Én léptem félre, mégse tudom feldolgozni... (beszélgetős fórum)

Tudod mi a leggyakoribb ok?

Egy kis igény a változatosságra, kalandra, + az alkalom, a lehetőség. És bizalom abban hogy úgysem fog kiderülni.

Nem kell kiakadni, szàndékosan félreérted. Jelen esetben, ha jól emlékszem màr a baba elött is volt kapcsolata a jelenlegi tàrsàval. Aztàn gyereket szült a férjének. Aztàn most a volt szeretöjével él. Csupàn felmerült bennem a kérdés, vajon milyen mély a szerelem stb. ha màr akkor nem ugy gondoltàk, hogy örökké együtt lesznek amikor még nem volt a férjtöl a kislàny?

Csak röpke gondolat, hogy elég mély-e, valóban Öt skarja-e, amit végülis ö se tud ezek szerint.

Szó sincs gyermekes anyukàk lenézéséröl. Mégis úgy gondolom, gyerek ide vagy oda igenis becsûlje meg az ember a tàrsàt, itt kezdödik minden.

Mellesleg ha valaki a kapcsolatkezdetén màsnàl keres bpldogsàgot gözöm sincs miböl gondolja, hogy a gyerektöl majd minden ideàlis lesz.

...és minden éremnek két oldala...

Azok szoktak ezzel takarózni, akik meg akarják nyugtatni a lelkiismeretüket.

Ha már odáig eljut valaki, hogy megcsalja/megcsalná a párját, "mert oka van", akkor az az ok elég jelentős. De annyira mégse, hogy szakítson, és tiszta helyzetet teremtsen? Ugyan már... BÁr igen: oka van, jellemhiba...

te már csak tudod igaz? :D

hány növel csaltad meg a feleséged akiért mindent megteszel hogy boldog legyen? :D

auf! észre sem vettem, telefonról írtam.

Bocsi:)

Ó, ha ez a.helyzet, akkor próbálj boldog lenni a szerelmeddel és a kuslánnyal:)

A pszichológus még mindig jó ötlet szerintem.

Ha te ezt akkor hagytad, nyilván már téged se érdekelt. Szóval ezen kár pörögni. Ha más lett volna a háttérben...:(

Szerintem önts tiszta vizet a pohárba. Minden fél felé. Egyedül szerintem úgyse tudsz egy olyan helyzetre megoldást találni, amiben még legalább 2-en érintettek, mert mi van, ha amit kitalálsz, valakinek épp az nem jó?

De mielőtt ebbe belevágsz, magaddal tisztázd, mit akarsz? - kapcsolatot, szerelmet, szenvedélyt, biztonságot, stb. És amire vágysz, megkapod-e, van-e rá esély, vagy mi a helyzet?

tényleg jó ötlet volt idegenektől tanácsot kérni. Tisztább lesz a kép remélem.

Igen a gyerek a férjemé! :-)

Hát igen, a problémákat csak kerültem én is. Igazából, ahogy megszületett a gyerek, már nem tudtam elviselni azokat a dolgokat, amiket előtte igen, pl felelőtlenség, megbízhatalnaság, a szex meg már régóta nem volt jó, de tényleg. De ezekkel még tudtam élni, míg nem volt gyerek. Nem tudtam, hogy minket nem összehozni fog hanem még jobban elszakítani.

ÉS igen, a bűntudat nagyon a lányom miatt van!

Hogy miért maradozott el a férjem? Mert élte tovább a saját életét, hazajött enni meg filmezni. Egy fél évig ez ment.

Én csak egy két dolgot nem értek, leírom hátha kicsit segít ha te is elgondolkodsz rajta:

1. Minek gyerek egy olyan kapcsolatba ami amúgy is ngatag lábakon áll?Nem tudom ki találta ki azt a marhaságot hogy a gyerek megmenti a kapcsolatot, de egy biztos: jól orrba kéne vágni!

Egy gyerek -akármennyire is csodálatos dolog- igenis stgressz és inkább szakító próba, arról nem is beszélve hogy, mennyire öszínte az a kapcsolat ahol két embert a gyerek miatt érzett felelösség/büntudat tart össze? Nah mindegy tudom ez olyan "esö után köppönyeg" dolgo, de amit mondani akarok hogy talán érdemes lenne felidézned hogy, mi nem stimmelt a kapcsolatban a lányod születése elött sem?

2. Azt írtad hogy mielött megszületett volna a lányod elötte is csaltad a párod, akkor most tulajdonképpen csak azért van büntudatod mert, ott a gyerek, amúgy ok lenne a dolog? Mert ha így van akkor már régen eldöntötted hogy nem fontos a férjed.

3.Szerintem nem fair a pároddal szemben, hogy rögtön egymásik karjaiba veted magad, ahelyett hogy elöször vele ültél le volna megbeszélni hogy mi a gond. Alapvetöen ha te nem szólsz egy szót sem akkor ö honnan tudja hogy neked mi a bajod? D elegalább is igenis a tudomására adhattad volna hogy rossz irányba fejlödnek a dolgok közöttetek, nem ehelyett egy másiknál kötöttél ki mert az a könnyebb megoldás.

Én nem ítéllek el, nem az én dolgom, viszont a véleményem az alapján amiket leírtál, hogy számodra egyszerübb másokkal vígasztalódni,mint a problémákkal konfrontálódni amik körül vesznek.

Ezzel csak az a gond hogy, így nem oldódik meg semmi, csupán halnozódik a gond, rádásul már a lányod révén is jó lenne tisztázni a dolgot, hisz a gyermeketek egy életen át összeköt titeket.

Mindenesetre sok szerencsét kívánok