Hogyan lehet az, hogy teljesen mást értenek abból, amit közvetítek és teljesen másnak látnak, mint amilyen vagyok? (beszélgetés)

Mindig azt szoktam mondani ha egy ember mond nekem- rólam valamit arra vagy figyelek vagy nem, ha kettő mondja van benne igazság ha három akkor én látom rosszul magamat.Kívülálló mindig objektívebb, mint én saját magammal kapcsolatban.

Hidd el érdemes elgondolkodni rajta..

Nem mindegy hogy az ember egy szerepet jatszik ,tehat megprobalja reklamozni sajat magat olyannak , amilyennek szeretne lenni ! Vagy pedig önmagat adja ....

Ha , csak 1-2-ember ismer "felre!" akkor azzal ne is törödj , de ha minden masodik ember igy velekedik rolad ahogy itt irod , akkor erdemes elgondolkodni, szerintem.

Hát nem tudom. nem gondolnám hogy túl színezem a dolgokat(legalábbis remélem), csak egyszerűen nem értem.

De vajon miért nem mondtam el senkinek hogy zaklattak? pontosan azért mert nem hitték volna el, hihetetlen. pedig elhiheted a mai napig előttem van minden, és a mai napig ez kihat az életemre!

Egyszer volt az egyik tv csatornán egy ilyen téma hogy fiatal lányokat szexuálisan zaklattak, anyu nagyon szörnyűködött, mire én megkérdeztem hogy ha én is azt mondanám hogy gyerek koromban engem is zaklattak elhinnéd??? mire ő, hát nem tudom!! a mai napig a fülembe cseng ez a mondata!!

hát nagyon nehéz!

nagyon nagyon sok erőfeszítést kellett és kell még mindig( főleg a testvéreim felé)tennem.

A szüleimen észre veszem hogy ők már hisznek nekem, megbíznak benne, látják hogy tényleg nem én vagyok a fekete bárány a családban.

A két bátyám ők már nagyon nehéz kérdés. ők soha nem mondanak/mondtak el nekem semmit, pedig soha de tényleg soha nem hallottak vissza tőlem semmit. és mégis ilyenek velem.

megpróbálok ezekkel együtt élni, pedig nagyon fáj hogy ilyenek a testvéreim velem:(((de megváltoztatni nem tudom őket, igaz már nem is akarom, egyszerűen csúnya ilyet mondani de nem érdekelnek. Úgy gondolom hogy eleget magyarázkodtam már feleslegesen. ha nekik így jó, akkor nekem is. igaz nagyon fájt ebbe bele törődőm, de ez van:(

mintha én is ilyen lennék:D

kit érdekel ki mit gondol...:D

1. Nem ismernek

2. Nem ismered magad

Hát ebben a történetben biztos, hogy nem te voltál a tapintatlan, kötöszködő bunkó.

Lehet, hogy csak jobban meg kéne válogatnod az ismerőseid...

bruhahaha,ez jóó!Engem múltkor anyám oktatott ki,krumplifőzelék habarása volt a téma:kajak megmutatta,hogyan kell,holott már ezer éve tudok főzni bármit!Ja,és nem ő tanított,hanem magamtól tanultam meg,jöttem rá!Borzalom!

Az én anyám meg át tud jönni papucsban,mondjuk most már nem bánom,mert beteg,de marha jóóó,hogy 10 percre lakik tőlem,és nincs itt egész nap :DD

Igen, valami ilyesmi lehet, ezért lenne jó, ha megtanulnék jól kommunikálni.

Tényleg, az eddigi összes munkahelyemen probléma volt ez. Komplett idiótának néztek mindenhol. Azt nem tudom, hogy miért, mi által.

Kicsit más azért a magánéleti és a munkahelyei dolog, de lehet, hogy mindkettőre megoldás lenne.

Tudtok ajánlani könyveket esetleg?

A testbeszédest ismerem. Látom magam benne, általa...például, hogy ha feszengek, szorongok, izgulok hogyan viselkedem és mit hogyan teszek...bár változtatni eddigízlen még nem sikerült rajta :(

Köszönöm. Nem is igazán azzal van a baj, hogy beszólogatnék vagy minősítenék valakiket, mert ez nem teszem. Inkább olyan, minta azt feltételeznék rólam, hogy én rossz szándékú vagyok.

pld. vendégség volt nálunk, sokat készültem, kb 40-45ezrembe volt az étel, ital..erre az egyik vendég sértődötten mondja, hogy neki semmi nem ízlett és hogyan lehetek ilyen figyelmetlen...kb. 15 féle étel volt, többre se időm se pénzem nem volt és mégis rosszul jöttem ki belőle, pedig nagyon sok érzésem és munkám volt benne ő mégis azt feltételezte, hogy én nem vettem figyelembe azt, hogy ő mit szeret és az ízlését és nem foglalkoztam azzal, hogy őt is azzal várjam, amit és ahogyan szeret