Étel mint vigasz, érzelmi mankó, vagy rossz szokás? (tudásbázis)
rossz szokas.enni kell,de nem azert mert vkit orom ert,vagy mert eppen szomoru.igy lesznek koverek az emberek.
Rossz szokás, és az öröm forrása egyben. Inkább egyen a ember jókat, finomakat, minthogy a cigarettát szívja el egymás után.....szerintem..., ja, és persze mértékkel egyen, sokszor, de keveset...(de ezt sajnos nem mindig lehet kontrolálni)
Én is szeretek enni, söt, de ha ideges vagyok, akkor semmit.
nekem sajnos nem megy az, hogy annyit egyek, amennyi jól esik. Ha ideges vagyok,v agy rossz a kedvem, muszáj ennem, mert addig sem gondolok a bajaimra...
Szerintem az emberek két csoportba oszthatók :
1.) ha ideges nem bír enni,
2.) ha ideges muszáj ennie.
Én az utóbbiba tartozom.
Elpanaszoltam az orvosnak : hogyha ideges vagyok ennem kell, ha éhes vagyok nem látok az idegtől.
Azt mondta a doki, ha éhes vagyok, akkor egyek sárgarépát.
Nem vagyok én nyúl - válaszoltam neki.
Az a baj, hogy nincs akaraterőm a komoly fogyókúrához.
Nagyon szeretek enni és a környezetemben is azt mondják : "olyan jóízűen tudsz enni, hogy megjön az étvágyam".
Sajnos erről a "rossz szokásomról" nem tudok lemondani.
Ha eddig nem tudtam, akkor arra a pár évre meg minek....
Arra azért vigyázok, hogy ne zabáljam tele magamat : "akkor kell abbahagyni, amikor a legjobban esik". (evésről van szó !)
Megpróbálok egészségesebb, diétásabb ételeket enni és sokkal kevesebbet, mint amennyi belém fér.
Étkezés végén mindig azt szoktam mondani : nagyon finom volt, tudnék még belőle enni....
mostanság nagyon sok dolog miatt vagyok letört, és furcsamód két kilót híztam, miután előző héten sikeresen lefogytam egyet. előző héten sokat mozogtam, és nagoyn jól éreztem magam egy táborban, de mostanság - főleg ma -, ha rossz a kedvem, enni akarok. sosem vagyok éhes, sőt, már hányni tudnék, annyira tele vagyok, mégis enni akarok...
Idegességemben sokszor eszek sajnos, de akaraterővel le tudom ezt küzdeni és folytatom a fogyókúrát.
Nálam forditva van ,ha ideges vagyok ,vagy megbántanak enni sem birok ,még arra sincsen türelmem ,és az éhségérzetem is elmulik.
Én látom a férjemen,hogy sokkal többet eszik(nassol) mikor valami miatt ideges,feszült.
Szerintem van valami érzelmi dolog benne. Ha én feszült vagyok és ideges sokkal többet eszek mint egyébként. Ha minden oké néha eszembe sem jut enni.
Én most nagyon rossz passzban vagyok, egy éve nincs senki, ezzel mindent nélkülözök, ami egy párkapcsolathoz tartozik, ami már egyre feszültebbé tesz. A munkahelyemen is állandó stressznek vagyunk kitéve, ezért kb két hete egyfolytában édességet eszem. Igaz az sem vigyasztal meg, de legalább addig sem a gondjaimmal foglalkozom, amig eszem. Szerencsére nem híztam MÉG.
Sajnos nálam éppen az elenkezője van ha rossz a kedvem és meg bántanak akor én neki állok enni mindig a bánatomat kajába folytom tudom hogy ez nem jó de számomra ez a kiut.
Szerintem ez csak rossz szokás (legalábbis nálam), semmi köze az érzelmeimhez, nem azért eszek, mert lelki bajom van.
Én nem eszek sokat ha szomoru vagyok sőt inkább nincs étvágyam.
Hát nekem mostanság nagyon ninmcs rendben a lelkem,és tiszta ideg vagyok!De nem eszek többet!Sőt,szinte nem is birok enni!
Én akkor eszek sokat mikor boldog vagyok!
igen szerintem sincs szükség ön ostorozásra,de elhizásra se.Inkább a bajok megoldásalegyen a cél.
Álljatok le az önostorozással!!Kezdünk átesni a ló túlsó felére! Az evés is lehet örömforrás! Sőt! Ezt nem kell szégyellni, azok akik mértékkel képesek élvezni az evést azok az ÍNYENCEK.A hangsúly a MÉRTÉKEN van, de hát ezt tudjuk mindannyian...
Úgy tapasztaltam, amíg a lelkem nincs rendben, addig a testemmel sem tudok foglalkozni, nem is akarok, sőt , minden mindegy alapon eszem, de ez már másként lesz, visszatérek az egészséges életmódra- merthogy a lelkem is rendbejött, hurrá :-) ma is ügyes voltam, agyban eldöntöttem, hogy fogyok, és kész. és tényleg! ja, persze, nem is vacsoráztam, mellesleg, és nem is fogok már, pedig késő van, és a kopogó szemek időszaka most következik. Az, hogy ezt le is írom, erőt ad!
Szia Dóri!
Kivéve, ha ez már rossz szokássá vált, hiszen az ember a szokásaitól nehez válik meg egy idő után!
Az érzelmi eredetű zabáláson legtöbbször a felismerés nem segít. Amíg tartanak a problémái, amíg egyedül érzi magát, amíg boldogtalan, netán feszült, ideges, addig hiába a felismerés. Abban a pillanatban, ahogy az ember kiegyensúlyozott lesz, boldog és nyugodt, már eszébe sem jut fölöslegesen enni.
Pont ezért van az, hogy:
- ismerd fel az eredet okát
- fogadd el magad
- és változtass a szokásaidon
ha ezek megvannak, már fél siker, és a véghez is tudott vinni, akkor a teljes siker!
Eu mindenkinek a saját döntése.
Neked Brizzy sikerült, nagyon büszke lehetsz magadara!
Egyebkent nalam is itt kezdodott meg igazan a fogyas, amikor felismertem, ha ideges voltam ettem, a tv elott mindig ragcsaltam valmit, es az avalami nem zoldsg, hanem valami hizlalo volt.Amint valtoztatni kezdtem mindketton, a fogyasom is szepen megindult.
Teljesen igaz!
Rossz szokás, - érzelmi mankó, vigasz!
Az elhizott emberek 90 %-ra jellemző, hogy lelki eredetű az elhízás oka. Csak kevesen ismerik fel az eredetét. A maradék 10 % pedig az, akinél kimutatható más egészségügyi ok.
Etel mint vigasz, erzelmi manko, vagy rossz szokas ?
További ajánlott fórumok: