Hogy vegyem rá a párom a babaprojektre? (beszélgetős fórum)

Ez sokak "kedvence". Nem szült magának ápolót :P

Hogy megéri-e? Sokak életéről fel lehet tenni ezt a kérdést. Sokan élnek abszolút létminimumon. Nekik megéri élni? Igazából bárki életének az értelmét meg lehet kérdőjelezni. Személyes véleményem, hogy nem, nem éri meg, az élet igazából értelmetlen, de éljük.

A kedves szavak... Valakinek nem a szerintünk kedves szavak kellene, csak valamilyen emberi szó. Mikor a néni kózházban felszik, vagy nyaral, biztos, hogy sok emberkkel kapcsolatba kerül, és feltételezem, hogy ezt élvezi. Lehet, hogy az ápoló egy idegen, de nem hiszem, hogy cudarul bánnak vele, és igazából nem a mézes-mázas szó, hanem a törődés kel az embereknek.

Az utolsó két kérdés pedig abszolút értelmetlen. Ha már meghalt az ember, akkor annyira mindegy, hogy ki van vagy ki nincs a temetésén, vagy hogy van-e friss virág a sírján. Őszintén szólva, nem biztos, hogy minden családi sírt megtalálnék a temetőben, mert nem szoktam kijárni. Nekem a felmenőim, akiket nem ismertek, úgy élnek a fejemben, ahogy nagymamám mesélt róluk, és nem egy kő téglakét.

Nem akarom, hogy engem egy kokrét ponton meg lehessen találni halálom után. Egyrészt tök fölösleges kijárni, másrészt nem akarom, hogy a hozzátartozóim olyan hülyeségre annyi pénzt kiszórjanak, mint a sírkő. Én dédnagyanyám és öreganyám születésnapján gyertyát gyújtok otthon. Nagyanyámnak nincs nyughelye, dédnagyanyám sírjáért meg nem fogok összesen 500 km-t utazni.

"Nem félünk attól, hogy a gyerekeink ne szeretnének minket, és az unokáink, hisz ez csak az otthonról hozott családi minta miatt is lehetetlen lenne. "

nem véletlenül írtam ezt. erre a kérdésre ez a leg egyszerűbb válaszom....

Hát ez elég szélsőséges dolog.

És hány olyan szülő van, akire a saját gyerekei nem kiváncsiak?

"kit mi tesz boldoggá. Ez annyira emberfüggő!"

Egyet értek ! :)

Nagyon szép és idillikus a kép amit leírsz, csak számomra nem életszerű. Mert nem tudni, hogy a nevelési mintán kívül milyen lesz a gyerekeid alaptermészete, ami sajnos adott dolog, nem változtatható. Aztán még az is lehet, hogy nagyon messze fognak letelepedni, a mai világban ez is elég gyakori....

Persze legyen így, én kívánom Neked!

Mivel nekem a társas lét iránti igényem kimerül a páromban, mi ketten fogunk jó dolgokat csinálni. Sokat fogunk utazni, emlékeket gyűjteni, kirándulni, tanulni, bolondozni, adakozni.

Nálunk nem is lehetne másképp, mert a férjem sem akar gyereket. szóval csak ezzel lehet tervezni! :)

Szerintem mindkét életnek megvan a maga szépsége, kit mi tesz boldoggá. Ez annyira emberfüggő!

de ez nem baj :)

Ha már te is leírtad, hogyan fogod látni magad idős korodban, akkor én is megosztom veled, Mi a párommal hogy leszünk.

Lesz három szép gyermekünk, és azoknak gyermekei. Boldogan és szeretetben fogjuk egyengetni az útjaikat, és mikor majd oda jutunk, hogy már nagyon idősek vagyunk, akkor is szeretettel fogjuk őket várni a vasárnapi ebédre, nagyisütivel :) Ha kórházba kell mennünk, akkor jönnek látogatni, ha már nem tudjuk ellátni magunkat, akkor bevonulunk egy öregek otthonába. Feltéve ha megérjük.

Nem félünk attól, hogy a gyerekeink ne szeretnének minket, és az unokáink, hisz ez csak az otthonról hozott családi minta miatt is lehetetlen lenne. Mivel mi társas lények vagyunk, mi nem szeretnénk egyedül megöregedni, de nem azért szülnék gyereket, hogy legyen ki istápoljon, hanem mert ez a mi életünk kiteljesedése lenne. A szerelmünk gyümölcse ha úgy tetszik.

Badarság?

Lehetséges :)

De Mi így szeretjük az életünket ;)

Hallom mikor panaszkodik, hogy mennyire egyedül van.

Hatásvadász? Lehet.. de ez is egy nézőpont, és valós. Akinek a gyereke bedugja a szülőt otthonba, ott a szülő a neveléssel rontott el valamit. Nagyon. Az hogy ki kíséri el utolsó útján, a halál után az elhunytnak materiális értelemben valóban mindegy, hisz csak a test van jelen. De a mielőtt meghal még érez, gondolkodik, és az utolsó pillanatban rádöbbenni, hogy mennyire egyedül van, nos nem feltétlen lehet felemelő érzés.

Való igaz, hogy van sajnos olyan eset, ahol a gyerek hamarabb meghal, mint a szülő, de talán nem erre kellene építeni/hivatkozni. mert nem ez a természet rendje.

az ilyen pasikat az anyjuk nevelte életre alkalmatlanná... sajnos (isten nyugasztalja) az én édesapámat is igy elrontotta az anyja. én anyám döntött ug h gyereket akar. nem volt nehéz, mert apám utált védekezni. it vagyok :)

de válás lett a vége. lehetetlen az ilyen fazon....annyira sajnálom, pedig 7év az idő. sokkal nyiltabbnak kéne lennie hozzád.

de tudod, pasik... amikor már kb a szájba adod a szavakat akkor bologatnak h igen vagy nem...hogy hogy gondolják.. hogy nem állnak készen, h töketlenek (ezt nem fogja kimondani) ha pedig csak keresi a kifogást akkor erősnek kell lenned... és dobd a fenébe.. ha nem akar, nem lesz boldog ha lesz. a gyerek nem tartja össze a párokat ezt soksoksoksokezren bizonyitották már a világban.

Jaj már, ez olyan hatásvadász.

Ha úgy volt boldog, megérte!

Ha a gyerekével nincs jó viszonyban, nem látogatja meg... nem tudom hallottál-e már róla, hogy hány idős embert raknak be elfekvőbe minél hamarabb elpatkolni az örökségért... szóval ezt hagyjuk inkább. Ja és az sem garantált, hogy a gyereke túléli.....

A kedves szavak innentől ugye...

Utolsó útjára már tökmindegy szerintem neki....

A virág is tökmindegy....főleg, ha azt kéri, hogy szórják szét a hamvait...

Van egy szomszédom. 98 éves. 3 férje volt, és jó pár abortusza. valamilyen oknál fogva nem akart/nem akartak gyereket. Nagyon rég óta sorra jönnek az ápolónők, akik vele laknak. Rokona nincs, már nincs egy se. Mivel vékonyak a falak, hallom ahogy vele beszélnek. Mivel nem a vér szerint rokon egyik sem, így nekik majdhogy nem teljesen mindegy hogyan szólnak hozzá. A nő bár elég koros, sétálgat, minden éven két hetet nyaral az aktuális ápolóval valamelyik szállodában itthon, illetve két hónapot kórházban tölt immunerősítő / testi erősítés céljából. Még akár "tökéletes életnek is nevezhetnénk"

Nem tudja már ellátni magát, olyan értelemben hogy főzni/mosni/takarítani/fürödni stb.

Csak néhány kérdésem lenne:

Megérte?

Ki látogatja meg?

Kitől kap kedves szavakat?

Ki fogja elkísérni az utolsó útjára?

Ki fog virágot vinni a sírjára?

Sehogy ne vedd rá!

Erőltetni ezt nem szabad!

Ha 7 év után is nem akar, akkor lehet nem szeretne gyereket, vagy elfogadod, vagy lépsz tovább

Két választásod lehet!

Viszont talán tényleg most van itt az ideje, hogy elköszönjek, és abbahagyjam/juk szegény topic miszlikbe offolását..

Bár azért talán hasznos is lehet benne, amiket írtunk, legalábbis remélem.

A ti Rád, és csgybzs-re vonatkozott, nem gondolom, hogy olyat írtam volna, amivel nem szólíthatlak meg..

A miért lógok itt viszont jó kérdés, mert sok hasznos időt csecek el, de néha ez is kell, vigye az ördög. Számomra hasznos, sajnálom, ha Te ezt ilyen élesen veszed. Pont azért hasznos, mert az ellenvélemény is a személyünk részévé válik, és talán nem hagy leesni a lóról..

De úgy érzem, a lényegét el sem olvastad, amit írtam Nektek, mert szerintem egy megértő hsz. volt, és pont, hogy megértem, hogy aki az átlagtól eltér, akár erre, akár arra, azt sokat macerálják a döntéséért..

Mivel itt gyakorlatilag hárman beszélgetünk egy ideje, a "ti eleve támadtok mindent" képes vagyok magamra venni.

Ha minden nem egyező véleményt támadásnak veszel, mi a frnacnak lógsz itt?

Hát ez így van.

Viszont ezek után én kétlem, hogy a nőnek ez szívbeli döntése lenne, de akár lehet is, nem ismerem őket...

De lehet, hogy meg kéne kérdezni tőle, hátha leírja nekünk....

Bár olyat már írt, hogy ezért nem hagyná el..

De mostmár itt olyan elemzést vágtunk le neki, hogy Csernus rögtön elbújhat Kánya Kata háta mögé..

Én nem gondolom. Te sem vonhatsz le következtetést egy jó barátból...

De mindegy is. Nekem nincs miért védenem magam, mert nem hadakozok senkivel sem.... csak beszélgettünk. És nem egyezik a véleményünk. Ennyi.