Hogy ne hasonlítsam magam másokhoz? (beszélgetés)

És ha újra kezded jövőre, mi a biztosíték arra, hogy majd akkor valóban nekiállsz tanulni, vagy majd akkor is a könnyebb utat keresed?

Mert valljuk be, itt még csak végig arról beszéltél, hogy a többinek hogyan lett meg a papírjuk, és hogy mennyire gonosz dolog, hogy te nem tartoztál közéjük!!

Gondolkoztál már azon, ha esetleg a vizsga előtt tanultál is volna, akkor most neked is lenne egy sikeres vizsgád?

Amíg nem látod, hogy te magad vagy elsősorban a sikertelenséged okozója, addig teljesen felesleges jövőre újra kezdened.

Kiváló kérdés.

Na de mi van, ha mégsem sikerül?

Most komolyan, mi van akkor?

Komolyan én mondjam meg, mi van akkor?

Semmi sincs akkor. :D

Tisztelem, aki hatodszorra ment. Majd meglesz neki hetedszerre. Vagy nyolcadszorra. Nem mindegy? Ennyi van. Semmi más.

Én mindig irodában dolgoztam. Felsőfokú szakképesítéssel, középfokú angollal. Úgy hozta az élet, hogy most teljesen mást kell csinálnom, gépeket kell kezelnem egy gyárban, amik láthatólag meghaladják mind a szellemi, mind a fizikai képességeimet. Frászt kapok az ipari vegyszerektől, a műszakoktól, a gumikesztyűtől, a csapoktól, a szivattyúktól, a gyártól magától.

A hátsó felemet verném az örömtől, ha végre újra az excellel bíbelődhetnék.

Ezt azért írtam le, hogy lásd az én perspektívámat.

Klassz, hogy így biztatnak, de tényleg erre van szükséged ahhoz, hogy megembereld magad, és újra beleállj a tanulnivalóba? Tényleg ez kell, hogy felemeld a fejed, és újra megpróbáld, ahelyett, hogy szomorúan elkullognál? Vagy tulajdonképpen miről szól ez a fórum? Sajnáljunk? Sajnos én nem tudlak sajnálni. Ugord meg a lécet, vagy keress egy másik helyet, ahol lejjebb van.

Meg arra gondoltam hátha jobban megtanulnám ezeket a dolgokat, ha újra tanulnám a suliban...de pedig annyira nem érdekel, kínai nekem ez kb.

Ma beszéltem azokkal akiknek sikerült. 2 tegnap szóbelizett, 1 meg ma. Elmondták milyen tételt húztak, átéléssel mesélték, engem meg úgy nem érdekelnek ezek a dolgok.

Még azon gondolkodtam, hogy amúgy ez a suli nem volt kötelező, magamtól jelentkeztem. Az is motivált, hogy ez egy kihívás, megugrom, majd büszke leszek magamra hogy sikerült. Még én beszéltem rá 2-t hogy vágjanak bele, akiknek végülis sikerült...

Nem is az új pozíció miatt bánt hogy nem sikerült, hanem a kudarc meg a szégyen miatt.

De ha ez kell ehhez a poziciohoz, ez egy atgondolatlan cel volt, es talan jobb is, hogy nem kaptad meg, mert utana kudarc elmeny lenne a meloban, es megutalnad, jo vezeto ide vagy oda.

Irtad, hogy az uj munkafolyamatoknal jo vagy. Nincs valami kepzes, amit onerobol ezen a teren el tudsz vegezni, hogy idovel tovabblepj?

A seggelesrol irt marhasagot nekem is mondogatta a nagyanyam. Na, persze... Tortenelembol meg irodalombol a parhuzamokat, es sajat gondolatokat megtalalni seggeles. Matekbol a szorzotablat be lehet vagni, de a fuggvenyeknel a magolosak mar akadoznak (bar egy szinten csak gyakorlat, ha nincs benne ujitas). Kemiabol, aki nem tudja elkepzelni a vegyi anyagok kapcsolodasat, skit soha nem fogunknkatni, soha nem lesz jobb, mint a kozepiskolas szint. Epitesz sem lehet barki, akinek nincs terlatasa.

Az eneklest es rajolast sem lehet beseggelni.

Es meg valami. Tesibol sem lesz mindenki otos. Pedig ott is csak csinalni es gyakorolni kell. A "segg-elmeletesek" ezekrol szeretnek megfeledkezni.

Igen, mindegyik csak ez nem. Voltak évközi modulzárók, és a végén 2 tárgyból központi nagy vizsga.

Az egyik sikerült, a másik nem a 2-ből.

Siralmas.

Ó bakker, ez nagyon gatya helyzet. :(

És minden vizsgád sikerült, csak épp ez az utolsó nem?

Egyébként teljesen megértem, hogy szeretnél összetettebb, kicsit bonyolultabb munkát végezni. Ezek a favágó melók iszonyú unalmasak tudnak lenni egy idő után.

Lehet tényleg máshol kellene szétnézned.

Nos utána érdeklődtem. Májusban lenne pótvizsga, de arra nem mehetek, mivel nekem egy korábbi vizsga modul alapján lett az évközi vizsgám beszámítva, ami májusig elévül. Ráadásul új OKJ szabályzat van.

Tehát: vagy hagyom a csudába az egészet és kidobtam a pénzt.

Vagy újra járom a tanfolyamot, ami szintén sok pénz, és elvileg 1 év suliba járás. De akkor jövő év februárban újra vizsgázhatok.

1 év...

Az is elvette a kedvem, hogy amikor ide kerültem a céghez, imádtam. Multi, sok ember, jó társaság. A bolti munkához képest szuper volt. És változatos, gondolkodós munka volt.

De engem egy kismama helyére vettek fel, aki januárban jött vissza.

Ő visszakapta a munkáját, én meg napi 8 órában már csak táblázatot kezelek. Egyik táblázatból másolom egyesével a tételeket egy másikba majd összefűzöm. Én ezt visszalépésnek érzem és unalmas is.

Jah és 2 éve nem járok be mert home office van. Unalmas munka, társaság nélkül.

De, de nem tudom mi érdekelne. Anno szerettem volna gyerekekkel foglalkozni, de a dajka, ped.asszisztens munkakör fizetése alacsony. Ilyenek nem érdekelnek hogy fodrász, kozmetikus, körmös.

Kereskedelemben lehúztam pár évet, elég volt.

Nem tudom mit kellene...

Köszi! 30 elmúltam, nem vagyok már fiatal. Végig gondoltam amit írt valaki, hogy mi a tervem a jövőre nézve, a magasabb fizun kívül.

Azt tudtam mikor bele vágtam a suliba, hogy más részlegre nem akarok átmenni, mert a felettesem nagyon rendes. A többi vezető nem ilyen. A jelenlegi vezetőm alatt csak 1 magasabb pozíció van, azt pályáztam volna meg. Ezt ugye elbuktam. Ez motivált csak. A magasabb pozíció, több pénz, és maradni a vezetőm keze alatt.

De ha a szívemre teszem a kezem, engem ez a suli nem érdekelt. Utálok számolni, nem is tudok. A jogszabályokat nem bírom bemagolni. A rövidítések, logika megtalálás nem megy nekem. Közgazdasági suliba jártam, de utáltam.

Szerintem nem mások, hanem saját teljesítményeddel kéne foglalkoznod. Ahogyan a címben is írtad. Nagyon gyerekesek ám a kifogásaid. Nem tudtad - ennyi.

De nem baj, mert mindenütt lehet javítani. Esetleg elmehetsz önállóan is tovább képezni magad és akkor jobb munkát kaphatsz.

Mindenki bosszankodna a helyedben amiatt, hogy a másik teremben meg lehetett beszélni a megoldást, aki mást mond, az szerintem álszent. Mert egyszerűen bántja az ember igazságérzetét, hogy nem azonosak a feltételek, de az eredmény meg számít és nem nézik, hogyan hozta valaki össze. De ez sajnos elég sok területen így van az életben.

Én a hozzászólásaid alapján úgy látom, hogy nincs elég végzettséged ahhoz, hogy előrébb lépj és nincs elég rátermettséged, hogy végzettség nélkül boldogulj. Mai világban legalább az egyikre szükség van, de a legjobb, ha mindkettő megvan, mert akkor határ a csillagos ég.

Nem tudom, hány éves lehetsz, gondolom még fiatal. Talán még van időd eldönteni, mik a céljaid az életben és mit szeretnél elérni később. Nem megoldás egyik munkahelyről a másikra ugrálni, ha valami nem klappol. Akkor mindig nulláról kezdesz. Elég ritka, hogy az ember hirtelen szerencsés lesz egy ilyen váltással és minden jó lesz, előléptetik és mindenki szeretni fogja. Ez egy jackpot.

Inkább képezd magad valamelyik területen, ami tetszik. Seggelni kell, jól mondta itt valaki. Találj olyan technikát, amivel meg tudod tanulni. Én például járkálva magoltam, mindent leírtam, lerajzoltam, elképzeltem vizuálisan, volt hogy versbe szedtem a kezdőbetűk alapján és eldaloltam, csak hogy a fejembe menjen.

Önmagadon is tudnál dolgozni, szerintem keress fel egy pszichológust, aki segít önmagad megismerésében és segít felépíteni az önbizalmad, támaszt ad a mindennapi problémák megoldásában.