Ha a párod kimegy szórakozni a városba a barátaival, és azok viszik a barátnőjüket de ő téged nem hívna. Mit éreznél? (beszélgetés)

Sajnos ez nálunk is volt így régen.

Rohadt rosszul esett. Többnyire összevesztünk utána.

Nálunk is igy zajlanak a beszélgetések. Amikor a barátai hívják ki aztán megkérdi én mit szolok, mondom neki téged hívtak erre megnéz s mondja "de baba" aztéán ha kedvem van mondom ok. s akkor vissza írja "megyünk" akkor a mások kapnak az alkalmon s mondják "gyertek":)

csak közbe előfordul, hogy nem vagyok ott s ő sem érzi kötelességének, hogy kihívjon,de remélem ezek után nem igy lesz mert most ki mertem mondani, hogy megbántott evvel.

Én megkérdezném az okát,hogy engem miért nem hívnak. Párszor már előfordult,hogy telefonált vmelyik haverja,hogy kint vannak csajosul- mindenestől a városban, menjen ki.Ilyenkor meg szokam kérdezni, hogy: Menjél ki? A csajok nem lesznek?

-De, az Xy jön. Jössz ugye te is.

-Engem nem hívott senki, legalábbis úgy hallottam. Azt mondták menjél ki, TE!

-Jaj, tudod, hogy úgy értik, veled, ha van kedved...

Ilyenkor elkezdtem neki magyarázni, normális hangnemben, hogy már mióta együtt vagyunk, ismernek engem is, tudják, hogy együtt élünk, mégis úgy kezelik, mintha még otthon lakna a szüleivel. Ez egy kicsit rosszul esik. Mert ha mi hívjuk őket, akkor oda figyelünk a többes számra, ha tudjuk, hogy van barátnőjük.

Azóta azért jobban odafigyelnek a többes számra:)

nálunmk ilyen elö nem fordulna.

ha barátnös is a buli akkor bizti hivna engem is ha meg nem érnék rá akkor talán ö sem menne el.

:)

És tudod mi a legszebb az egészben?H ha tényleg szeret,és úgy gondolkodik,mint te,akkor értékelni fogja ezt a kis szabadságot.Persze azért ezzel is okosan kell bánni..Tudod,a "kisujjam" és a "karom".A túlzásba vitt engedékenység sem az igazi.De gondolom idővel ez majd kialakul köztetek.Javaslom-bár nem kértél tanácsot-te is ruccanj ki párszor,érezd jól magad.Ellenkező esetben a féltékenység és bizonyos fokú irigység miatt nem fogod majd tudni tolerálni az ő szabadságvágyát.

Elnézést,ha zagyva voltam:)

Édin adtad elő, kb pont igy gondolkodtam én is.

Elbeszélgettem vele de nem veszekedtem. Nem esett túl jól amit tett, de mivel ő szabadságra vagyó ember meg lehet érteni. Ilyen ő. NEm rossz szándékból tette csak azt hiszi hogy igy helyes. Mert kell a szabadság akkor is ha két ember szereti egymást.

A kérdésre válaszolva:csalódottságot,dühöt.Aztán jönnének az összekombinált képek,h ott vajon mit csinál,és kivel,ha te nem kellettél,és a többiek csaja meg igen.aztán következne a "menjen a fenébe,v ahova akar,én kiszállok,itt hagyom"-gondolat,és ez az idő múlásával átmenne veszekedős hangulatba,mert eddig csak sírni tudtál,és szinte tehetetlen voltál.De ha megjön,gondolom 1:-nem teszi zsebre,amit kap..

2:-nem kap semmit(szó szerint)..

..

Innentől kezdve te is megteheted ugyanezt vele,és még nem is háboroghatna érte.

Szóval egyszerű:

Élni és élni hagyni.

Mindenkinek szüksége van egy kis kikapcsolódásra,még akkor is ha párja van.

Nah..ezt aztán jó hosszan adtam elő,bocsi:)

Valami csak jó neked benne, én tudom hogy az enyémnek nem jön elő hogy -én férfi vagyok nekem függetlenség kell s nem szeretem a porázt- akkor jól megvagyunk, ilyenkor ágyba reggeli, éjjel 3 vizet hoz nekem, vigyáz rám, elbeszélget, megért.

Mi még nem élünk együtt egyelőre nem is vágyom rá.

Mert abból háború lesz ha két ennyire külömböző embert összeköltözik. :D