Gyerekszáj

Illés:

A Turul alatti kertek között vitt az utunk, autóval mentünk.Egyszer csak Illés megszólalt:

-Ott volt egy kecske,FŰT ESZETT.

*

Illés-Apa párbeszéd:

A: Mit mond a cica?

I: Miaú..

A: Mit mond a Kutya?

I: Vau-vau

A: Mit mond a liba?

I: Lib-lib-lib...

*

Betegsége alatt nálam volt, utána otthon mesélte:

-Amikor lázas voltam, Mami adott nekem SZURIPOT, de kiköptem.

*

-Mit szeretnél vacsorázni?

-Tésztás mákot-mondta Illés.

*

Kaptunk az oviban a tornateremben ZABZSÁKOT.

*

Mami! Kérem az iPad-et, tabletezni akarok.

*

Még mindig Illés:

Anya! Kidobom ezt az epret, mert el van hervadva.

*

-Anya! Nekünk van itthon Cillit Bang?

-Nincs.

-Akkor nekünk koszos a WC-nk.

*

Illéssel folytatott reggeli párbeszéd:

-Gyere Illés reggelizni! Nézd csak! Májkrémes kenyér és paradicsom.

-Nem! Joghurt! Kettőt! (kb. 2 hete kezdett el beszélni)

*

Végére értem a mesének, Illés becsukta a könyvet és közölte:

-Vége, itt a fuss el véle.

*

Lenyelem a mézet, beragasztja a torkom, ezért rá fog ragadni a BACILLIUM és így nem fogok köhögni:-)

*

A budakeszi Don Pepében ünnepeltük a lányom szülinapját. Illés egyszer csak eltűnt a pult irányába, majd jött vissza egy üveg narancslével, benne szívószállal, s közölte velünk:

-Kértem és kaptam a PINCÉS nénitől.

*

Illés ismét vendégségben van, Tatabányán Kori is itt tölti a hétvégét, így ő felügyeli az öccsét, míg én készítem az ebédet. Illés szeret a konyhában serte-pertélni, most is kijött hozzám, felmászott a székre, és rácsodálkozott a tálra, amiben az összeállítás alatti vagdalthús volt meg az én kezem. Illés megkérdezte:

- Gyurmázol Mami?

*

Papa: Illés kérsz egy almát?

Illés: Igen, de HÉMÁZD meg!

Papa: ?

Illés: Hát ne legyen rajta héja!

*

Hozom Illést Tatabányára, várjuk a vonatot Kelenföldön. Sötét felhők, eső zuhog.

Egyszer csak megszólal:" -Mami! RECEFICÉS vonal volt az égen."

10 másodperc múlva hatalmas dörgés következett.

*

Illés ül a radiátoron, nézeget kifelé. Felfedezi, hogy a hegytetőn a Turul madár mellett van egy zászlórúd, azon zászló, ami lobog éppen, mert bolond szél fúj. Közli:

-A zászló arra való, hogy fújja a szél.

*

Viszonylag hosszú ideig elfoglalta magát a másik szobában. Gyanús is lett, épp indultam megnézni őkelmét, amikor megjelent.

-Papa! Van egy jó és egy rossz hírem. Melyikkel kezdjem? (Már ezen vihogtam magamban, de igyekeztem komoly maradni)

-Mondd előbb a rosszat!

-Bement (nyilván magától) a karórád a szekrény alá. (parkett és szekrény közti távolság kb. 2 cm.)

-No és mi a jó hír?

-Megpróbáltam kipiszkálni! ... De nem sikerült

*

Gyerekszáj, gyermeki őszinteség, Abigél:

Múlt héten Abigél Szegeden volt az apukájával, mert megnyerte a Tudásbajnokság megyei fordulóját anyanyelv kategóriában,

és mentek az országos döntőre.

A leány ügyeskedett, apája kényeztette-nem ám kollégium, hanem belvárosi szálloda, meg wellness, meg Kárász utcai fagylaltozás stb.

Ma este náluk voltunk, Abi egyszer csak elém állt, kezében egy jópofa bögre, és azt mondja:

-Ezt neked hoztuk Szegedről.

-Miért kapom? - kérdeztem.

-Mert szeretlek!

Már majdnem túlcsordult a szívem, amikor hozzáfűzte:

-Tulajdonképpen Apa ötlete volt.

*

Illés beteg. Lázas, doktornéni apró hólyagokat lát a garatíven, torka fáj, étvágytalan. Aztán megszólal, észleli, hogy furcsa a hangja és közli:

-RETKES a hangom.

*

Párbeszédünk Illéssel:

I.: -Te tudtad, hogy én anya hasában voltam, amikor még nem születtem meg?

Én: -Persze, hogy tudtam. De te tudod-e, hogy az én hasamban ki volt?

I.: -Apa?

Én: -Nem, Apa Nagymama hasában volt.

I.: -Akkor Anya?

Én: -Pontosan, az én kislányom a te anyukád.

I.: -És akkor hol voltam, amikor Anya még nem született meg? Apa hasában? Vagy a tiedben?

*

Illés ébredés után keresi nagyapját, aki már messze jár, éppen Ferihegyre szállítmányozza Vanesszáékat.

-Papa hol van?

-Elment Vankáékkal.

-Azért ment el, mert már elege van belőlem?

*

Illés száj:

-Kérek papírt, írni szeretnék.

Adtunk neki egy A4-es lapot, amin volt néhány, számunkra már szükségtelen adat.Illés kérdez: -Ezek nem kellenek?

-Nem-mondtuk neki. Mire ő:

-Akkor ezeket letiltom. És elkezdte átsatírozni a szavakat.

*

Ismét Illés:

Mesét nézne a TV-ben, bekapcsoljuk, éppen Híradó van.

-Ez felnőtt Híradó-mondja.

-Szoktad nézni?- kérdezem döbbentem.

-Nem, csak akkor, ha jézusom van.

-Az milyen? -kérdezem.

-Hát tudod! Akkor van mentő vagy tűzoltó és rendőrautó, Anya meg mondja, hogy jézusom.

*

Gyerekszáj: ABIGÉL

December 5-én, este hét körül, mikulásos dalokat énekelve ballagunk haza angolóráról, Boti, Abi és én. Mondom nekik:

-Szerintem nézzük az ablakokat, hátha látunk már valahol csizmát s benne ajándékot.

-Éjjel jön, s reggelre lesz csak ajándék-mondja Abi.

-Szerintem elkezdi korábban kihordani, hiszen nagyon sok gyerekhez kell elmennie, muszáj igyekeznie.

-Mindenkihez eljut éjjel, mert ezt az éjszakát meghosszabbítják, hogy legyen ideje a Mikulás bácsinak- oldja meg a problémát Abigél.

*

BOTOND

Ügyeletesek vagyunk öregapjával, várjuk haza a szülőket. Fotókönyveket nézegetünk. Én Abigéllel, Boti Tibivel.

Fél füllel őket hallgatom, mert Boti nagy elánnal magyarázza, ki s mi van a képen.

Mesél, s egyszer csak a következőt hallom:

-Itt biligolyózunk.

Kérdőn nézek Tibire, s megtudom, biliárdoznak a képen.

*

Illés lassan gyógyulttá nyilvánítható, s ez a viselkedésén is látszik.

Egy műanyag kanállal kopog a falon. Figyelmeztetem: -Hagyd abba, mert rögtön csenget a szomszéd bácsi, hogy csend legyen.

Kopog tovább.

-Illés kértelek, fejezd be! Kopog tovább.

Kicsit felemelem a hangom, ismét figyelmeztetem, mire ő kicsit megszeppenve:

-Abbafejezem!

*

Illés az érdekember:

Ma még nincs ovi, így van nagyszülői felügyelet. Reggel mikor megérkeztünk, azzal fogadott őkelme,hogy szeretne egy olyan játékot az én

telefonomra, ami az anyjáén is rajta van - de anya, a gonosz, magával vitte a telóját a dolgozóba.

Illés előrelátó módon leíratta a játék nevét

Engedékeny mami lévén letöltöttem, Illés nyomja a telefonomat, s többször is valahogy kilép, majd jön, segítsek.

A billentyűzár természetesen minden alkalommal működésbe lép. Kifigyeli, milyen vonalkombinációt használok, majd büszkén jelenti:

- Mami! Sikerült beírnom a kódodat, már nem is kellesz. Hát, ez a mamik sorsa

*

A tegnap esti hóból maradt mára is.

Oviból hazafelé jövet bal kezemmel Abi kezét, jobbal Botondét fogva ballagunk.

Mindkettő csacsog. Nem tudom, melyikre figyeljek. Abigél harsányabb, neki válaszolok, amikor feltűnik, hogy Boti ugyanazt mondogatja.

S akkor látom, hogy sorozatosan lelép a járdáról a "fűre" az egyik lábával, s az érintetlen hóban maradó lábnyomairól mondja:

-Itt is leteszem a nyomlábamat, itt is leteszem a nyomlábamat.

*

Illés:

-Képzeld! Volt a játszóházban bowling, és bowlingoztam, és ügyes voltam, és nyertem, mert KONCERTÁLTAM.

Vanessza kb. 16 évvel ezelőtt: Elmélyülten rajzolt, valamiért szóltam neki, mire ő: -Nem látod, hogy KONCERTÁLOK?

Végül is testvérek

*

Mami! -Tudod hogyan kell palacsintát sütni? -Nem-mondtam ma reggel Illésnek. Íme a recept a négy évestől: Előveszel egy serpenyőt, egy nagy tálat amibe belefér valami fehér dolog. Utána meggyújtod a tüzet, ráteszed a serpenyőt. Megolajozod a serpenyőt, teszel bele a fehérből, amit kevertél. A serpenyőbe merőkanállal teszed. Amikor kifolyt a merőkanálból, megvárod, amíg elkezd barnulni. Aztán megfordítod, aztán előveszel egy villát és kanalat, és megpróbálod megfordítani, Hagyod a másik oldalát is sülni, de csak egy indurka-pindurka ideig, nem kell hagyni soká , mert akkor odaégetjük. És akkor előveszünk egy nagy tányért, és beletesszük a palacsintát és aztán a palacsintát valamivel leterítjük. És minél több palacsinta sül, annál többet fogok enni.

Már csak azt nem tudom, mi az a fehér dolog ami a tálba kerül De azért ma palacsinta lesz az ebéd neki.

*

KORINNA...

...hallja, miközben arról beszélgetünk a nagyapjával, hogy milyen hétvégéje lehet annak a családnak, ahol van egy ötödikes kisgyerek és egy másodikos ikerpár, meg a házi feladattal bőkezűen bánó tanító nénik. Kori azt mondja: - Hát még ha négyes ikrek vannak. Bár, lehet, hogy azokból egyet örökbe lehet adni.

*

Nikolettem meséli Illéssel folytatott ma reggeli párbeszédét:

-Gyere Illés reggelizni! Nézd csak! Májkrémes kenyér és paradicsom.

-Nem! Joghurt! Kettőt! (kb. 2 hete kezdett el beszélni)

*

Meglepetés volt a köszöntés Botondnak a szülinapján...nem számított rá. Nagyon zavarban volt :) S a következő párbeszéd többször elhangzott (megfelelő név behelyettesítendő):

-Isten éltessen Botikám! Boldog születésnapot!

-Neked is Mami!

*

Én: - Boti, mit ebédeltél az oviban?

Boti: - Ragunya levest.

Én: - ?

Abigél: - Raguleves az Te!

Boti:- Ha azt mondom ragunya, akkor ragunya!

*

Délután nővéremék kertjében együtt játszott Léna, Abigél és Botond. Léna a nővérem unokája. Abigél kitalálta, hogy játsszanak iskolást. A következő hangzott el:

Abi: -Játszunk iskolást?

Boti és Léna kórusban: -Igen!

Abi: -Akkor én leszek a tanítónéni!

Boti:-Én meg a csöngő leszek!

*

Botond és Abi beszélget:

A.-Na Boti! Kérem már az új lámpádat!

B.- Mindjárt, csak még dolgom van vele.

A.- Na de Boti! Add már ide!!!!

B.- Jól van, adom, csak még megigazítom a FÁJPENTET (fejpántot) rajta.

*

Haladunk Budaörsre, Vanka születésnapi "bulijára". Vanka és Abigél hátul ülnek, beszélgetnek. Pontosan nem tudom miről, mert csak fél füllel voltam ott, nekem a forgalomra kellett figyelni.

Mégis megütötte a fülemet a következő kijelentése Abigélnek:

-Tudod Vanka, Mami az Univerzum legjobb mamija.

A májam rögtön megduplázódott

*

Mami! Éltem már, amikor megismerkedtél a Papával? - kérdezte Abi.

- Nem, akkor még nem. Amikor születtél, akkor már 9 éve ismertük egymást.

- Én 2007-ben születtem, akkor valahányezer valahány nyolcban ismerkedtetek meg. (6 éves volt)

*

Abigél és a kirándulás és a füst illata

Túráztunk a fiammal és a kicsikkel. Elsőre egy 4.3 km-es utat választottunk, tesztelendő az aprókat. Nem is volt semmi gond, békésen végiggyalogoltuk a kék jelzés mentén az utat Kőhányástól Várgesztesig. Gyönyörű napsütés, tiszta levegő, madárfütty...minden, ami egy jó kis kiránduláshoz kell, s természetesen a hátizsákban elemózsia, itóka. Abi szinte végig eszegetett, sonkás kifli, anyája sütötte kakaós csiga, mandarin, Balaton szelet, Sport szelet...mert ugye kell az energia. Amikor beértünk Várgesztesre, igazi, téli falusi illat fogadott bennünket...több ház kéményéből gomolygott a füst.

Abigél mélyet szippantott, majd megkérdezte az apjától, hogy:

-Apa! Sonkát is hoztál?

*

BOTOND

Ovi-iskola-nyelviskola útvonalon ballagunk Abi, Boti, Tibi és én. Boti Tibivel, Abi velem, szépen kézen fogva. Abika nem kérdez éppen, mert eszik :) , Boti viszont igen:

- Papa! Te tudod mi Magyarország vezetékneve?

Tibi meglepődve megáll, visszakérdez, hogy jól értette-e, majd válaszol:

- Nem tudom Botikám, de ha te tudod, mondd meg nekem!

- Hát még ezt sem tudod? Papa! Hát Budapest!- mondta büszkén a középső csoportos nagyfiú :)

*

Pestről hazafelé jövet Kelenföldnél Boti felfedezte a vonatból a pályaudvar melletti templomot, aminek szépen látszik a tornya, s benne a harang. Így kommentálta a látottakat:

-Itt csöngetnek, amikor ebédelni kell.

*

- Botikám! Olyan furcsa a hangod! Megfáztál?

- Nem! Csak be van rekedve a CSÖVÖM. A lefolyócsövöm.

*

Délután megyek vele haza, ill. az anyukája és a nővére után a HD suliba. Közeledünk az egyik kis élelmiszerbolthoz, amiben vettünk már párszor nyalókát.

- Veszel nyalókát?- kérdezi.

- Nem veszünk, ma már kaptál dinnyét, kukoricát, Dörmit (piskótaszelet), nem lehet minden nap mindent venni.

- De vegyél nyalókát!

- Nem veszünk, mert akkor nem marad pénz arra, hogy holnap is tudjak venni valamit.

- Tudom mit kell csinálnod Mami! Szerezz sok pénzt.

- Hogyan szerezzek?

- Hát te nem tudod hogyan kell? - néz rám kerekre tágult csodálkozó szemmel.

- Hogyan? Mondd el! - kérem.

- Hát odamész a bankhoz, van ott egy gép, beledugsz egy kártyát, nyomogatod a számokat és egyszer csak jön ki a pénz.

*

Botondot megkértem, hogy mossa el szépen a kisautóit, amíg én felteszem főni az imádott csöves kukoricát.

Miután becipelt mindent a szobába a fürdőből, kértem, hogy csak a szőnyegre pakolja száradni az autókat, ne csepegtesse össze a szobát.

Egyszer csak kikiabál:

- Nem baj, hogy odament egy csepp?

- Nem.

- De három!

*

Készülődünk náluk, hogy jövünk át hozzám. Ül az előszobában, küzd a szandállal.

- Segítesz Mami?

- Persze.

Összeillesztem a tépőzárakat, s kérem:

- Állj fel, úgy érzed, elég szoros-e.

Áll, toporog, majd megszólal az egyik lábára mutatva:

- Ez még langyos.

*

Megkaparintotta a mérőszalagot, s megkérdezte, mérhet-e.

Mondtam neki, hogy igen. Kivonult az előszobába, s elkezdte mérni a cipős szekrényt, meg az előszobafalat. Egyszer csak jön, s közli:

- Az a cipős az súlyosabb mint a másik.

*

ABIGÉL

Valami ismeretterjesztő képeskönyvet nézegettünk. Vulkán, tájfun, lavina... Egyszer csak Abi arra kér, beszélgessünk inkább a bolygókról. -OK- mondom, beszélgessünk.

-Mondj bolygókat!- kéri Abi.

-Mars, Nap, Plutó. Nekem nem jut eszembe több, most Te jössz Abi - mondtam.

-Hát, van még a Neptunusz meg a JURANUSZ - mondta csillogó szemmel.

*

-Mami! Neked szellemes munkád van?

-Nem értem Abika, hogy mire gondolsz.

-Hát nehéz amit csinálsz? Ha nem nehéz, akkor szellemes.

-Így már értem :) De az nem szellemes, hanem szellemi munka!

*

Az anyák napi ünnepség előtt történt, hogy elkezdtem faggatni a köztudottan zárkózott, szégyenlős Botit.

- Fogsz verset mondani anyák napján?

-Nem!

- Énekelsz majd?

-Nem!

-Hát akkor mit fogsz csinálni?

-Állok!

S mindezt a maga kis mély hangján, erőteljes hangsúllyal :)

*

KORINNA

Jövő héten jön hozzám nyaralni :) Kérdeztem tőle, hogy:

-Kivel alszol majd Tatabányán? Mamival vagy Papával?

-Veled Mami, mert a Papa vért izzad éjszaka!

*

BOTOND

A KRESZ Parkban bicóznak, mi vigyázunk rájuk, míg anyájuk tanít. Mennek mint a szél, gyomrom görcsben, félek hogy elesnek, s csonttörés lesz a vége. De szerencsére ügyesek. Egyszer csak rohan Boti kipirultan, kiizzadva, s hadarva mesél:

- Mami! Mami! Jó hírem van!

- Mondd Botika mi történt?

- Láttam egy igazi gyíkot, elszaladva.

*

Ági meséli:

Este lefekvés után Boti kirobban a gyerekszobából, és legörbülő szájjal, de dühös ábrázattal panaszkodik:

-Azt mondta Abigél, hogy maradj már veszteg. De én nem vagyok veszteg!!!

*

A lépcsőházunk előtt, egy kb. 3 lépcsőfoknyi kő szegély van egy oldalsó kisebb lépcső mellett. Itt mentem Botonddal, amikor kijelentette, ő leugrik, nem a lépcsőn jön.

OK, gondoltam, úgyis fogom a kezét, ügyes is, nem lesz semmi baj.

Le is ugrott, meg is dicsértem, mire emlékeztetett, hogy ő már nem három éves, attól ilyen ügyes.

Mondtam neki, hogy persze hogy nem három, hiszen már négy is elmúlt.

Mire ő tágra nyílt szemmel feltette a kérdést:

-Hát ezt meg hogy találtad ki?

*

Csúnya felhők gyülekeznek az égen, Abika felnéz, s kérdezi az anyukáját: -Látod milyen csúnya az a felhő?

Botond is felnéz, majd így szól:

- Húha! Lehet, hogy abból a felhőből jön a boszi?

*

A játszótéren hintáznak, s Boti megszólal:

- Énből kettő van, őből egy.

Valami olyasmi akart lenni hogy Botiból kettő van, Abigélből egy.

*

Aki mondta, már nem gyerekkategória, de aranyos a szöveg:

VANESSZA

Iskolából hazatérve, kézmosás, s máris ebédhez ülünk. Beszélgetünk a napi eseményekről, mikor felnéz, rám csodálkozik, majd megkérdezi:

-Voltál fésülködni?

Ekkor vette észre, hogy délelőtt meglátogattam a fodrászt :)

*

-Mami! Fáj a hasam!

-Figyelj Botika! Szólj, ha jön puki, akkor tudom majd, hogy azért fájt, vagy valami más miatt.

- Nekem gáz jön! Nem puki!- válaszolta önérzetesen.

*

Abigél nézegeti az Emberi test atlaszát. (örökölt tőlem valamit a gyerek :) ) Odahozza s kérdezi: - Mi ez?

Nehéz feladatot kaptam a 6 évestől, mert egy kinagyított sejt volt a képen.

-Tudod, a testünk parányi kis részekből van felépítve, azok a sejtek. Olyan picurkák, hogy nem is látod őket. Na egy ilyen van a képen, felnagyítva.

-Tudom, mondja Abigél. Ezek azok, amiket csak HOROSZKÓPPAL lehet megnézni.

*

BOTOND

-Anya! Anya! Elmúlott a fájáshasam!

*

Séta közben:

- Kijön belőlem a gőz.

- ?

- A számon kijön a gőz, és eltűnik.

*

Fürdetés, mindketten a kádban ülnek Abigéllel és játszanak.

Egyszer csak visítás.

- Mi történt?- kérdeztem.

- Abigél kiparasztozza a vizet a kádból - mondta Boti.

Valószínűleg azt akarta mondani, hogy kipazarolja. Ugyanis Abi kifröcskölt egy kicsit a fürdő kövezetére. :)

*

ABIGÉL:

Ballagunk hazafelé a rock and roll óráról. Az 5 éves Abigél feltűnően csendes, nyugodt. Békésen beszélgetünk.

Egyszer csak azt mondja:

-Tudod mit kérek tőled Mami?

-Mit?- kérdezem.

-Azt, hogy ne akarj meghalni, amíg nekem meg nem születik kisbabám.

Leguggoltam hozzá, megpuszilgattam, s megígértem neki, hogy nem fogok igyekezni.

*

BOTOND:

Nézegetjük a legóból épített rendőrautót. Ül benne egy seriff, van az autón fényhíd, minden, ahogy illik. Közben felfedezek az asztalon még egy legó figurát.

-Az hová való? -kérdezem Botit.

-Az a RABOLÓ- mondja ő.

-Be kell ültetni a rendőrautóba?

-Igen!

Szemüveg nélkül nem láttam tökéletesen a pici babát, így hát megkérdeztem:

-Mit fog a kezében?

-Semmit nem fog! Az a BILLENCS a kezén- mondta Boti.

*

Egy este felügyeltem Abira és Botondra, amíg a szülők nem értek haza. Elhelyezkedtem a sarokgarnitúrán, felraktam a lábamat is, pihentem, s csak szemmel kellett tartani az aprónépet, szépen játszottak.

Egyszer csak Abigél kiszaladt a gyerekszobából, jött megmutatni egy lila sörényű pónit. Odahajolt hozzám, rákönyökölt a sípcsontomra teljes súlyával, mire én felszisszentem, s jajgattam egyet. Komolyan nagyon fájt.

Boti eltűnt a kisszobában és megérkezett a játék fonendoszkóppal a fülében, majd utasított:

- Húzd fel a nadrágod szárát, mutasd meg, hol fáj!

Megtettem.

- Most megvizsgállak!- OK!

Rátette a hallgatót a lábamra, majd felszólított:

-SÓHAJTS!

Nem bírtam ki nevetés nélkül, de sóhajtottam.

- Hallasz valami bajt?- kérdeztem. :)

- Igen, hallom, hogy fáj.

- Sóhajtsak még? - kérdeztem.

- Nem kell, már gyógyulsz!"

*

ABIGÉL:

Játszótéren vagyunk, Abi hamar összebarátkozik minden kisgyerekkel. Egy szöszke kisfiúval lógnak valami nyújtó szerű mászókán. Egyszer csak Abi hozzánk szalad, s hadarja:

"-Mami! Képzeld el, a kisfiút úgy hívják, mint Kori FÉLAPUKÁJÁT. Attilának."

Gyermeki logika. Ha van féltestvér, akkor van félapuka :)

*

Velünk mindkettő, mert anyjuk dolgozik, apjuk úton hazafelé. Várjuk a Vértes Centerrel szembeni járdán egy padon, mikor lép ki onnan István.

Abi csacsog szokás szerint:

"-Jön az én legkedvesebb villamosmérnököm."

Tibivel összemosolygunk.

"-Az én legkedvesebb villamosmérnököm Pesten méri a villamosokat."

Ekkor már nem mosolygunk, hanem nevetünk. :)

*

Túró Rudit esznek Botonddal. Boti gyorsabban tolja lefelé, már a harmadikat bontom nekik. Kezemben két darab, egyiket bontom Botinak, Abi megkérdezi:

"-A másik az enyém?"

Igen, mondom, s hozzáfűzöm, hogy senki nem kap többet a másiknál, egyformán jut mindenkinek mindenből.

Mire Abigél megjegyzi:

"-Okos vagy Mami!"

*

Szomszéd nénitől hatalmas csokor gyönyörű kaprot kaptunk.

Egy tálcára szétterítve szárítgatok egy adagot - jó lesz még télen!

Abi észreveszi, s máris kérdez: "- Mi ez a hínár itt?"

*

BOTOND:

Nemrégiben erős szélben jöttünk át hozzám, Abigéllel és Botonddal. A játszótér mellett elhaladva megbeszéltük, hogy azért nem megyünk most oda játszani, mert esetleg a viharos szél kitép egy fát, az ránk dőlhet s az nagy bajt okozhat.

Itthon már el is felejtettük ezt a beszélgetést, amikor Boti azt kérte, menjünk le a KRESZ parkba játszani. Kezdtem a tanmesét: szél-fa-ránk dől...

Mire Botond:

"-Nem baj mami, menjünk, én eLős naD fiú vaDok, majd megfogom a dőlő fát! "

*

*

*

A gyűjtemény tovább fog bővülni, mert a napjainkban már iskolás Korinna, Illés, Botond és Abigél helyett elkezdhetem feljegyezni Doroti, Vendel és Nilla mondásait. Már "hegyezem" a ceruzát :D