Hálás vagyok a szüleim válásáért

A én szüleim valahol még szerették egymást, de már nem voltak együtt, egymással boldogok. Vitatkoztak, figyelmen kívül hagyták a másik véleményét, érzéseit, nem tolerálták többé a különféle hibáit és újra meg újra veszekedtek. Még gyerek voltam, de még mindig jól emlékszem, hogy apám minden alkalommal dühében kiviharzott a lakásból. Pedig kenyérre lehetett kenni egyébként, valójában ő volt a legbékésebb ember a világon, akit ismertem soha semmi sem háborította fel. Kivéve anyámat.

Arra nem emlékszem, mikor került először szóba köztük a válás. De egy nap anyám mellém ült és elmondta, hogy elválnak. Nem értettem, sírtam.

Aztán a szüleim egészen jól megbirkóztak a helyzettel. Apám rövid idő múlva egy másik városba költözött a munkája miatt. Minden második hétvégén jött és velem töltötte a napot. Az ünnepek alatt elmehettem hozzá, és együtt maradtunk két hétig is. Rendszeresen telefonáltunk, tudott velem kapcsolatban mindent, hogy zajlik az életem, mindent.

A szüleim sokkal jobban kijöttek a válás után.

Néha együtt töltöttük a karácsonyt. Már nem „gyűlölték” egymást.

Hálás vagyok szüleim válásáért.

Hálás vagyok, hogy már nem játszották meg tovább, hogy egy család vagyunk. A házasságnak nem kell ennyire fájdalmasnak lennie. A szülő a gyerekeivel is rosszat tesz, ha csak egy hamis képet tart fenn, csak erőlteti a külvilág felé, hogy minden rendben van.

Most, hogy felnőttem, egyáltalán nem találom olyan rossznak a válást - éppen ellenkezőleg. Manapság pedig, amikor minden második házasság véget ér, szinte a mindennapok része. A válás nem rossz dolog. Nem személyes kudarc és nem is a világ vége. Szerencsére egy olyan évszázadban élünk, ahol a mérgező házasságban élő, boldogtalan párok elszakadhatnak egymástól.

Nagy hibának tartom, ha két ember a gyerekeik érdekére hivatkozva marad együtt. Én vagyok az élő példa rá, hogy két folyamatosan vitatkozó, veszekedő szülő mellett nem boldog egy gyerek, de két elvált, egymással rendezetten kapcsolatban maradó, felnőttként viselkedő anya és apa mellett már lehet teljesen boldog a családi élet.

Hálás vagyok szüleim válásáért, mert nem csak magukért, hanem a gyerekükért is tettek valami jót!

Ezt a lépést én is megtettem a gyermekem érdekében.