Érezted már úgy magad, hogy egyoldalú a szerelem? (beszélgetés)

Nem hiszem. Párommal leszek...ő meg nem tudja,h hoxázom ,mert már ebből is volt veszekedés.

Majd írunk levelet egymásnak vagy akár msn-en is beszélgethetnénk.

Sajnos van rajtam felesleg. ÉS sajnos ő elég izmos, sokat sportol, együtt is szoktunk. Csak egy kis pocakja van,de az is miattam, mellettem növesztette. :)

Én sem akarok vékony lenni, jó nekem így, csak lehetne kicsit nagyobb mellem és kisebb hasam...de hát senki sincs megelégedve magával.

És ami a legrosszabb,h elég sokszor látom a csajt, mert itt lakik a környékünkön. Abban a buszmegállóban szokott felszállni,ahol én is. :(

Te megbízol a párodban? Együtt éltek?

Megcsalás:

összeköltöztünk,de sajnos arra nem volt lehetőség,h 2en lakjunk a laksában így kerestünk albérlőket. Volt 2 lány, és az egyikre nagyoon gyanakodtam,és egy buli alkalmával bementek a szobába és ott fogdosta(párom azt mondja csak a kezét fogta meg). Nagyon összevesztünk, elköltöztek az albérlők és rá pár napra ő is, és nem mondta meg,h hova(ez volt az első szakítás). Utána visszjött, és a második szakítás alkalmával elárulta,h anno ahhoz a csajhoz költözött, vagyis abba az albérletbe,ahol ő is lakott, de azt állítja,h nem történt semmi. Te elhinnéd? Hinnél neki? AKkor minek költözött hozzá? Rengeteg más albérlet van a városban.

Önbizalom: Nem érzem magam szépnek mellette, mindig azt mondja,h nagy a hátsó felem, kövér vagyok. Pedig 170 cm és 58 kg vagyok, mások szerint vékony.

Na most nagyon ideges lettem....annyira fáj ez a dolog.

Az én párom 28 éves. Eddig mindig fiatalabb pasijaim voltak.

Ugymond én is elszöktem vele a kapcsolat elején. :) Már nem tenném. Szüleim már az elején sem szerették, nem volt nekik szimpatikus, meg eléggé játékfüggő(számítógépes játék), és mindig ezt látták szüleim és nem tetszett nekik. Meg,h szerintük csak kihasznál.

Előző kapcsolataimban mindig ki tudtam mondani azt,h vége...de most nem megy. Mellette elvesztettem az önbizalmamat...lehet ez a baj.

Megcsalás nekünk is képbe került...ő állítja,h nem csalt meg, de én nem hiszem el neki...megbocsátottam, de elfelejteni nem fogom soha.

Szeptemberben el fog menni 3 hétre dolgozni,talán akkor könnyebb lesz dönteni. De múltkor is akkor döntöttem, de amint hazajött ki is békültünk.

Nagyon hasonlítunk egymásra. :)

Párod hány éves?

Megszokás. Én rájöttem arra,h társfüggő vagyok, nem tudok egyedül lenni. Meg azért vmilyen szinten csak szeretjük a párunkat, mert én pl egyből féltékeny leszek ha egy lány a közelébe kerül.

Szerinted?

Az én családom nem szereti őt...vagyis ők a kapcsolat ellen vannak. De annyi jó dolog örtént velünk a 2 év alatt, de sajnos rossz is. Sok közös van bennünk, de sok az ellentét is.

A 10 éves kapcsolatodnak miért lett vége?

Sokszor én is úgy érzem,h sose megyek férjhez, pedig még van időm(habár sógórnőm mimndig nyaggat,h már kiszaladok az időből). Éppen ezér kellene lépni, mert egy új kapcsolatban is mire megismerjük a másikat az kb 2 év, mire komolyabbra fordulhatna.

És igazad van, tényleg csak szerelemből szabad férjhez menni szerintem is, mert akkor csak kínlódás lesz az egész. Lehet neked is jobb lenne lépni...de én sem tudok. :(

Van egy ismerősöm, ő 30 évesen ismerte meg a párját, rá 1,5 évre volt a lagzi és az esküvőn már a picurka a pocijában volt. Vagyis nem vagy lekésve még semmiről.

Igen, sajnos én is voltam hasonló szituációban. És nem csupán én éreztem így, így is volt!!! :-) Imádtam a pasit, ő meg, valahogy eltűrt, vagy csak nem merte mondani, vagy csak nem is akrt rá energiát szánni, hogy azt mondja, nemakar tőlem semmi komolyat.. Én meg reménykedtem. Szar ügy. Mai napig tartaná nekem a vasat a tűzbe, ha hagynám, jáétazadozna velem, nem tudom meddig. Mert a pasiknak jó, hogy valaki - főleg, ha nem rossz nő az illető - oda van értük, legyezgeti a hiúságukat. És azért néha egy-két morzsát, alamizsnát vetett felém az illető, hogfy azért vége ne szakadjon...

Nagyon szenvedtem, és imádtam, kb. 1 évig, ebből kb. 2-3 hónapot töltöttünk együtt (silány volt), a többit szenvedéssel, beetetéssel töltött...

Aztán ahogy Greenlime is írta, megismertem én is a mostani páromat, aki szerintem a nagy ŐŐŐ számomra.. És azóta maszatjankó felejtve, mint a sicc. Azóta tudom, mi az ha egy férfi igazán szeret. Ha nem csak játszik, hanem elkötelezetten, igazán Téged akar!!!

Szóval, bátorság. Jönni fog az Igazi!!! Előtte meg, talán játszik velünk egy kicsit a sors??? Hogy jobban értékeljük majd ŐŐŐt??!! :-)

Hajrá!!! Szerintem sok nő tudna ilyen nyámnyila, elköteleződésre képtelen pasikről mesélni, amilyen az említett is lehet... Sajnos..

Hm...Én is csak adtam,de kapni sosem kaptam...Ritkán,amikor kikönyörögtem magamnak...

3évig játszottam...Aztán kiszálltam,mert igazságtalannak tartottam h semmibe sem néz,és olyan természetesnek veszi h én mindig ott vagyok neki és mindig mindent megteszek a kapcsolatunkért...ő meg...hagyjuk...Csak anyucinak ugrált,mert "félt" h magára haragítja,attól sosem félt h engem elveszthet...De most 2 hónap után rájött és könyörög minden egyes nap h utoljára bocsássak meg neki...De tudod annyi utolsó utánit adtam már neki h belefáradtam a várakozásba és észre sem vettem h van körülöttem valaki,aki az életét adná ha a pasim lehetne:)

Mellesleg ő a legjobb barátom évek óta,már írtam róla egy másik fórumon:)