Esküvő - gyerek: igen vagy nem? (beszélgetős fórum)

Csak annyi:

Abszolúte nem vagy fiatal a gyerekvállaláshoz. 25 évesen?

18 évesen igen. De 25 évesen nem!

De te tudod, hogy megértél-e már rá.

Azért egy gyerek nem csak gond, ha majd lesz, rájössz, hogy nála jobban senkit sem szeretsz, és az anyai érzés csodálatos dolog, annyira de annyira szereted azt a kis csöppséget, olyan feltétel nélkül, mint soha senki sem.

Ez CSAK akkor érted meg, ha lesz gyereked.

Nekem a barátnőm sokáig halogatta, hasonlók miatt. Aztán mikor megszületett a lánya mondta, hogy erről a hihetetlenül erős szeretetről "papoltam" neki, mennyire igazam volt, és ha ezt tudja, hamarabb is mert volna szülni.

De ez a te döntésed!

Azért ne felejtsd el tájékoztatni a jövendőbelidet, hogy te el sem tudod gyerekkel képzelni a jövődet, mert lehet, hogy ő már szeretne gyereket, reménykedik benne, hogy tebenned is változnak az érzések. Durva becsapásnak élheti meg, ha ez a "nem akarok gyereket" igazán nem realizálódik nála.

Nagyon szépen köszönjük! :)

Én pedig kitartást, erőt és sok boldogságot kívánok neked a kisfiadhoz. :)

Sajnálom, ami veletek történt, és sok erőt, kitartást kívánok, nemcsak az egyedülálló anyasághoz, hanem az apukával való kapcsolattartáshoz is.

Történt hasonló ismerősi körben, ott a 40-es, gyerektelen, aranyéletet élő(szó szerint, milliós kereset, stb.) nővel közölte a nőgyógyásza, hogy egy betegség miatt ki kell venni a méhét, és vagy most szül, vagy soha. Az évek óta vele lévő pasija közölte, hogy ő nagyon szívesen csinál gyereket, de előre szól: köszöni szépen, ő már most biztos abban, hogy nem ezzel a nővel szeretné leélni az életét. Gyerek megfogant, kapcsolat már a terhesség alatt szétment a pasi hozzáállása miatt (lett neki helyette egy anorexiás huszonéves, mármint a pasinak), és kb. 2 éves volt a kisfiú, mire nagyjából normalizálódtak a viszonyok a szülők közt, nincs balhé a láthatásból és semmi egyébből. Kemény menet volt, az biztos, volt időszak, amikor ügyvédet kerestek, és perre készülődtek. Szerintem ennyi idő kellett anyukának, hogy kiszeressen a pasiból, és belássa, ők már nem lesznek egy család.

Nem ismerem pontosan a ti helyzeteteket, de általánosságban talán az az egyetlen vigasz, hogy a párod valószínű bármi nehézség, vagy komfortot veszélyeztető dolog miatt lelépett volna, és jobb is talán, hogy ez egy baba miatt történik, mint ha mondjuk később valami betegség, vagy más, tényleg tragikus dolog miatt.

Ez a kisfiú egy ajándék, aki így, ilyen körülmények közt fogan, annak valami nagyon fontos dolga lehet a földön. :) Be fogja aranyozni az életed, hidd el, még ha az elején nehéz is! :)

Igen igen, köszönöm, hogy leírtad. Időközben elolvasgattam a hozzászólásaid másik topikban, már értek mindent!

Még egyszer jó egészséget, kitartást és boldog életet Neked, Nektek!