Hogyan reagálhatnék arra, hogy a családomnak folyton be kellene számolják, hogy mikor, hova megyek, kivel? (beszélgetés)

Csinálj 20-30 db kártyát és azokra ,külön- külön írd föl,hogy pld.- fogorvos,bank,bolt,kocsma,barát,barátnö,mozi,színház...stb. és elmenés elött csak húznod kell.

Ezeket a kártyákat késöbb tovább adhatod a gyerekeidnek...

Én általában tudom, hogy a fiam kb. merre jár.

Ha nekem van valahol dolgom, én is tudatom vele napközben telefonon, hogy hol vagyok és hol tartok az intézni valókkal, kb. mikor érek haza.

Nem mintha elszámoltatna, csak nem baj, ha tudja, hol vagyok. Ő is nyugodtabb így. Ha bármi történne...

Es akivel nem laksz egyutt, azt mindegy, hogy nem tudod, hol keresd?

Ezzel amugy nem értek egyet. Tesom pl egyetemre jart, kb 300 km-re otthontol. Heti 1x ha felhivta anyát, és anya ezzel elegedett is volt. Halvany lila goze nem volt rola, hogy mikor, kikkel, hol van. Mikor er az alberletebe.

En otthon laktam, ment a folyamatos b..tatás, ha 15 perccel kesobb ertem haza vhonnan, mert odszefutottam vkivel utkozben es dumaltunk egy picit.

Mi történt, hogy még senki nem írta, hogy szakíts meg velük minden kapcsolatot!:DDD

Hát még jó, hogy érdeklődnek, kérdeznek.

Az, hogy FI ezt tolakodónak tartja nem is értem. Nem ezekkel az emberekkel nőttél fel és éltél közel 28 évet egy fedél alatt?

Ez most egy új szokása a szüleidnek?

Eddig nem kérdezték meg, eddig nem mondtad el nekik, csak ki sunnyogtál a nagy házból és kész? Micsoda család az ilyen?

Az én fiam 32 éves, és mivel itthon lakik, ezért sosem megy el úgy itthonról, hogy ne szólna. Ha épp nem tud szólni mert elaludtunk és ő akkor megy el itthonról, akkor kiírja egy cetlire, pedig lehet, hogy észre se vennénk hogy nincs itthon, hiszen nem nyitunk be hozzá percenként.

Tehát, az a természetes, ha nem csak fogjunk magunkat és lelépünk egy bú nélkül, hanem szólunk, hogy találkozóm van, majd jövök éjfél körül, stb.

Mikor otthon éltem az én szüleim is gyakran megkérdezték.

Ameddig nem tiltják (szép lenne felnőtt nőnek megtiltani), nem adnak utasításokat hová mehetsz és hová nem nincs ezzel baj. Ha valamiről nem szeretnél beszámolni, azt pedig megmondhatod, hogy ne haragudjanak, magánügy.

Nem függ össze a rezsibe történő beszállás, illetve az, hogy tájékoztatom a velem együtt lakókat, hogy hová megyek és mikor jövök haza.

Ha beleszáll a rezsibe, akkor nem kell megmondania?

Szerintem akik egy lakásban laknak, ott természetes, hogy megmondjuk hová megyünk és mikor jövünk haza.

Pl. a 22 éves fiam (a férjem és én is) oda megyünk ahová akarunk, de mindig megmondjuk, mikor jövünk haza.

Ez természetes a szülők részéről.Addig örülj míg kérdezik....

Biztos furcsa,még a szomszédommal közlöm,(ő is) mikor hova megyek.Nagyon sokszor hasznos.

Pont a kisasszony miatt érzem én is, hogy ez nem sima érdeklődés. :(

Nem akarok belemászni FI pénztárcájába, de kérdés az is, hogy otthon ad-e/kell-e beleadni a kiadásokba. Nyilván sok szülő úgy akar segíteni, hogy nem kér a gyerekétől, de másik oldalról pont ezért érezhetik a szülők "nyeregben" magukat, mert még "az ő kenyerüket" eszi.

Ha megteheti FI, akkor valóban a különköltözés lenne a legjobb.

Ez túlzott kíváncsiságnak tűnik. A múltról már nem kellene faggatniuk, hiszen amiatt nem kell már aggódni.

Anyaként írom, hogy ezt az érdeklődést mindenki csak akkor érti meg, ha ő is szülő lesz !!! A "hová mész ? mikor jössz ?" nekem mindig természetes volt, még itthon laktak a gyerekek.

A " hova mész,kisasszony ?" nekem inkább hatalmat jelent, mint szeretetből fakadó aggódást.

Viszont a " mentem" sem a megfelelő kommunikáció egy szülő felé. Annyit mondhatnál magadtól is, hogy pl. " találkozom egy barátnőmmel, ekkor jövök, ha később, akkor felhívlak benneteket." A helyet sem kell megadni utca,házszám szerint, de legalább a környéket ajánlatos. Nem mindegy , hogy kis településen laksz vagy városban. Akármi történhet, baleset is,stb., a szülő legalább kb. tudni szeretné, merre keresse a gyerekét.

A helyedben elköltöznék otthonról,- de nem pár utcányira, hanem messzebb - és élném a felnőtt életet.

Ja, újraolvastam.

Nem tudom, mivel érdemelte ki ezeket a kérdéseket, de fura, hogy mindenki felügyelet alatt tartaná.

Talán attól félnek, hogy megint párra talál.

Nem lehet, csak simán érdeklődés? Az én fiam 23, most költözött el, én is mindig megkérdeztem, nem ellenőrzés, csak érdeklődés szinten. Sőt, ha később jött bármi miatt szólt is.

Szerintem igazából addig ők gyerekként fognak keresni, amíg otthon élsz, ez a szülőkből zsigerből jön, ha 50 éves vagy, akkor is. Ha külön élsz, akkor is, csak ezeket a napi kérdéseket nem tudják gyakorolni :)

A családod kérdezi vagy csak a férjed?

Úgy értem: szüleid, testvéreid, gyerekeid mind kérdezik?

28 éves nő vagyok, eddig egyszer költöztem külön, amikor összeköltöztünk a párommal. Szakítottunk pár hónap után, majd hazaköltöztem, mert nem lett volna értelme pár utcával arrébb lakást bérelni, mikor elég nagy a ház. A magam útját járom, viszont akárhova elmegyek, mindig számom kérik hol voltál, kikkel voltál, merre. Ha elmegyek valahova, mert hirtelen eszembe jut, hogy be kellene ugorjak az üzletbe, rögtön kérdezik hová mész, kivel, miért. Ha csak odaszólok, hogy mentem, hova mész kisasszony…

Itt az lenne az egyetlen megoldás ha megint külön költöznék, vagy egy lehet valahogy orvosolni?