Hogy szerethetne engem, és nem a lánya anyját? (beszélgetés)

Tudod ki nem szeret igazán téged? Te.

Nagyon önbizalomhiányosnak tűnik az írásod, ezen dolgoznod kellene, mert nagyon nincs rendben és problémákat okozhat, láthatóan okoz is.

"Egy ideje együtt vagyunk, szóba került, hogy komolyabbra fordul a dolog, de elutasítottam őt" - itt a hiba a te készülékedben van. Old fel magadban ezt, dolgozz rajta, mert rámegy ez a kapcsolat, aztán majd a következő is. Mindnekinek lesz múltja, de ha még olyat is találnál, akinek nincs, akkor meg azt gondolnád, hogy majd nem áll meg nálad, mert mi van, ha arra gondol, kipróbál mást, más hátha jobb stbstb.

Az exe a múlt (legyen akármilyen szép), te meg lehetsz a jövője, ha nem rontod el a fiktív dolgokon alapuló félelmeiddel.

Bármilyen kapcsolat orosz rulett, semmire nincs biztosíték, ez van, de azért kár lenne magunkat megfosztani tőle.

A szépet is meg lehet unni, a csúnyát is meg lehet szokni.

Amúgymeg "minden nőnél van jobb nő, minden bajnok legyőzhető"

A szépség nem minden...

Még a legszebb nőket is dobják, ha elviselhetetlen

Az utolsó mondatod a legnagyobb akadály. El kell hinned... máskülönben nem a másik nővel lenne? Főként, hogy közös gyerek is van.

Mindig fogunk "valamit" érezni a szülőtársunk iránt. A kérdés, mit kezdünk ezzel az érzéssel.

Bízz magadban jobban, illetve kettőtökben, a jövőtökben.

A páromnak van egy nagy lánya, az egyik volt barátnőjétől, akibe állítólag soha nem volt szerelmes. Borzasztóan félek, hogy ennyi év után is érez valamit a lány anyja iránt, mert szép nő, akárhogy is nézem. Egy ideje együtt vagyunk, szóba került, hogy komolyabbra fordul a dolog, de elutasítottam őt, mert rettegek attól, hogy ráébred arra, hiába véletlenül sikerült be a gyerek, de együtt kell legyen az anyjával.

Nem érzem magam elég jónak az exéhez képest.