt rossz anyának, épp ellenkezőleg. Túlságosan szereti a fiát, és majd ezzel fogja tönkretenni.

Tudod, a pokolhoz vezető út is jó szándékkal van kirakva...

És félreértések elkerülése végett,ezzel a hozzászólásommal nem arra akartam sugallni,hogy bárki is rossz szülő lenne,vagy bármelyikőtök gyermeke is hiányt szenvedne bármiben is,csak amíg a pár (a szülők) valamilyen zavaró tényező miatt nem kiegyensúlyozottak addig nagyon nehéz a picúrokkal is kiegyensúlyozottnak lenni!Problémák adódnak így is minden családban,de vallom,hogy mindenre van megoldás.

Nem győztem hangoztatni az eddigi hozzászólásaimban,sajnálom,hogy ilyen problémátok adódott,csak megoldást kell rá találni,nem kifogásokat keresni.

Ha nem így gondolnád akkor olvasd el a fórumot, a hozzászólásokat amik eddig keletkeztek!

És ha ez nem itélkezés hanem ez a véleményem,és jogom van megmondanom,mert szólásszabadság van!És én ezekből a hozzászólásokból amiket itt írtatok ezt látom!

Ha meg meg beszéltétek már hogy mentek akkor meg van a megoldás,nem???

És mégis itt panaszkodsz...

Tőlem tarthattok inkorrektnek meg bárminek én is elfogadom,hogy ezt gondoljátok rólam!Nem lehetek mindenkinek szimpatikus.De a véleményemen ez nem változtat.

kiállt értem a párom, anyós szerint mindennek én vagyok az oka, hogy túlságosan irányítom a párom.

Ezt nem nagyon értem! Mégis mit vár? Hogy 6 év után elnézzem, hogy ő mondja meg a páromnak mit csináljon????

Én egyszer már megtettem...

Közöltem anyóssal, remélem, most boldog, hogy tönkre tette a fia boldogságát.

Olyan gyönyörű 3 hetünk volt, amíg nem jött.

Aztán megint elkezdte.

Tudom, hogy lépnem kell valamit, csak még nem tudom, mit.

Annyi biztos, hogy jövő év elején költözünk, csak addig kell valahogy kibírni, illetve a lagzi szervezést.

Sajnos van benne igazság amit írsz...

Én azért sajnálom azokat az embereket(még akkor is ha nem értem meg igazán),akik nem képesek kiállni magukért a társukért a családjukért az életükért....

Szerintem hagyd rá te is!Nekik így jó!Én biztosan nem tűrném ezt senkinek,de ők élvezik mivel tűrik!

És szeretnek is zsörtölődni rajta.

Remek élet lehet.Kb ahogy ez kiderült volna úgy léptem volna le a családból még akkor is ha George Clooney a pasi!Nem hogy még tűrjem.

Mindenkinek joga van választani,senki sem kényszeríti őket,ők a saját akaratukból élnek így,és jó is így nekik,mert ha nem akkor valamit tennének.A panaszáradaton és sopánkodáson kívül!