Higgy önmagadban! (beszélgetés)

Én 162 vagyok és szintén 80-ról kezdtem márciusban. Most 60 vagyok és tolom tovább.:)

Gratulálok neked, nagyon ügyes vagy!!!:)

Hú, nagyon tetszik a cikk, őszinte és nyílt. Gratulálok az elhatározáshoz és remélem, minden sikerülni fog!

Én szerencsére nem járok ebben a cipőben, persze folyamatosan súly problémával küzdök, de ez számotokra nevetséges lehet, mert mindössze annyi a gondom, hogy 36 évesen figyelek, hogy ne menjek 60 kg fölé, hanem inkább az 55-höz legyek közelebb. Ezt csak azért írom, mert akárki is olvassa ezt a hozzászólást, akár olyan, aki nem hízott még nagyon el, akár olyan, akinek sikerült lefogynia, ugyanaz a tanácsom: ne hagyjátok el magatokat soha! Igenis tessék használni a mérleget, meg a szűkebb farmert, hogy időben észbe kapjatok! Ha csak 3-4 kg plusz van, abban a pillanatban el kell kapni a dolgot! Néhány hét fogyókúra, és már nincs is semmi gond. Nem szabad hagyni felmászni a nagy súlyokat! Higyjétek el, azért mondom ezt, mert én ezt csinálom, és ilyenkor, amikor huszonéves 80-100, vagy még több kilót elért emberek sorsát, állapotát olvasom, akkor mindig megerősödök benne, hogy az a legjobb, ha el sem hízunk, mert iszonyat nehéz talpra állni, ha már összeszakadt az ember lelkileg. Higyjétek el, ha totál elhagynám magam 5 évig, és nem figyelnék oda, rám is minimum 10-15 kg feljönne. Imádok főzni, enni, nem szoktam sportolni, hajlamos vagyok a hízásra. És ez beválik, hogy folyamatos az odafigyelés. A nagymamám 80 évesen, 55-60 kilósan ugrabugrált a konyhában, meg porolta a szekrény tetejét. A másik nagymamám most ugyanennyi idősen cukorbeteg, nem tud mozogni, olyanok a lábai, mint két fatörzs. Miért? Mert fiatalon úgy döntött, hogy mindegy, mit és mennyit eszik, mindegy, hogy néz ki,és nem kell mozogni. És így élte végig az életét. Most már évek óta, ha akarna sem tudna semmit csinálni. És még ki tudja, hogy hány évig kell így élnie. Ilyen nem szeretnék lenni, és senkinek sem kívánom ezt! Ezért kérlek titeket, ne hízzatok el, vagy ha már megtörtént, fogyjatok le, és ha lefogytatok, figyeljetek oda magatokra! Mindig! 2-3 hónapig lehet az ember rossz passzban, elengedheti magát, és feljöhet pár kiló. De attól rögtön meg kell szabadulni, mielőtt nagyobb lesz a baj!

Ne haragudjatok, nagyon sokat írtam, és tényleg nem bántani szeretnék senkit, csak segíteni ezekkel a gondolatokkal, mert mióta olvasom ezeket a cikkeket és fórumokat, azóta döbbentem rá, hogy az én súlyproblémám mennyire bagatell, és arra is, hogy milyen értékes, jófej, csodálatos nők vannak hatalmas testekbe bezárva, egyetlen rossz gondolatmenet miatt! Kitartást és sok sikert mindenkinek!

Nem tudom ti hány évesek vagytok- de egy biztos 40 felett sokkal nehezebb. Nekem most múlt két éves a lányzóm és a szoptatás alatt mindent ledobtam (12 kg)-amit a terhesség alatt felszedtem. 19 hónapos koráig szoptattam és ahogy abbahagytam- tavaly szeptemberben... közel 9 kg-ot híztam. Semmivel nem ettem többet- odafigyelek évek óta- mert cukrot-lisztet nem - kenyérből meg nagyon keveset eszek.. Viszont mozgás nélkül semmi eredménye nincsen.. erre már régen rájöttem- csak nagyon nehezen jutottam el odáig- h mentségek keresése helyett lépjek is..

Na a lényeg.. ne várjatok sokáig- mert tényleg baromi nehéz bizonyos kor felett a fogyás... én anno pár hét alatt képes voltam- 10-12 kg-ot is fogyni- persze nem éhezéssel... ma már nem megy ilyen könnyen.. Na bocsi h hosszú lettem...MIndenkinek sok erőt és kitartást kívánok...!!!

Gratulálok így ismeretlenül is neked, mert magamon tapasztalom h mennyire nehéz belekezdeni.

Tegnap volt az első alkalom h a szomszéd barátnőmmel elmentünk egy gyors sétára.. és benéztünk egy közelben lévő sportpályára... Engem a hideg is kiver a futástól- pedig régen sokat mozogtam.. De most h elolvastalak megpróbálok erőt venni magamon és elmegyek este futni..persze utcán még nem-de a pályán sztem menni fog.

Olyannyira ösztönző volt 76 kg-s 161 cm-s testemnek-lelkemnek e történeted,hogy elmentem és bicikliztem szorító-izzasztóövvel 35 percet.

Nagyon köszönöm,hogy olvashattam és megosztottad!

:)

szia!ha az elhatározás megvan,akkor nincs más dolgod,mint a "hogyan"-t megbeszélni magaddal... :)

Ha rám hallgatsz,nem egy fogyókúrát követsz,hanem gyökeresen megváltoztatod az étkezési szokásaid.Pl.no cukor,kevesebb szénhidrát,sok fehérje.Én nem vonok meg magamtól semmilyen ételt,csak kevesebbet eszem,és napi ötször.

És persze a mozgás is fontos!Tudom,nehéz elkezdeni,én is átestem ezen,de pár hét után a tested kívánni fogja! ;)

Hajrá és sok sikert!olvasni foglak! ;)

Remélem sikerül téged motiválnom! ;)

Javaslom egy diétás napló vezetését.Nagyon nagy húzóerő tud lenni!

De!!! itt vagyok!!! :)

Csak egy kicsit kiléptetett a rendszer,mert egy hozzászólást több helyre is beillesztettem,és ezt spamelésnek vette... De minden oké,itt vagyok! ;)

Most latom csak hogy mar nem vagy tagja a hoxanak.

Sajnalom.

A cikked utan biztos volt par jo indulatu hoxas leveled.

Koszonom a cikkedet.Nagyon jokor jott.Magamra ismertem ahogy az elejen irsz.Erot adtal hogy sok kudarc es onutalat utan ujra kezdjem.most sikerulni fog.75rol akaor 60ra lefogyni.Egy eve szenvedek vele......

Olvasni foglak en is.

<3

Egy újabb lány, akire nagyon nagyon büszke vagyok! :)

Így tovább, borzasztóan ügyes vagy!

Írok naplót,megtalálod az adatlapomon! :) igyekszem a lelki részéről is írni mostantól,jó? ;)

Neked pedig kívánom,h.minél előbb juss elhatározásra! :)