Első találkozás a temetésen? (beszélgetés)

Köztes megoldásként, mi lenne, ha küldenél egy gyásztáviratot a családnak?

A gesztust így is látnák, és te sem éreznéd magad kínosan.

Te magad mondtad, felnőtt nő vagy.

Ráadásul 18 éve halt meg, nem tegnap.

Nekem 12 éve halt meg apukám, most januárban és márciusban mindkét mamám, anyám meg majdnem nyáron. Szóval szedd össze magad, és ne hivatkozz erre, ha nem akarsz elmenni.

Szerintem amíg azon gondolkodsz, hogy jól tetted e vagy sem hogy nem adtad meg egy pasinak a számod, aki tetszik neked, addig nem menj a párod szülei közelébe.....inkább ezen kéne gondolkodni, hogy valóban komolyan érzel e a párod iránt.

Bocsi, csak a neved alapján beugrott a 2 hete indított fórumod.....vagy az a srác lett a párod???? :)

Természetesen a gyermekeddel is megbeszélve...

Ugye a temetést meg kell értenie...

Gesztusnak szép, csak azért azt bevallom, hogy elég kényelmetlenül érezném magam.

Az addig ok., hogy találkozom a testvérével, anyukájával, de elsőre az összes rokonnal?!!? Háát..

Persze, mindenki tud mindenkiről.:)

Én is úgy gondolom, -ezért is indítottam a fórumot- hogy nem pont a legjobb "hely" az első találkozásra a temetés. Csak érdekel, hogy ezt mások, hogy is látják.:)

Az is kérdés, hogy a fiatalember szülei tudnak-e rólatok. Udvariassági gesztusnak szép ugyan, de nem éppen ideális helyzet az első találkozásra. Kicsi gyermekkel még inkább.

És a gyermek szemszögéből sem ideális...

Véletlenül nem, mert már felnőtt nő vagyok, Ő meg felnőtt férfi, külön él mindenki a szüleitől, ráadásul 110km-re:)

Szóval a véletlenül fel sem merül(het).:)

Persze!:)

Egyszerűen csak így alakult. Nem tudom miért.:)

Párommal már egy jó ideje együtt vagyunk, de még egyikünk sem találkozott a másik családjával.

Tegnap viszont meghalt a Nagyija. Gondolom, azért illene elmennem a temetésre.

Igaz, van egy kicsi lányom is, akit nem biztos, hogy valakire rá tudok bízni, de akkor meg, ha ezért nem megyek, félek, hogy bunkónak fognak gondolni.

Mi a jó megoldás?