Gyilkos gondolat (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Gyilkos gondolat
Tökre megértem a cikkírót, jelenleg szintén depressziós vagyok. Annyira tudom utálni hol magamat, hol a világot, hogy az valami elképesztő. Utóbbiból teljesen kiábrándultam. Dühít az emberek szűk látókörűsége, hogy egyszerűen képtelenek elgondolkodni más vonalon, mint a megszokott és emellett még baromi okosnak is hiszik magukat. Utálom ezt a rohadt, erőszakos, hatalommániás, faszméregető világot. Legszívesebben felrúgnám az egészet a picsába.
Olyan dühös vagyok, mint még soha eddigi életemben.
Álljon meg a világ, le akarok szállni!
Megértelek. Engem egész életemben csak bántottak. Kicsinek a nevelő apáim, felnőtt felé közelítve pedig a párjaim. Semmi sem sikerül úgy, ahogyan szerettem volna.
Úgy élek, mint Norman Bates : rossz gyermekkor, apa nélkül és anyuval egy fedél alatt.
Most, hogy gerincsérvvel műtöttek, itthon sok időm van töprengeni, vajon miért is lettem béna? Miért kaptam azt, hogy nem tudok járni.?
Ezernyi félelem és méreg kavarog bennem. Gondoltam vagy Isten vagy egy szakember segítségét veszem igénybe. Tegnap olyan melyről jövő harag jött fel bennem, ami üvöltés alakjában szabadult a torkombol. Mindenre és mindenkire haragudtam amiért ide kerültem. Ez eltartott vagy 40 percig. Anyámmal kiabáltam. Ő kimenet, én filmet néztem. Haragom nagyon lassan csitult csak le.
Délután beszéltem Vele erről. mondtam, hogy segítsen nekem, mert nem akarom, hogy az elmém megboruljon.
Még érzem, mit mondok.
Istent választom!
Kár, hogy már nem megy a fórum, de azért is szeretném megjegyezni neked, hogy várhatóan a pénz az úr probléma majd úgy is "meg fog oldani mindent" egy jó kis 3. világháborúzgatással, szóval te inkább csak hagyd a gyilkolást majd ekkorra, ha persze megéled/megéljük!
Amúgy megértem a mizantrópiádat és a pesszimizmusodat is, tudnék irni sokkal hosszabb cikket is arról, hogy mik nyomasztanak engem, de én valahogy bizok abban, hogy egyszer lelki békére lelek! Kívánom ezt neked is! :-)
Úgy gondolom, értem, miről beszélsz. Amikor már a kisgyereknek folyamatosan és módszeresen törik le a szárnyait a kedves szülők, zsarnokoskodva és elnyomva minden késztetését, ami Ő maga és rákényszerítik a saját elmebeteg indokaikból fakadó akaratukat, saját meg nem valósult álmaik elérését verik belé, úgy, hogy az önbizalmát módszeresen lerombolva elhitessék vele, Ő önmagában egy semmi, senki, de ha azt teszi, amit ők mondanak...és ez később folytatódik. Sajnos, rányomja bélyegét mindenre, a munkahelyen, munkakörnyezetben való viselkedésre, párválasztásra, párkapcsolatokra. Egy bizonyos idő után, amikor a már felnőtt ember rájön, milyen agresszív manipuláció áldozata lett, szinte késő... éli az életét, ami nem a sajátja, közel sem az, sem a párválasztás, sem a munkahely, pályaválasztás terén. És mindennek alapját a kedves szülők képezik, akiknek soha nem kellene engedni, hogy gyereknek akár a közelébe is menjenek.
Hol a kiút? Ott van valahol, csak ezerszer nehezebb, mint annak, aki nem ilyen környezetben nőtt fel, nehezebb rálépni arra az útra, amelyik a sajátja.
Mindez eredményez egy dühöt, egyrészt a környezet, másrészt saját maga irányába.
Sziasztok!
Szerintem sokan járunk hasonló cipőben.Igaz,bennem gyilkos indulatok nem dulnak,de én is elég dacos vagyok a világra,amiért nap mint nap meg kell hazudtolni önmagam/önmagunkat csak azért h megfeleljünk olyan norméknak(?) ami semmi más,csak "favágás".Alig várjuk h elteljen a munkaidő,mert sok mindenné tesz a munk,csak boldoggá nem.Ha dolgozol:örülj,h van munkád,és tűrd,h 8 bőrt húznak le rólad, kicsivel több,mint éhbérért,élő zombi vagy.Mire eljön a várva várt munkavége pedig se fizikai,se lelki erőd kikapcsolódni.Ennek pedig általában a szerettek isszák meg a levét.Tudatosság ide,vagy oda.Ellenben,ha nincs munkád,akkor felkopik az állad,és depiskedhetsz azért.Persze vannak kivételek,és remélem egyszer én is olyan munkát végezhetek ami bár lehet fárasztó,de nem csak elvesz,hanem ad is.
Bocsánat,ha kicsit negatvra sikerült ez a hozzászólás,de úgy éreztem ki kell állnom kicsit a cikk író mellett.Nem beteg,csak kiábrándult.
Sokáig nem voltam gép közelben...................mindenkinek a fantáziájára bizom miért????
Azért nem vagyok annyira veszélyes, /talán csak magamra/ nézve.
Gondoltam,hogy nem igazán fog tetszeni az irásom, mert semmi pozitiv nincs benne./De sok igazság az igen/
Amúgy sok más irásom is van, ha valakit érdekel megtalálja www.canadadun.com joanna51
"Az aktiválásra kerülő saját cikket 25 törzsponttal jutalmazunk!"
Ha megnyerte, hadd vigye.
Remélem kisj-nek van igaza.
Ugrás a teljes írásra: Gyilkos gondolat
További ajánlott fórumok:
- Mi volt ma az első gondolatod?
- Hajnali gondolatok
- Ez a hazugságok foruma...itt van a helye minden máshová nem való gondolatnak..
- Filozófiai gondolatok az Életről, önmagunkról.
- A gondolat ereje - avagy mennyire hisztek abban, hogy ha csak jó dolgokra koncentráltok, akkor azok valóra is válnak?
- Vannak kényszeres cselekvéseid/kényszeres gondolataid? 1.