Mi a véleményed a megcsalásról, megtérésről? (beszélgetés)

Nekem így is jó.

Sok szerencsét!

Sztem?

Abban, amit "előadtál".

Vajon miért gondolom, hogy te vagy az, aki folyton az erkölcs és vallás témákban indít fórumokat?

Azért zárod le a beszélgetést, mert itt senki sem ért egyet veled? Komolyan?

Pontosan miben van igazad? Mert ez számomra még mindig nem derült ki...

Ezekre a kérdések esetleg még válaszolhatnál, de ha nem, akkor úgy is jó.

Miért?

Mert felháborítóan általánosító és uszító.

Ez az én véleményem, és ebben tudom, hogy igazam van.

Másrészt pedig köszönőviszonyban sincs a valósággal; a társadalmak többsége NEM ateista.)

Kiknek akarsz, illetve nam akarsz tapsolni?

Igazán én sem tudtam kihámozni a lényeget.

Van ez a délutáni sorozat az RTL-en, és egy epizódban két hölgy beszélget. Az egyik nem vallásos, és elmondja a történetét a másik hölgynek aki vallásos. A történet szerint a hölgy korábban teherbe esett, az apa nem ismert, de nem szeretett volna abortuszra menni, ezért megszülte a gyermekét, majd örökbe adta. A vallásos hölgy hallgatva a történetet, elkezdett levegőért kapkodni, és "hú, ez kemény" és "Isten szemében ez bűn" stílusú kijelentésekkel regált, és szerette volna a vallásos hölgy, hogy a bibliakörben elmondja tanúságtételként a történetét.

Nagyjából leképeződik sok vallásos ember mentalitása ebben a történetben. Az a baj a vallásban, hogy gyakorlatilag meghatározza, hogy "mit kell hinni, mit kell gondolni, mikor mit kell mondani, mit kell érezni" és ezzel elveszi az embertől a gondolkodás lehetőségét. Ha pedig valamit mersz másképp gondolni, akkor attól a pillanattól kezdve nem vagy az egyház tagja.

A másik probléma a vallásos embereknél az a rossz kommunikáció. A történetet elmesélő hölgynek nem arra volt szüksége, hogy "hú ez kemény" és "az Isten szemében ez bűn" hanem egy másik nő részéről szerette volna az együttérzést és a maghallgatást, amire tapasztalatom szerint a vallásos emberek döntő része nem képes, mert azonnal ítélkezik.

Az egyházat a papok irányítják, hozzák a törvényeket, és pont azok nem tartják be a szabályokat, akik ezeket meghozzák. Ezért is van sok pedofil és erkölcstelen eset az egyházakban, ugyanakkor az emebektől elvárják, hogy minden szabályt betartsanak.

Ezt a kóros gondolkodást Beer Miklós püspök próbálta átformálni. Kiválóan megfogalmazta, hogy "jobb egy irgalmas ateista, mint egy képmutató keresztény", na nem is nagyon kívánatos személy a papok körében, pedig remek ember.

Ezt gondold át mégegyszer, és fuss neki újra.

De próbálom kihámozni...

1,Van egy ilyen halmaz, akik elítélik a házasság előtti szexet, és téged is mert előítéletes vagy azokkal az emberekkel, akik a megcsalták a házastársukat? És mi mit gondolunk ezekről az emberekről? Válaszom: én semmit.

2,Az, hogy melyik nagyobb bűn, a házasság előtti szex, vagy a házasság utáni megcsalás, erről lehet saját véleményed, nekem is van, de a vallás nem tesz különbséget. (Istent ne keverjük bele, emberek alkotta, ezer éves elavault szabályok kusza rendszerébe.)

3, megtért emberek... hű, ez sem egy egyszerű téma. Hiszek a bűnbocsánatban, a valódi megtérésben, amikor valaki valóban felméri, megérti a tettének a súlyát, és képesé válik arra, hogy többet ne kövesse el. De ezt el tudom képzelni vallásos gondolkodás/háttér nélkül is, és tudok hinni benne.

4, Szadad akaratod/gondolkodásod van, szóval, ha nem hiszel többé a csaló embernek, az a te dolgod, bár akkor viszont igen távol áll tőled az igazi hit, pont te tűnsz álszent vallásosnak...(Ebben azért sok más is van a hiten kívül, mármint, hogy valaki mennyire megbocsájtó, lelki alkatunkat például egy csipet biológia, genetika+némi neveltetés, és környezeti hatások is is meghatározzák.)

5, Nincs ilyen, hogy igazságtalan Isten. Emberek vagyunk, akik itt élünk, és jól, vagy épp rosszul döntünk, hogy hogyan éljünk. A szabályokat mi alakítottuk, alakítjuk, próbáljunk meg aszerint élni.

Én próbálok nem ítélkezni, (nem mindig sikerül!), de igyekszem elfogadni, hogy mindenki úgy éli az életét, ahogy neki a legkényelmesebb, a legjobb, ahogy a körülményei engedik, stb.

Próbáljunk megbocsájtani egymásnak, (ez tőlünk függ, hogy kinek, miért és hogyan tudunk), a lényeg ebben, (kicsit önző emberi módon:P) hogy ha ez sikerül, akkor könnyebbé a saját életünk. És ez jó.:)

Egy rugóra jár az agyunk :D

Első gondolatom az volt: a válasz attól függ, hogy milyen erősen és gyorsan paskol a csalfa fél.

Az a véleményem, hogy ember a hívő, és az ateista is, az ember viszont nem tökéletes, nem is volt nem is az, valószínű nem is lesz az sosem.

Ha a világon a megcsalás lenne a legnagyobb bűn, boldogabbak lehetnének az emberek úgy gondolom.

Téves a cím.

Úgy vélem, nem a megcsalásról szóló téma.