Hiába vannak testvéreid, ha egykének érzed magad, amióta csak, Világ a Világ!😲😫😵😳😒 (beszélgetés)

Világéletemben egyke akartam lenni. Mai napig küzdök frusztrációkkal, amit a testvéremnek köszönhetek és a mai napig se változott köztünk a viszony.

Nincs lelki ismeretfurdalásom, nem vágyom rá, hogy változzon a helyzet. Nem örülök, ha találkozunk. Néha tud normális lenni, olyankor egész jól kijövünk, de aztán a leváratlanabb pillanatban elkezd szemétkedni.

Egyáltalán nem kell. Ezt kiskorban alapozod meg. Ha akkor jó, jó lesz kérőbb is.

Viszont én úgy gondolom, hogy a tesó is egy olyan rokon, akivel ha akarunk találkozunk, ha nem akarunk meg nem.

Nem hiszem hogy felnőtt korban azon kéne agonizálni, hogy a testvéreinkkel milyen a viszonyunk. Ha már családod van, ferjed, akkor az lesz a fontosabb. A tesosag csak egy eszme, ha jó örülünk, ha nem, akkor annyi. Nem kell ezert eretvágni.

Én pl bírom a tesómat, de mondjuk nem több egy távoli ismerősnél. A legjobb barátaim és a családom az első az életemben.

Azóta érzem ilyen rossznak, mióta kórházba voltam..

Az egyik tesom normalis, aranyos volt. A masik meg hazudott, hogy miert csak keson hivott fel..ezt kifejtettem mar a te forumodban.

Màr így is ritka.

Több száz km-re élek tőlük.

Akkor te jó vagy, ne is izgassanak.:))

Te legalább TE vagy, az igazi önmagad.

Nálunk a családban, én vagyok a rocker, a mániákus kutyás, akinek nincs műkörme, nem jár szoláriumba, nem hord magassarkút..nem vagyok tehetős, stb...

Szóval én vagyok az, aki merőben más, mint Ők. Ők jól elvannak...én meg egyedül vagyok..

Pl., mikor hazalátogatok, akkor is azt látom, hogy Ők teljesen jól elvannak, én meg kirekesztve vagyok. Le se megyek családi ebédkor se...csak, ha ott van a Férjem is.

Ahogy a te fórumodhoz is írtam, igen szeret.

A testvéreim..hát őszintén zavar ez a dolog, de titkon arra szoktam gondolni, hogy eljön majd az idő, amikor végleg kizárhatom Őket az èletemből.

Sz.r érzés ilyen testvérekkel. Az életben, de még a közösségi oldalon is mindent nélkülem csinálnak. Eljárnak együtt bulizni, kávézni, egymáshoz...én meg le vagyok tojva..

Talán az, hogy nekem egyszerű életem van. Ők meg nagyzolnak, habzsi-dőzsiznek...

Vagy, mert én sosem voltam az a tipikus csajos csaj. Nem tudom...

Nekem kettő is van.

De, Ők olyan jól elvannak egymással a kis Világukban, mintha èn nem is lennék testvér..

Ez tök jó felvetés. Nem tudom, miért nyafogtam kiskoromban, hogy kistestvért szeretnék, azt se tudtam, mi az.

Még akkor nem tudtam, hogy a tesó is magának van, meg én is.