Hipochondria - Van ebből kiút? (beszélgetés)
Akkor szerinted mi lesz a megoldás? Ha tudod a kiváltó okot egy szakember tud segíteni feldolgozni. Akàr egy kineziologus vagy természetgyógyász is segíthet ha nem akarsz rögtön pszichológushoz menni. Ha nem kérsz segítséget meg sem akarsz gyógyulni.
Úgy érzem, ez nem tudatos nála, vádolják is miatta. Elmagyarázza, hogy tényleg betegnek érzi magát, tüneteket fedez fel.
Ez jó. Csak ez nem hipochondria. :) Egyszerűen csak azt akarja, figyeljenek rá. Én szorongok és nem terhelem a környezetem. Orvoshoz meg egyáltalán nem megyek a fóbia miatt. ;)
Az én legfőbb hipochondriás ismerősömnél ezt figyeltem meg. Ha jól mennek az egyéb dolgai, akkor ő is jól van. Bármi zavar támad az "erőben", értsd családi konfliktus, gyerek rosszalkodás, társas kapcsolatok stb., vélt betegségekre kapcsol. Azt addig űzi, míg kiprovokál egy rakat orvosi vizsgálatot, hatodik unokatestvér is tud róla, mindenkinek sajnálni kötelező :) Ha megoldódik az kiváltó ok, sutty, elfújták a betegséget következő hasonló alkalomig.
Igen, tudom, de nem publikus.
Voltál szakembernél? Ha kb egy éve van, tudod mi vàltotta ki?
Nem figyelem folyton magam. Aki nem tudja, milyen ez, feleslegesen szól hozzá.
Folyton magadat figyeled hogy mi lesz, ebbe vagy beleőrülsz vagy megunod.
Hát igen, úgy valahogy. :/ De valóban eléggé elkeserítő így élni. :(
Nekem se volt. Egy csomó tünetet csak felnagyítunk, illetve előhozunk tapasztalatom szerint. Nekem ez egy éve van kb. :(
Nem hiszem, nem olyan jellegűek a panaszaim. Nem köhögök, nem fáj a torkom, lázam sincs.
Lehet, megfáztál vagy covid? Nekem covid alatt fájt a nyakam.
Ismerős. :(
Igen a fejem fáj, meg a nyaki nyirokcsomóim most éppen. De nekem is mindig van valami. :(
Az a legrosszabb, hogy nincs nap, hogy ne találjak valamit. Mellrák, gyomorrák, bőrrák... Fáj a fejed?
Én meg éppen most agydaganatot képzelek be magamnak. Borzasztó ez az egész tényleg. :(
Én betegesen rettegek pár hónapja a ráktól.
Tartok tőle, hogy sajnos nincs kiút belőle. :( Nekem sincs már szinte semmi életkedvem emiatt, mert mindig jön valami újabb betegségtünet. :(
Ismerős a téma. Már diagnosztizáltam magamnak mindenféle betegséget. :-/
Engem lassan az öngyilkosságba kerget...
Már rég megkérdeztem, többet is. :)
Kizárt dolog.
Viszont, mivel nem szakmám, ahelyett, hogy tőlem várod a lényeget, kérdezz meg valakit, akinek szakmája.
Nem lehet, hogy pont te kevered össze a hipochondriát valami mással?
Mi a lényeg?
Értem.
Engem is sokat foglalkoztatott a hipochondria régebben.
Most már nem.
Tehát több hozzászólásom nem is lesz itt, mert se a segítségnyújtás illúzióját nem szándékozom "táplálni", se kíbic nem vagyok a témához.
Én valójában a 3. hozzászólásra írtam,csak nem célirányosan,mivel a nyitó hozzászólás régi,ügyefogyott,okafogyott,így számomra nem volt kétség ebben a tekintetben.
Valóban, nekem is az az érzésem, hogy "nem egész a történet".
Mégis: mi volt a célod azzal, hogy elindítottad ezt a fórumot?
A Kínai módszerét nem ismerem,de ahogy írtam is,kontrasztnak szántam.Ebben a formában a "beszélgetés" csupán arra jó,hogy a részletekbe kapaszkodva félreértelmezze az ember a mondanivalót,mert nem egész a történet,így mondatelemzés,szóelemzés,mire gondolt a költő kezdetű asszociációs játék a cím alatti rész.Normális beszélgetés során meghallgatjuk a mondanivalót ha érdekel,és ha van értelme a logikájának számunkra is,akkor elgondolkodunk a lényegen,max. egy-egy pontosító kérdéssel fixáljuk a hallottakat.Persze esetünkben azért nem árt ha nagy vonalakban tisztában van az ember a személyiség,psziché fogalmaival,mert említésre kerülnének,függetlenül az eddigi referencia forrásoktól,ami alapján összevet,hasonlít,mérlegel és dönt az egyén.De szép szakasz.Meg aztán ki tudja mire gondol az,aki szabadulna a betegségtől,főleg ilyen támogató környezetben,ahol a kibicnek semmi sem drága.Jelenleg én azt látom,hogy aki szabadulna a betegségtől,az kérdez,érdekli ki van még hasonló,hátha szerez némi támogató tapasztalatot,és van olyan,aki bármiféle pozitív kezdeményezésre farkast kiált,még utána is informálódik a témának,hogy legyen mivel példálóznia.Szép kis történet.
Sajnálom, de az az érzésem, hogy nem egy malomban őrölünk. A hipochondria és a betegség(ek)től való félelem nem ugyanaz.
Ha valaki őszinte saját magához, akkor belátja, hogy fél attól, hogy megbetegszik, mert betegnek lenni nem jó.
A hipochondria valami egészen másról szól.
És egy közönséges halandónak elég nehéz belátnia, hogy miért "jó" betegnek érezni magát valakinek, ha kutya baja. (Van fenn a Youtube-on egy videója Popper Péternek erről az egészről.)
Annak alapján, amit elmondtál itt, Te nem hipochonder vagy, hanem félsz a betegségektől. Vagy egy valamilyen betegségtől... Vagy kettőtől, háromtól, négytől - de nem ez a lényeg.
További ajánlott fórumok: