Érintés, Simogatás (beszélgetés)
én jelenleg ezek szerint eléggé "ki vagyok száradva",de érzem is :((( és hiányzik is,főleg,h kiskorom óta imádom a simogatást!!!emlékszem,csak úgy tudtam elaludni,ha Anya simogatott!:)))
majd,mikor volt egy hosszútávú kapcsolatom,akkor is kértem sokszor a páromat,h simizzen,s ne 1percig :))de sajnos ő nem igazán "értette",h miért is "kell" neki valójában ezt "csinálnia"... (kb ezekkel a szavakkal tudom "illetni" a hozzáállását...)
azóta sajna Anyumnak nem mondhatom "nagylány" lévén a dolgot,manusom pedig nincs :((( aki pedig szeretne abban a pozícióban lenni,szintén nem a simogatásra "specializálódna"! :(((
s,én sem tudok nagyon simigatni :))) ugyanis kutyim sincs már,szóval elég nagy a "baj"!!!-:))) kipanaszkodtam magam!:)))
"Ha kisbabád vagyok érints meg.
Szükségem van az érintésedre, úgy, ahogyan talán sosem képzeled.
Ne csak mosdass, pelenkázz és etess.
Ringass el. Puszild meg az arcomat és simogass.
Nyugtató, lágy érintésed biztonságot és szeretet ad.
Ha gyermeked vagyok érints meg.
Akkor is, ha dacos vagyok és elutasítalak.
Ne add fel, keress új utakat, hogy közel kerülj hozzám.
Jóéjpuszid édes álmokat hoz.
Mindennapi érintésed elmeséli, mit érzel.
Ha kamasz fiad vagyok érints meg.
Ne hidd, hogy nem kell éreznem, hogy törődsz velem
Csak azért, mert már majdnem felnőttem.
Szükségem van szerető karjaidra, szükségem van lágy hangodra.
Az élet viharában a bennem élő gyermek érted kiált.
Ha barátod vagyok érints meg.
Semmi sem mutatja jobban szeretetedet, mint egy meleg ölelés.
Mikor szomorú vagyok, egy gyógyító érintés mondja el, hogy szeretsz.
Azt mondja el, hogy nem vagyok egyedül.
Lehet, hogy az érintésed minden, amit kapok
Ha életed párja vagyok érints meg.
Talán azt hiszed, hogy szenvedélyed elég nekem.
De csak karjaid tartják távol a félelmet.
Szükségem van lágy, vigasztaló érintésedre
Mely emlékeztet, hogy olyannak szeretsz, amilyen vagyok.
Ha felnőtt gyermeked vagyok érints meg.
Ha van is saját családom, akiket megölelhetek,
Mégis szükségem van anyám vagy apám karjára, mikor gyenge vagyok.
Szülőként máshogy látlak.
Már jobban tudlak becsülni.
Ha idős szülőd vagyok érints meg.
Ahogy én érintettelek, mikor kicsi voltál.
Fogd a kezem, ülj közelebb, adj erőt.
Melegítsd megfáradt tagjaimat közelségeddel.
Bár a bőröm ráncos, érintésre vágyik
Ne félj. Érints meg!"
/ismeretlen/
Kedves "rosewood"!
Köszönöm a beszámolót, a filmélményt.
Talán másoknak is volt hasonló élményük mint nekem gyermekkoromban. Boldogan, füligérő szájjal jöttem mindig haza a Nagyitól. Csodálatos dolgok történtek ott, hatalmas energiák cserélődtek, interaktív folyamatok játszódtak le. Mind a ketten el voltunk varázsolódva.Amikor még "soványabbak" voltunk közelebb álltunk egymáshoz. A természeti népek, keleti kultúrák még ma is ismerik ezt, (az indiai anyák még simogatják a gyerekeiket. A mi "civilizált" kultúránkban már nem módi.
Én úgy vélem, ha a nemzedékek nem távolodtak volna el ennyire - nem lenne annyi hiper-, szuperaktiv gyerek, nem kellene őket gyógyszerezni.
Még egy pár gondolat ehhez a témához
Az érintés nyelve
Érzékeink közül az érintés fejlődik ki először.
Csecsemőkorunkban elsődlegesen fontos, hogy a tapintáson keresztül felfedezzük és érzékeljük a világot, s a növekedésünkhöz is szükség van a szerető érintésre. Amíg érintésigényünk a megérintésünkkel kielégül, egészségesen fejlődünk, ám ha ebben akadályoztatva vagyunk, a fejlődésünkben károsodás következhet be. Az ölelés és a simogatás, amelyben csecsemőként részesülünk, segítségünkre van abban, hogy egészséges képet alakítsunk ki önmagunkról, táplálja azt az érzést, hogy mivel megérintenek, elfogadnak és szeretnek bennünket.
Újszülött főemlősökön végzett kísérletek azt bizonyították, hogy - mennyire fontos a szerető, törődő anyával való testi érintkezés, s megfordítva, mennyire káros lehet testileg és érzelmileg az érintéstől való megfosztottság.
Az érintés az a nyelv, amivel ösztönösen kimutatjuk érzéseinket.
Az érintés, a simogatás egyidős az emberiséggel, megérintjük, simogatjuk gyermekünket, párunkat, szeretteinket, …
Részletek – Orosz Éva: AZ ÉRINTÉS VARÁZSA című írásából
„A ’40-es évektől kezdve egyre inkább szaporodnak a bizonyítékok arra, hogy az érintésnek alapvető szerepe van az egészséges testi és lelki fejlődésében.
A gyermekkorban elmaradt, bőrönát érkező gyengéd inger fizikai problémákhoz és viselkedési zavarokhoz vezet.
/Majd száz esztendeje amerikai tudósok vizsgáltak intézetben nevelkedő gyerekeket, akik alig érintkezhettek a többi emberrel. A szakértők az tapasztalták, hogy a gyerekek többsége testileg és lelkileg fejletlen volt, és sokukat korán elragadta a halál. Mivel a gyerekek jól táplálkoztak, tisztaságban éltek, visszamaradottságukra és váratlan halálukra egyetlen magyarázat maradt: az emberi érintés hiánya.
A megállapításokat állatkísérletek is igazolták: azok a laboratóriumi állatok, amelyeket rendszeresen simogattak, az érintést nélkülöző társaiknál gyorsabban nőttek, erőteljesebben szaporodtak, ritkábban betegedtek meg, és jobban tűrték a stresszt./
- Harry Harlow professzor az ’50-es években rhesusmajmokkal folytatott kísérleteket. Megfigyelte, hogy az anyai melegség és gyengédség nélküli felnőtt állatok érzelmi fejlődésükben visszamaradtak.
- Ashley Montagu antropológus még egy lépéssel előre-, jobban mondva, visszament; nevezetesen a szüléshez. Megállapította, hogy azok a csecsemők, akik császármetszéssel születnek és emiatt nem kapják meg az anya bőrének stimulációját, kevésbé ellenállóak … Sokáig tanulmányozta a császármetszéssel világra jött újszülötteket, s arra az eredményre jutott, hogy ezek a csecsemők több fejlődési rendellenességnek és betegségnek vannak kitéve, mint a normálisan született gyermekek, és halálozási arányuk is három-négyszerese azoknak.
/A kapcsolat
Lássuk mi történik a gyermek és a szülő között, különös tekintettel a kettőjük energetikai kapcsolatára. Nem kell extraszensz képességekkel rendelkezni ahhoz, hogy belássuk: a gyermeknek születése pillanatától szüksége van a szülő - vagy más felnőtt – energiájára, mivel a sajátja még kialakulatlan.
Az energia sokféle lehet. Létezik nagyon sűrű, alacsony rezgésű, mint pl. a harag, vagy a féltékenység, és van magasabb rezgésű, „légies”, pl. a szeretet és a tudás. Elmondható, hogy a magasabb rezgésű energiát egyfajta általános boldogság – és teljességérzet kíséri. Ez az energia, amelynek megszerzésére a gyermek törekszik (sőt, a felnőtt is, azzal a különbséggel, hogy a felnőtt már a gyerekkori beidegződések alapján választ magának energiát.)
A tapasztalat - miszerint a gyermeknek elsősorban szeretetre van szüksége – szépen egybevág a fent leírtakkal, hiszen a szeretet igazán magas színtű energia./
Vajon mivel magyarázható az érintésnek ez a rendkívüli szerepe?
Egy ausztrál pszichiáter, Ainslie Meares az érintés terápiai értékét az „atavisztikus regresszió” elméletével magyarázza.
Az agy – jelenti ki – rendelkezik egy ösztönös funkciószinttel, amelyen érzelmi reakció, illetve intuitív és nonverbális gondolkodás megy végbe. Ez a regresszió olyan tudatállapotot hozhat létre, amelyben az ember meghallhatja testének „üzenetét” és mozgásba hozhatja a szervezet természetes gyógyító erejét. Ennek az állapotnak az elérésében fontos szerep jut az érintésnek. A mai ember elfelejtette, hogy agyának erre a primitív részére odafigyeljen.
Meares rákos betegek kezelésénél is alkalmazta az „érintés útján létrejövő atavisztikus kommunikációt” – ahogyan terápiáját nevezi -, és figyelemreméltó eredményeket ért el.
Azért itthon is történik valami - megjelent egy gyermek simogatásról szóló könyv.
Egyszer láttam egy ismeretterjesztő filmet, már nem is emlékszem, hol. A lényege az volt, hogy öregottnonban élő időseket kértek fel, hogy inkubátoron keresztül simogassák a koraszülött, gyengécske csecsemőket. Az eredmény a következő volt: minden más külső beavatkozás nélkül 8a megszokottakon kívül) javult a babák egészsége, az idősek életkedve.
Érintés nélkül megtüskésedik az öreg, megkérgesedik a gyermek.. (lásd:hospitalizáció)
ÉRINTS MEG!
A gondozási műveleteket ki kell egészíteni a baba bőrének érintésével, simogatásával.
A bőr érintésének szerepe nagy jelentőségű mind az emberek, mind az állatok világában.
Gyakran elég egy-egy gyengéd „kézrátétel”, egy-egy cirógató mozdulat, és a nyugtalan gyermek lecsillapodik, megnyugszik.
Soha ne siessük el tehát a gyermekek körüli teendőinket, hiszen a baba ápolása, gondozása a védelemnyújtásnak és az intim kétszemélyes kapcsolat kiépítésének az ideje, s a legjobb alkalom arra, hogy megalapozzuk gyermekünk egészséges érzelmi fejlődését!
Részletek - Eric Berne: EMBERI JÁTSZMÁK című könyvéből
1. A társas érintkezés
„A társas érintkezésnek az az elmélete, amelyet részletesebben Tranzakcionális elemzés című könyvemben fejtettem ki, röviden a következőkben összegezhető:
Spitz arra a következtetésre jutott, hogy ha kisgyermekekkel hosszabb időn át nem foglalkoznak, megkezdődik leromlásuk visszafordíthatatlan folyamata, és állapotukhoz könnyűszerrel társulhat valamilyen betegség is. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy az érzelmi nélkülözés – ő így nevezi – végzetes kimenetelű lehet. Ezek a megfigyelések vezetnek el az ingeréhség fogalmához, és arra vallanak, hogy az ingerek legkedvezőbb formáit a fizikai intimitás nyújtja. Mindennapi tapasztalataink alapján nem nehéz elfogadnunk ezt a következtetést.
Hasonló természetű jelenség figyelhető meg olyan felnőtteknél, akik az ingerektől való megfosztottság állapotába kerülnek. Kísérletek bizonyítják, hogy az ingerszegény környezet múló pszichózist vagy legalább is átmeneti lelki zavarokat válthat ki. … a társaiktól és ingerektől való megfosztottság hasonló állapotba juttatta a hosszú ideig magánzárkában tartott embereket is.”
„Ha biológiai oldalról nézzük: az érzelem és ingerhiány könnyen maga után von vagy elősegít szervi elváltozásokat.
Ha az agytörzs retikuláris aktiválórendszerét nem éri elegendő inger, akkor az idegsejtekben – legalábbis közvetve – elsorvadási folyamat indulhat meg.”
„Az eddig elmondottakat „köznyelvi kifejezéssel” valahogy így összegezhetjük: „Ha nem simogatják a gerincagyadat, kiszikkad.”
„A „simogatást” az intim fizikai kapcsolat általános fogalmának értelmében használjuk; a gyakorlatban ez különféle formákat ölthet.
A „simogatás” fogalmát, jelentésbővítéssel, köznyelvileg minden olyan aktus jelölésére alkalmazhatjuk, amely egy másik személy jelenlétét nyugtázza. Így tehát a „simogatás” szót a társas cselekvés alapvető egységeként használhatjuk.
A simogatások cseréje „tranzakció”, ez pedig a társas érintkezés egysége.”
* - * - *
Móricz Zsigmond szerint is „Akit nem simogatnak eleget, annak kiszárad a lelke.”
Nem kellene ezen elgondolkodni???????????????????? – ebben az elembertelenedett világban?