Ha beszólnak a külsőd miatt! (beszélgetés)

Nekem egyszer anno egy kollégám a lábamra tett meghegyzést, amiben részben igaza van, de nagyon szarul esett, és a mai napig van bennem gátlás miatta. Amúgy meg basszus, olyan amilyen, ezt kaptam! ;D Én akkor azt mondtam neki, hogy te meg huzzál zacskót a fejedre, hogy utcára léphess! ;D

Amúgy meg jóban voltunk! ;DD

nagyon szépeket mondanék tiszta szívből:

*******************************

*************************

Téged zavar..

Tegyél ellene...ha meg nem akkor card le...:-)

Mi a furcsa egyáltalán? Ezt sem lehet bekategórizálni teljesen mert ami neked furcsa az a másiknak tök normális és fordítva. Szerintem ez inkább ember- nemzet és kultúra függő dolog.

Minden országban más és más az elfogadott, ami nálunk tabu az a másiknál normális és viszont.

De kérdem én mi jogon áll neki egy vadidegen egy másik embert kritizálni bármi okból kifolyólag?

Én sem megyek oda a másikhoz és kötök belé mert épp nem az ízlésemnek megfelelően van öltözve, vagy nem 40 kg nádpálcika.

Félre értés ne essék, engem úgy neveltek hogy segítsek az időseknek (betegápólással is foglalkozom) és tiszteljem a másikat, még ha nem is adott rá okot. Bár ezzel nem mindig tudok egyet érteni,még sem hangoztatom fenhangon mert valjuk be nagyon sok idős elvárja a korára való tekintettel a tiszteletet.Szerintem a tiszteletet kivívni kell nem pedig elvárni alanyi jogon.

Ám de ha valaki belém köt ismeretlenül valós ok nélkül nem fogom szó nélkül hagyni.

Lehet hogy ma már 27 éves fejjel másképp reagáltam volna az adott szituációra, de azt sosem fogom megérteni se pedig elfogadni ha valaki mások előtt megalázza a másikat legyen az akárhány éves is.

Hisz ahogy a mondás is tartja: vedd fel a cipőm és járd egyszer végig az útam, utána mondj véleményt..

Ez kész, nagyon tetszett a sztorid :D

Hát igen, bunkóság idegennek "beszólni". Így írom, mert ez a szó kiváltja szinte a tiszteletlenséget...

A bácsi udvariatlan volt, a fórumindítónak meg talán adott egy löketet...

Ne foglalkozz vele! Sose azt néz mit mondanak, hanem hogy ki mondja.

Anno 18 éves lehettem akkor még elég fogalmazzunk úgy hogy " vad " életet éltem vad slílussal, igazi lázadó típus voltam.

Lényeg a lényeg, egyik alkalommal mikor a buszmegállóban álltam, zenét hallgatva, dohányozva egy idős bácsi odalépett hozzám és szabályosan rám förmedt elkezdett ocsárólni hogy nézek már ki és azonnal dobjam el azt a cigit!

Nekem meg csak annyi volt a reakcióm: 1,szerintem nem ismerjük egymást, 2 úgy nézek ki ahogy nekem tetszik, ha magának nem akkor ne nézzem rám. 3, elmúltam 18 nem a rokonom szóval ne akarja megmondani mit tegyek és mit nem, hanem legyen szíves és menjen tovább.

Ekkor ő szabályosan elkezdett velem üvölteni, és szídni mire én egész egyszerüséggel elkezdtem üvölteni hogy : HÉ kifelejtette itt a nagypapit, biztos elkóborolt!?

Ekkor fogta magát és elviharzott.

Nem szabad sosem meghátrálni, állj ki magadért.

Ha te úgy jól érzed magad a bőrődben ne foglalkozz ismeretlen emberekkel.